A gazdasági ellenőrzés segítése társasházakál

A gazdasági ellenőrzést segítő személy éves egyszeri igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság által a társasház előző évi gazdálkodásáról készített elszámolás, valamint a következő évi költségvetés tervezetének előzetes vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget ír elő a jelentős pénzforgalommal vagy magasabb számú albetéttel rendelkező társasházi közösségek számára.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy a társasháznál kizárólag a számvitelről szóló törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgáló lehet, amennyiben a szakképesítésen kívül a tevékenységének gyakorlására jogosító engedéllyel vagy kamarai tagsággal is rendelkezik, vagyis a jogszabályban előírt szakmai továbbképzési kötelezettségeket is rendszeresen teljesíti.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazásának elsődleges célja, hogy a közös képviselő, illetve az intézőbizottság által az éves közgyűlés elé terjesztendő elszámolás és a következő évi gazdálkodásra vonatkozó költségvetési terv elkészítésének ellenőrzése megfelelő szakmai színvonalon biztosított legyen.

A felesleges többletköltségek elkerülése érdekében a jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amelyek teljesülésekor a társasházi közösség mentesülhet a gazdasági ellenőrzést segítő személy vagy társaság szolgáltatásainak éves egyszeri igénybevételére vonatkozó kötelezettség alól. A mentesülésre jellemzően olyan esetekben van lehetőség, amennyiben a számvizsgáló bizottság bármely tagja, vagy a közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagja rendelkezik olyan szakképesítéssel és tevékenységi engedéllyel, amely biztosítékot jelent a szakmai követelmények megfelelő színvonalú teljesítésére.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy kötelező igénybevétele

Ha a társasházi közösség éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot, abban az esetben a társasháznak kötelező gazdasági ellenőrzést segítő személyt igénybe vennie a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója feladatellátásának segítésére, kivéve, ha a társasház egyébként az alábbiak szerint mentesül a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazása alól. [Thtv. 51/A. § (1) bekezdés]

A társasházi közösség éves pénzforgalma a gazdálkodási évben a társasház készpénzben és bankszámlán befolyt összes bevételének és kifizetett összes kiadásának együttes összege. [Thtv. 56. § 7. pont]

✍ A húszmillió forintos pénzforgalmi értékhatár elérésénél figyelembe kell venni többek között a közös költség befizetéseket, a közös tulajdon részét képező ingatlan(ok), ingatlanrész(ek) bérbeadásából (haszonbérbeadásából) vagy értékesítéséből származó bevételeket, a társasház részére költségvetési és más forrásból ténylegesen folyósított támogatásokat, a társasház által felvett hiteleket és a hitelek visszafizetését, valamint a társasház által az adott naptári évben ténylegesen kifizetett kiadásokat is.

Ha a társasházi közösség alapító okirata szerinti külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma meghaladja az ötvenet, abban az esetben a társasháznak alapesetben kötelező gazdasági ellenőrzést segítő személyt igénybe vennie a számvizsgáló bizottság, illetve az ellenőrzési jogkör gyakorlója feladatellátásának segítésére, kivéve, ha a társasház egyébként az alábbiakban leírtak szerint mentesül a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazása alól. [Thtv. 51/A. § (1) bekezdés]

A társasházakról szóló törvény rendelkezése alapján a társasház alapító okiratában meg kell határozni többek között a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. [Thtv. 9. § a) pont]

✍ A helyiségek számára vonatkozó értékhatár elérését kizárólag a külön tulajdonban álló helyiségek száma alapján kell megállapítani, ennek megfelelően a közös tulajdonban álló helyiségeket nem kell figyelembe venni a számításnál.

✍ A külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek közé tartoznak például a nem a közös tulajdon részét képező irodahelyiségek és garázsok, továbbá minden egyéb olyan külön tulajdonban lévő helyiség, amely kizárólag kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. [Lt. 91/A. § 12. pont]

A társasháznak a fentiek alapján tehát kötelező gazdasági ellenőrzést segítő személy szolgáltatását évente egyszer igénybe vennie, amennyiben a társasház éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot vagy a társasház alapító okirata szerinti helyiségek száma meghaladja az ötvenet, és a társasház az alábbiakban leírtak szerint egyébként nem mentesül a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazása alól.

