Társasházi közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadása

A társasház adókötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó legfontosabb általános előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a társasház adómentes bevételeinek és adóköteles jövedelmének megállapítására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza.

Az adózásra vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott adóügyek többségében pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózás rendjéről szóló törvény a társasházak számára is kötelezően előírja, hogy az adóalapot és az adót kizárólag szabályos bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján szabad megállapítani, továbbá a társasházak esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő könyvvezetésnek kell alátámasztania azt is, ha az adott időszakban a társasháznak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. [Art. 44. § (2) bekezdés]

A társasházakról szóló törvény előírja, hogy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, hogy döntsön a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról és fenntartásáról. [Tht. 28. § (1) bekezdés b) pont]

☛ A társasházi közös tulajdonú ingatlanrész külön tulajdonba adása esetén az értékesíteni kívánt ingatlanrész az értékesítési folyamat első lépéseként (albetétesítéssel) a társasház tulajdonostársainak (közös) társasházi külön tulajdonába kerül és már nem minősül a társasház közös tulajdonába tartozó ingatlanrésznek. Ilyenkor előfordulhat, hogy az értékesítési folyamat félbeszakad, és az értékesítésre szánt (albetétesített) ingatlan a tulajdonostársak (közös) társasházi külön tulajdonában marad. Ebben az esetben az ingatlan hasznosításáról nem a társasház közgyűlése jogosult dönteni, hanem a tulajdonostársak arról a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően határoznak. A bérbeadás hasznai ekkor nem a társasházat, hanem a tulajdonostársakat illetik a tulajdoni hányaduk arányában, ilyen arányban terhelik őket a kiadások és a tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek is, ezért a bérbeadással kapcsolatos adókötelezettségeiket a jelen cikkben leírtaktól eltérően kell teljesíteniük.

Az ingatlan bérbeadás a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés útján nem él az adókötelessé tétel lehetőségével, ezért az ingatlan bérbeadás az alanyi adómentesség választására előírt évi 8 millió forintos bevételi értékhatáron felül is mentes lehet az adó alól. [Áfa. tv. 86. § (1) bekezdés l) pont]

☛ Az alanyi adómentesség választására jogosító (nettó) bevételi értékhatár 2016. december 31-éig évi 6 millió forint volt, azonban 2017. január 1-jétől a tárgyév és az előző naptári év tekintetében is évi 8 millió forintra emelkedett. [Áfa. tv. 188. § (1)-(3) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak és a társasház bérbeadói tevékenysége sem képez adófizetési kötelezettséget a szociális hozzájárulási adó tekintetében. [Eat. 455. § (2) bekezdés h) pont, (4) bekezdés i) pont]

A társasház az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulás fizetésére egyáltalán nem kötelezett, még abban az esetben sem, ha az a tárgyévben az egymillió forintot meghaladja, ennek fizetésére kizárólag a magánszemély köteles. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés e) pont]

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szerződések létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezésein kívül a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény tartalmazza, amely előírja többek között azt is, hogy a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. [Lt. 2. § (5) bekezdés]

A társasház ingatlan bérbeadása adószámhoz kötött tevékenység

A társasháznak a közös tulajdonának tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül, ezért amennyiben a társasház még nem rendelkezik adószámmal, abban az esetben a társasház köteles az állami adóhatóságnál az adószámának megállapítása érdekében még a tevékenység megkezdése előtt bejelentkezni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

☛ A társasházak nem élhetnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kivételes lehetőséggel, amely szerint az ingatlan bérbeadása (haszonbérbeadása) esetén a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén. [Art. 22. § (16) bekezdés]

A társasház az adóköteles tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon (T201), papír alapon köteles teljesíteni a bejelentkezési kötelezettségét.

Ha a társasház a bejelentkezési kötelezettségét jogszabálysértő módon a tevékenység megkezdését követően teljesíti, abban az esetben a bejelentkezés alkalmával a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

☛ A társasháznak a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadásából származó adóköteles jövedelme utáni adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítéséhez, valamint az éves adóbevallásának benyújtásához mindenképpen adószámmal kell rendelkeznie, amely az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés során kerül megállapításra.

