Társasházak könyvvezetése

A társasházak könyvvezetésére vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény rendelkezésein kívül, azok megfelelő kiegészítéseként a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló új kormányrendelet tartalmazza.

A társasház abban az esetben is a számvitelről szóló törvény, valamint az előzőekben említett kormányrendelet hatálya alá tartozik, amennyiben az alaptevékenységén kívül egyáltalán nem végez vállalkozási tevékenységet, vagyis az adóévben nem keletkezik adóköteles bevétele. [Szt. 2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény rendelkezése alapján a könyvvezetés a társasházak esetében is az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a számvitelről szóló törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. [Szt. 12. § (1) bekezdés b) pont]

A társasház könyvvezetését olyan összetett rendszerben kell megvalósítani, amely az adókötelezettségek megállapítására és igazolására szolgáló adatokon kívül mindazokat az információkat is biztosítja, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társasház gazdálkodásáról évente elkészülő számviteli beszámoló a társasház vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, illetve azok változásáról megbízható és valós képet adjon.

A társasház könyvvezetésének helyessége

A társasház közösségnek abban az esetben is kötelező a könyvvezetési kötelezettség teljesítését biztosítani, ha nem végez adóköteles tevékenységet, vagyis adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az adott évben nem keletkezik, továbbá költségvetési támogatást sem kíván igénybe venni.

A könyvek, nyilvántartások vezetésének az adózásban is kiemelt jelentősége van, mivel az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy az adóalapot és az adót kizárólag szabályos bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján lehet megállapítani, ezért szabályos könyvvezetésnek kell alátámasztania azt is, ha az adott időszakban a társasháznak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. [Art. 44. § (2) bekezdés]

A könyvvezetés nemcsak a beszámoló elkészítéséhez szükséges megbízható adatokat biztosítja a társasház közössége számára, hanem az adókötelezettségek szabályos teljesítésének alapjául is szolgál, ezen kívül minden tulajdonostárs érdeke is egyben, hogy a társasház gazdálkodására vonatkozó adatok megbízható és valós képet adjanak a közösség vagyoni, pénzügyi helyzetéről, jövedelmének alakulásáról, valamint az, hogy ne tudjanak eltűnni a közösség pénzéből ellenőrizhetetlenül esetleges pénzösszegek.

A könyvvezetési kötelezettség teljesítése során a társasházak esetében is mindenkor biztosítani kell a számvitelről szóló törvényben meghatározott számviteli alapelvek érvényesülését. [Szt. 12. § (2) bekezdés b) pont]

A számviteli alapelvek között a teljesség elvének érvényesülése megköveteli, hogy a társasház könyveiben szerepelnie kell minden olyan gazdasági eseménynek, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. [Szt. 15. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény külön előírja, hogy a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. [Szt. 165. § (1) bekezdés]

A könyvviteli nyilvántartásokból nem maradhatnak ki a közösség gazdálkodásával összefüggő gazdasági események, mint például a közös tulajdonú épületrészek, épületberendezések, helyiségek üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatban teljesített kiadások, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, valamint ezek céljára a tulajdonostársak által a társasház pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára, illetve készpénz átadásával a közösség házipénztárába teljesített befizetések.

A társasháznak a készpénzes fizetések lebonyolítására szolgáló pénzeszközök kezelése érdekében legalább egy házipénztárral rendelkeznie kell, amelyben a pénzeszközöket elkülönülten kell kezelni és bizonylatolni, valamint rendszeresen ellenőrizni a pénzkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

A jogszabály kifejezetten előírja, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető társasház esetében a könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a társasház képviseletére jogosult személy felelős. [Szt. 162. § (3) bekezdés]

A bizonylati fegyelem a társasház könyvvezetésében

A számvitelről szóló törvény kötelezően előírja, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely a társasház vagyonába tartozó eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). [Szt. 165. § (1) bekezdés]

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában kell kiállítani. [Szt. 166. § (3) bekezdés]

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. [Szt. 166. § (2) bekezdés]

A jogszabály rendelkezése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba kizárólag szabályosan kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. [Szt. 165. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény rendelkezése alapján az a bizonylat minősül szabályosnak, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén az előírásoknak megfelelően javítottak. [Szt. 165. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény meghatározza az egyes gazdasági események bizonylatainak feldolgozási rendjét, a bizonylatok adatainak a számviteli nyilvántartásokba történő rögzítésének határidejét is.