Mentesülés a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele alól

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha a társasházi közösség éves pénzforgalma nem haladja meg a húszmillió forintot, továbbá az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma sem haladja meg az ötvenet. [Thtv. 51/A. § (1) bekezdés]

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy. [Thtv. 51/A. § (2) bekezdés b) pont]

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy. [Thtv. 51/A. § (2) bekezdés c) pont]

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, amennyiben a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke vagy tagja társasház-kezelői vagy ingatlankezelői szakképesítéssel rendelkezik és megfelel a társasházakról szóló törvényben a társasházkezelői, illetőleg az ingatlankezelői tevékenységek végzésére előírt feltételeknek. [Thtv. 51/A. § (2) bekezdés c) pont]

Nem kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha a számvizsgáló bizottság ellenőrzési jogkörének és feladatainak ellátására a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése alapján a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltatót vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a megfelelő nyilvántartásban szereplő (regisztrált) személyt vagy olyan gazdálkodó szervezetet bíztak meg, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja, mivel a társasház nem rendelkezik sem számvizsgáló bizottsággal, sem a közgyűlés által a számvizsgáló bizottság jogkörének és feladatainak ellátására felhatalmazott tulajdonostárssal. [Thtv. 51/A. § (2) bekezdés a) pont]

Amennyiben a társasháznál a jogszabályi előírások alapján nem kötelező a külső szakértő igénybevétele a gazdasági ellenőrzés segítésére, abban az esetben a közösség ettől függetlenül önszántából, bármikor egyszerű szavazattöbbséggel közgyűlési határozatban dönthet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató (regisztrált mérlegképes könyvelő), vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező regisztrált személy vagy társaság szolgáltatásainak egyszeri vagy folyamatos igénybevételéről.

A közös képviselő személyétől, illetve az intézőbizottság tagjaitól független, külső szakértő megbízása a társasház gazdálkodásának ellenőrzésére a tulajdonostársak közössége számára jelentős garanciát jelent arra, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelés a társasházban a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen, továbbá nagymértékben javulhat a szervezetük gazdasági működésének átláthatósága is.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladatai

A gazdasági ellenőrzést segítő személy elsődleges feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat előzetes vizsgálata és véleményezése. [Thtv. 51/A. § (1) bekezdés]

A gazdasági ellenőrzést segítő személy nem tartozik a társasház szervezeti keretébe, hanem független külső megbízottként, illetve vállalkozóként végzi el a jogszabályban meghatározott feladatait.

A gazdasági ellenőrzést segítő személy a véleményéről és vizsgálatának eredményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén az éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat elfogadásának körébe tartozó napirendi pontokról hozott közgyűlési határozat érvénytelen. [Thtv. 51/B. § (3) bekezdés]

A gazdasági ellenőrzést segítő személy az írásbeli tájékoztatójában köteles arról is tájékoztatni a közgyűlést, ha tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről, illetve más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő felelősségre vonását vonhatja maga után. [Thtv. 51/B. § (3) bekezdés]

A gazdasági ellenőrzést segítő személy a feladatának elvégzése céljából betekinthet a közösség számviteli nyilvántartásaiba (ideértve a pénzforgalommal kapcsolatos iratokat is), az azt alátámasztó bizonylatokba, dokumentumokba, valamint a közös képviselőtől, az intézőbizottság elnökétől, tagjaitól és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet. [Thtv. 51/B. § (2) bekezdés]

A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt az éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat elfogadásának körébe tartozó közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt kötelező meghívni. [Thtv. 51/B. § (3) bekezdés]

A gazdasági ellenőrzés segítésére jogosult személyek

A gazdasági ellenőrzést segítő személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet, továbbá a gazdasági ellenőrzés segítésével olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, melynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előbbiekben meghatározott szakképesítéssel; ebben az esetben a gazdálkodó szervezet megbízásakor a gazdasági ellenőrzést segítő természetes személyt is kötelezően meg kell nevezni. [Thtv. 51/A. § (1) és (3) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatást végzők (regisztrált mérlegképes könyvelők) névjegyzéke a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján található: NGM könyvviteli szolgáltatást végzők névjegyzéke ➙

A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. [Szt. 151. § (3) bekezdés]

A kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló természetes személyek adatai a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján található nyilvántartásban találhatóak, amelyben a lekérdezés a tagszám, a név vagy a város megadásával bárki által ingyen kezdeményezhető: MKVK keresés a könyvvizsgáló tagok között ➙

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozó kivételével) Magyarország területén abban az esetben végezhet, ha azt a kamara engedélyezte és arról igazolást adott. [Kktv. 34. § (1) bekezdés]

A kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló cégek adatai a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján található nyilvántartásban találhatóak, amelyben a lekérdezés a társaság nyilvántartási számának, nevének vagy székhelyének megadásával kezdeményezhető: MKVK keresés a könyvvizsgáló társaságok között ➙

A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásának célja annak hiteles dokumentálása, hogy a nyilvántartásban szereplő rendelkezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. [Kktv. 33. § (3) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.