A társasház 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben adószámhoz kötött tevékenységet, illetve adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. [Art. 172. § (1) bekezdés d) pont]

A társasház könyvvezetése és beszámolója ingatlan bérbeadás esetén

A társasház esetében a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat elsősorban a számvitelről szóló törvény, valamint annak előírásait tovább részletezve, illetve pontosítva, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

☛ A társasház számviteli törvény szerinti beszámolója nem azonos a közös képviselet által évente készítendő éves elszámolással, amelynek összeállítására nem a számvitelről szóló törvény, hanem a társasházakról szóló törvény rendelkezési vonatkoznak.

Ha a társasház üzletszerűen, ellenérték fejében bérbeadási tevékenységet végez, figyelemmel kell lenni a könyvvezetés rendszerére és a számviteli beszámoló formájára vonatkozó előírásokra.

Amennyiben a társasház az alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végez, vagy az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben a társasház egyszerűsített beszámolót készíthet és egyszeres könyvvitel vezetésére jogosult.

Amennyiben a társasház alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladja, abban az esetben egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitel vezetésére köteles.

A jogelőd nélkül alapított társasház esetében a tárgyévi várható éves (ár)bevételt, és ha van, abban az esetben a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni az értékhatár elérésére vonatkozó számításoknál. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdés]

A társasház mérlegében a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költség hátralékát (megbontva azt a jelzáloggal terhelt és jelzáloggal nem terhelt követelésekre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó követeléseket, továbbá a társasháznak elkülönítve kell bemutatnia a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (1) és (2) bekezdés]

A társasház saját tőkéje az eredményből és a tárgyévi eredményből tevődik össze, eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdés]

A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell kimutatnia. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társasház a naptári évben az alaptevékenységen kívül üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási (pl. ingatlan bérbeadási) tevékenységet is végez, abban az esetben a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9.§ (8) bekezdés]

A társasháznál ebben az esetben úgy kell a könyvvezetést kialakítani, hogy a vállalkozási tevékenység (ár)bevételei és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9.§ (9) bekezdés]

A számviteli bizonylat kiállítása az ingatlan bérbeadás bevételéről

Az ingatlan bérbeadási tevékenységet végző társasház nyomdai úton előállított számlatömböt, nyugtatömböt, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett számlázó programot is használhat az ügyletek teljesítésének igazolására, amelyek megvásárlása a társasház adószámának közlésével lehetséges.

A társasház azonban ingatlan bérbeadás esetén alapesetben mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése alól, mivel az ingatlan bérbeadás a tevékenység sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól, azonban ebben az esetben a számla kibocsátása helyett gondoskodnia kell az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. [Áfa. tv. 165. § (1) bekezdés a) pont]

Amennyiben a társasház ingatlan bérbeadás esetén számla kibocsátása helyett számviteli bizonylatnak minősülő okirat kiállításával gondoskodik az ügylet teljesítésének igazolásáról, azt a bérlőnek el kell fogadnia, ha az okirat megfelel a számviteli törvényben a számviteli bizonylatra meghatározott követelményeknek.

☛ Az ingatlan bérbeadást végző társasház abban az esetben is az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozik és az előírásoknak megfelelően köteles az ügylet teljesítését igazoló számla (nyugta) vagy számviteli bizonylat kiállítására, ha kizárólag adómentesnek minősülő ingatlan bérbeadási tevékenységet végez, vagy jogszerűen az alanyi adómentességet választotta.

Amennyiben a bérbeadást végző társasház az adóhatóságnak tett előzetes bejelentés lehetőségével élve az ingatlan(rész) bérbeadását az általános forgalmi adó tekintetében adókötelessé tette, abban az esetben a bérlő részére az előírásoknak megfelelő számla (illetőleg nyugta) kibocsátásáról kell gondoskodnia.