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. [Szt. 165. § (3) bekezdés a) pont]

A fentiekből következik, hogy a közösség házipénztárába készpénz átadásával teljesített befizetések, valamint a házipénztárból készpénz átadásával teljesített kifizetések adatait a pénzkezeléssel megbízott személynek a pénzmozgással egy időben fel kell jegyeznie az általa vezetett pénztárnyilvántartásban.

A készpénz átadásával megvalósuló fizetéseket is számviteli bizonylatnak kell alátámasztania, ezért amennyiben a gazdasági eseményhez nem tartozik külső fél által kiállított szabályos számviteli bizonylat (például számla, nyugta, bankszámlakivonat), abban az esetben a pénzkezeléssel megbízott személynek a fizetési művelet lebonyolításakor gondoskodnia kell a pénzkezelési szabályzatban meghatározott számviteli bizonylat kiállításáról, amelyre a legtöbb esetben bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat alkalmazható.

A pénzeszközöket nem érintő egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig kell a könyvekben rögzíteni. [Szt. 165. § (3) bekezdés b) pont]

A társasház könyvvezetési kötelezettségének teljesítése

A társasház részére a könyvelési feladatok teljesítését, amennyiben az nem szolgáltatásnyújtás keretében, vagyis nem külön díjazás felszámítása ellenében történik, abban az esetben akár a közös képviselő még a könyvviteli szolgáltatás nyújtásához megkövetelt szakképesítés megszerzése nélkül saját maga is végezheti, azonban a közös képviselő teljes felelősséggel tartozik a könyvelés helyességéért, valamint a vonatkozó adójogi és számviteli rendelkezéseknek való megfelelés biztosításáért.

A társasház részére a könyvelési feladatok teljesítését szolgáltatásnyújtás keretében, külön díjazás ellenében, kizárólag a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

A számvitelről szóló törvény rendelkezése alapján könyvviteli szolgáltatásnak minősül a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. [Szt. 150. § (1) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik többek között a könyvviteli elszámolás rendszerének és módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), továbbá a számlarend és a könyvvezetéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, azok rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása is. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik a főkönyvi (szintetikus) nyilvántartások vezetése is, vagyis a folyamatos könyvelés a kettős vagy az egyszeres könyvvitel rendszerében. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok elvégzésére a társasházak esetében az a természetes személy jogosult, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. [93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. 2. §]

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező személyeknek (és a nem kamarai tag könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személyeknek) a szakképesítés megszerzésén kívül még további feltételeket is teljesíteniük kell, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezők közhiteles nyilvántartásában regisztrált könyvelőként szerepelhessenek. A kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgálókra külön törvény alapján hasonló rendelkezések vonatkoznak.

A társasház könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel (regisztrációval) is rendelkező magánszemélyt vagy társaságot köteles megbízni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával és vezetésével, amennyiben az alaptevékenységén kívül még üzletszerűen és ellenérték fejében szolgáltató vagy termelő tevékenységet is folytat, és ebből a vállalkozási tevékenységéből származó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan, meghaladja a 10 millió forintot. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) és (2) bekezdés]

☛ Ha a társasháznak például reklámtábla elhelyezéséből, falfelület bérbeadásából, közös tulajdonú helyiségek, garázsok vagy parkolóhelyek bérbeadásából származó nettó árbevétele az adott években meghaladja a 10 millió forintot, abban az esetben a társasház könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemély vagy társaság szolgáltatását köteles igénybe venni a számviteli törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására és vezetésére.