A társasház ingatlan bérbeadás esetén nyugta adásával is teljesítheti a bizonylat kiállítására vonatkozó kötelezettségét, ha az ellenérték (adót is tartalmazó) összege nem éri el a 900 ezer forintot és az ingatlan bérlője az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő olyan személy (pl. magánszemély), aki a teljesítés napjáig az ellenértéket készpénzzel (vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását a társasháztól nem kéri. [Áfa. tv. 165. § (1)-(3) bekezdés]

Az ellenérték készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) történő megfizetése esetén a számlát (nyugtát) általában haladéktalanul ki kell állítani, más módon történő fizetés esetén a számlát legkésőbb az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott teljesítés időpontjától számított 15. napon ki kell bocsátani, előlegfizetés esetén is, továbbá figyelemmel kell lenni a különleges rendelkezésekre.

A társasház ingatlan bérbeadásból származó adóköteles jövedelme

A társasháznak a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész, például parkolóhely, gépkocsibeálló, garázs, pincehelyiség, tárolóhelyiség, üzlethelyiség, irodahelyiség, raktár vagy falfelület bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül. [Szja. tv. 75. § (5) bekezdés]

A társasház ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál a megszerzett bevétel összegéből költségek levonására sem tételes költségelszámolással, sem költségátalány elszámolásával nincs lehetőség, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a társasház ingatlan bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül.

A társasház ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után a közösségnek 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget kell teljesítenie. [Szja. tv. 8. § (1) bekezdés]

☛ A társasház által fizetendő személyi jövedelemadó mértéke a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek esetében jelenleg az adóalap 15 százaléka, azonban a korábbi években a személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16 százaléka volt.

A társasháznál a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadása esetén a bérlők által ténylegesen megfizetett bérleti díjak teljes összegének alapulvételével kell a fizetendő személyi jövedelemadót megállapítani, függetlenül attól, hogy a könyvvezetési kötelezettségét az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti, azonban a számviteli nyilvántartásokban ettől függetlenül a könyvvezetés módjának megfelelő szabályokat megfelelően alkalmazni kell. [Szja. tv. 9. § (2) bekezdés]

A társasháznak a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadása esetén a helyi adókról szóló törvény és az önkormányzat(ok) rendelete(i) alapján kell a helyi adókkal összefüggő adókötelezettségeit teljesítenie.

☛ A fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata jogosult a helyi iparűzési adó megállapítására, azonban az egyes kerületi önkormányzatok képviselő testülete a kerületük közigazgatási területén jellemzően építményadó, telekadó bevezetéséről is dönthet, amelyek megfizetésére vonatkozó szabályokról a kerületi önkormányzatok ügyfélszolgálatán kell tájékozódni.

A társasház ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó adómentes bevételei

A társasház alapító okirata szerint a közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek, épületberendezések fenntartásának (üzemeltetésének, karbantartásának és felújításának) költsége a tulajdonostársakat terheli, amelyet a közgyűlés által elfogadott összegű közös költség befizetésével teljesítenek. [Tht. 24. § (1) bekezdés]

A tulajdonostársak által közös költségre teljesített befizetések a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint a társasház olyan bevételének minősülnek, amelyek után a társasháznak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 75. § (3) bekezdés]

A társasház által a bérlőkkel kötött szerződés alapján a bérlők részére közvetített szolgáltatások (úgy mint például a társasház által fizetett közüzemi díjak) tovább számlázott ellenértékének minősülő bevételek után a társasháznak szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 75. § (3) bekezdés]

A társasház által közvetített szolgáltatások közé tartoznak a társasház által a saját nevében igénybe vett olyan szolgáltatások, amelyeket a társasház a bérlőkkel megkötött szerződésben meghatározott módon a bérlők részére változatlan formában továbbszámláz, úgy mint például a bérbe adott ingatlanrész üzemeltetési költségei közé tartozó továbbszámlázott közüzemi díjak, valamint a bérleti szerződés alapján a bérlők által fizetendő, azonban a közösség által kifizetett (megelőlegezett) egyes karbantartási és felújítási költségek.

☛ Amennyiben a közüzemi számlák a bérlő nevére átírva érkeznek, abban az esetben a bérlő által közvetlenül a szolgáltatónak fizetett díjak a társasháznál nem számítanak bevételnek, továbbá a társasház azokat költségként sem számolhatja el.

A társasház jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a kapott vagyoni értéket, amelyet a közösség köteles visszaszolgáltatni, így különösen a kapott kölcsönt, hitelt. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont]

A társasház jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni értéket sem. [Szja. tv. 7. § (1) a) pont, 1. számú melléklet 6.6. pont, 3. § 64. pont]

Az adó megfizetése a társasház adóköteles jövedelme után

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele kifizetőtől (például belföldi gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól) származik, abban az esetben a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és igazolást állít ki a társasház részére. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés]

☛ Az előzőek alapján, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész (például lakás, üzlethelyiség, parkolóhely, tetőtér vagy falfelület) bérbeadására, abban az esetben a kifizető köteles a társasház közösség részére általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, ebben az esetben a társasháznak önállóan teljesítendő adófizetési kötelezettsége általában nem keletkezik.

Ha az adó levonására a kifizető által bármilyen okból nincs lehetőség (például az ingatlanrész bérbeadása nem pénzfizetés, hanem szolgáltatásnyújtás ellenében történik), abban az esetben az adómegállapítási és bevallási kötelezettségeket továbbra is a kifizető köteles teljesíteni, azonban a társasház ilyenkor saját maga köteles az adó befizetésére a kifizető által kiállított igazolás alapján, amelyen a kifizetőnek fel kell tüntetnie a társasház által befizetendő (le nem vont) adó összegét. [Szja. tv. 75. § (7) bekezdés, Szja. tv. 46. § (7) bekezdés]

☛ A társasház részére nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a társasház által megszerzett bevétel összege általánosan a juttatott vagyoni értéknek a megszerzés időpontjában megállapított szokásos piaci értéke. [Szja tv. 5. § (4) bekezdés]

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől származik, abban az esetben az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. [Szja tv. 75. § (6) bekezdés]

☛ Ha a társasház ingatlan bérbeadásból származó bevétele nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől vagy külföldi szervezettől származik, abban az esetben az adóelőleg megállapítására és befizetésére a bevételt megszerző társasház köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban a társasháznak mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja. tv. 46. § (9) bekezdés]

A határidőben meg nem fizetett adóelőleg után az adóévet követő év második felében késedelmi pótlék kerül felszámításra, amelynek mértéke minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, azonban a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban esetleg fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). [Art. 165. § (2) és (3) bekezdés, 167. § (1) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő (jelentéktelen összegű) késedelmi pótlékot nem írja elő, azt az adózónak nem is kell megfizetnie. [Art. 165. § (2) bekezdés]

Az adóbevallás benyújtása a társasház adóköteles jövedelméről

A társasháznak az éves adóbevallásában kell azokról a jövedelmeiről beszámolnia, amelyekre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett, továbbá az éves adóbevallásában kell az adóévben megfizetett adóelőlegek beszámításával a még fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét is meghatároznia.

A társasháznak a közös tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén a kifizetőnek minősülő bérlő(k) által fizetett bérleti díjból származó bevételekről nem kell az éves adóbevallásában elszámolnia, mivel ebben az esetben az adómegállapítási és az adóbevallási kötelezettségeket a kifizető köteles teljesíteni. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés]

☛ Amennyiben a kifizető bármilyen okból elmulasztotta az adómegállapítási kötelezettségét teljesíteni, abban az esetben a társasház köteles annak teljesítésére a nem kifizetőtől származó adóköteles jövedelemre vonatkozó szabályok szerint.

A társasháznak a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyek vagy külföldi szervezetek részére végzett ingatlan bérbeadás esetén kell az ingatlan bérbeadásból származó jövedelméről az éves adóbevallásában beszámolnia, mivel esetükben az adómegállapítási kötelezettség teljesítésére a társasház maga köteles.

A társasháznak a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20-áig kell adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást (41) benyújtania, továbbá az előlegként meg nem fizetett adót is eddig az időpontig kell megfizetnie. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés, Art. 1. számú melléklet]

A társasháznak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban, a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az adott negyedévben maga volt köteles. [Szja. tv. 46. § (10) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.