☛ A társasház közgyűlése bármikor dönthet annak elfogadásáról, hogy a tulajdonostársak az elszámolások jogszerűségének és alátámasztottságának biztosítása érdekében a társasház könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségeinek teljesítését könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel (regisztrációval) rendelkező magánszemély vagy társaság igénybevételével kívánják biztosítani, még abban az esetben is, ha a társasház vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem folytat, vagy a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétele nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értékhatárt.

A könyvviteli szolgáltatást végző regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzéke a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján nyilvánosan elérhető: NGM könyvviteli szolgáltatást végzők névjegyzéke

A kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgálók adatbázisa a Magyar Könyvvizsgálói Kamara interneten keresztül elérhető honlapján található, amelyben a keresés a felhasználó azonosítása nélkül lehetséges.

A társasházak könyvvezetési rendszerének megválasztása

A társasház által választható könyvvezetési módot a társasház által folytatott tevékenységek, az éves összes bevétel nagysága, valamint az éves gazdálkodásról készített számviteli beszámoló formája határozza meg.

Amennyiben a társasház az adott naptári évben üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végez, abban az esetben egyszerűsített beszámolót készíthet és ennek megfelelően akkor egyszeres könyvvitel vezetésére köteles. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés és 9. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társasház az adott naptári évben üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet is végez, azonban az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben a társasház szintén egyszerűsített beszámolót készíthet és ennek megfelelően egyszeres könyvvitel vezetésére köteles. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés és 9. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társasház alaptevékenységéből és üzletszerűen, ellenérték fejében végzett vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladja, abban az esetben a társasház egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitel vezetésére köteles. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és 9. § (4) bekezdés]

A jogelőd nélkül alapított társasház esetében a tárgyévi várható éves (ár)bevételt, és ha van, abban az esetben a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni az értékhatár elérésére vonatkozó számításoknál. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés]

A társasház a saját választása alapján a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót is készíthet és ebben az esetben szintén kettős könyvvitel vezetésére köteles. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet. 7. § (4) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitelt vezető társasház bármelyik naptári év január 1-jével a saját elhatározása alapján áttérhet a kettős könyvvitelre. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés]

A társasház könyvvezetésének sajátos követelményei

A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell kimutatnia az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban történő bemutatás érdekében. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társasház a naptári évben az alaptevékenységen kívül üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet is végez, abban az esetben a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (8) bekezdés]

A társasháznál ebben az esetben úgy kell a könyvvezetést kialakítani, hogy vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (9) bekezdés]

A társasház könyvvezetése az egyszeres könyvvitel rendszerében

Az egyszeres könyvvitel legfőbb előnye több mint harminc évvel ezelőtti bevezetésének idején a kettős könyvvitellel szemben leginkább az volt, hogy rendkívül egyszerű adózási szabályok kapcsolódtak hozzá, amelyek a szabályozás fejlődésével azonban az eltelt évtizedek során egyre bonyolultabbá váltak.

☛ Az egyszeres könyvvitel nyilvántartási szabályai összességében ma már nem sokkal egyszerűbbek a kettős könyvvitel rendszerében megvalósított könyvvezetés során alkalmazottaknál, továbbá az eredménylevezetésben az eredménykimutatáshoz hasonlóan ma már a pénzmozgással nem járó gazdasági események hatásait be kell mutatni.

Az egyszeres könyvvitelt vezető társasház a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű könyvviteli elszámolás érvényesül, amelyben a gazdasági események általánosan a pénzmozgás megvalósulásának tényleges időpontja szerint, időrendben kerülnek rögzítésre a számviteli nyilvántartásban, ellentétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általánosan az elismert teljesítés időpontja (teljesítmény szemlélet) a meghatározó.

☛ Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az árbevételt, az egyéb bevételeket, a költségeket, a ráfordításokat (az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével) és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. [Szt. 100. § (1) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű elszámolás miatt az összes gazdasági esemény rögzítése az alapnyilvántartásban teljes körűen nem lehetséges, mivel alapesetben abban kizárólag a tényleges pénzfizetéssel (vagy csereügylettel) megvalósuló gazdasági események kerülnek feljegyzésre, ezért az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodónak az alapnyilvántartáson kívül további részletező nyilvántartásokat is kell a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie.

Az egyszeres könyvvitelt vezető társasház az alapnyilvántartáson kívül az eszközeiről és a forrásairól is köteles részletező nyilvántartásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan vezetni. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitel vezetésére alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkező változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével is lehet eleget tenni. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

A társasház könyvvezetési kötelezettségével kapcsolatos mulasztások

Az állami adó- és vámhatóság a társasház közösséget 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve a jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, továbbá abban az esetben is, ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A társasház közösség más adózókhoz hasonlóan szintén 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. [Art. 172. § (20a) bekezdés]

☛ Ha a társasház a nyomdai úton előállított számla vagy nyugta megőrzésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben a kiszabható mulasztási bírság összege 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. [Art. 172. (20a) bekezdés]

A számvitelről szóló törvényben előírt szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni, továbbá a rendelkezések megsértése esetén az érintettek ezen kívül még a külön törvényekben, úgy mint a Büntető Törvénykönyvben, a szabálysértésekről szóló törvényben, meghatározott felelősséggel is tartoznak. [Szt. 170. § (1) és (2) bekezdés]

A gazdasági tárgyú bűncselekmények között elsősorban a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény tényállása kívánja védelmezni a számviteli szabályok betartásának törvényes rendjét, a közösség vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének áttekinthetőségét, az érintett személyek információhoz való jutásának jogát, valamint a gazdasági élet tisztaságát. [Btk. 403. § (1)-(4) bekezdés]

☛ Ha a közösség tisztségviselője nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint biztosítja a társasházra vonatkozó könyvvezetési kötelezettség teljesítését vagy a bizonylati rendet megsérti, és ezzel az adott üzleti évet érintően a közösség vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését meghiúsítja, vagy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, abban az esetben bűntettet követ(het) el, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, azonban a bűncselekmény elkövetésének megállapítása minden esetben bíróság hatáskörébe tartozik. [Btk. 403. § (3) bekezdés]

A vállalkozási tevékenységet folytató társasház esetében a kötelezettségek teljesítése alól már nem lehet azzal sem kibújni, ha a társasház iratait és nyilvántartásait esetleg eltüntetik, megsemmisítik, vagy azok nem az adózó érdekkörén kívül okra visszavezethető módon elvesznek, ellenőrzésre alkalmatlanná válnak, mert az adóhatóság ebben az esetben becsléssel köteles megállapítani az adó alapját a rendelkezésére álló adatok, illetve a hasonló tevékenységet folytató adózók jövedelmi viszonyai alapján. [Art. 108. § (6) bekezdés]

A legfeljebb hatlakásos társasházak lehetősége

A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza, azonban ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, abban az esetben a társasházi törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. [Thtv. 13. § (3) bekezdés]

A legfeljebb hatlakásos társasház közössége, amennyiben a szervezetére és működésére nem alkalmazza a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit, abban esetben dönthet úgy is, hogy beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét nem a számvitelről szóló törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően, hanem a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés]

A legfeljebb hatlakásos társasházak közgyűlése tehát dönthet arra vonatkozó közgyűlési határozat elfogadásáról, hogy a társasházak számára általánosan előírt szabályok helyett a közösség által elfogadott módon teljesítik a könyvvezetési kötelezettségüket, vagyis ebben az esetben nem vonatkoznak kötelezően rájuk a számvitelről szóló törvényben és a kormányrendeletben meghatározott rendelkezések.

Magyar nyelvű oldalak - Könyvvezetés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.