A társasházak bevételei

A társasház adókötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó legfontosabb általános előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a társasház adómentes bevételeinek és adóköteles jövedelmének megállapítására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza.

Az adózásra vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott adóügyek többségében pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózás rendjéről szóló törvény a társasházak számára is kötelezően előírja, hogy az adóalapot és az adót kizárólag szabályos bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján szabad megállapítani, ezért a társasházak esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő könyvvezetésnek kell alátámasztania azt is, ha az adott időszakban a társasháznak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. [Art. 44. § (2) bekezdés]

A társasház esetében a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint annak előírásaira épülve és az általános szabályokat a társasházak szokásos gazdálkodásának megfelelően tovább részletezve, illetve pontosítva, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A társasház abban az esetben is a számvitelről szóló törvény, valamint az említett kormányrendelet hatálya alá tartozik, amennyiben az alaptevékenységén kívül egyáltalán nem végez vállalkozási tevékenységet, vagyis az adóévben nem keletkezik adóköteles bevétele. [Szt. 2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés]

A társasház adómentes bevételei

A tulajdonostársak által közös költségre, illetőleg felújításra teljesített befizetések a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a társasház olyan bevételének minősülnek, amelyek után a társasháznak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 75. § (3) bekezdés]

A társasházakról szóló törvény alapján közös költségnek minősülnek a közös tulajdonba tartozó épületrészek, épületberendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és lakások üzemeltetésének, karbantartásának és felújításának költségeire, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások költségeire a tulajdonostársak által a közösségnek fizetett összegek. [Tht. 24. § (1) bekezdés]

A társasház jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis a társasház adómentes bevételének minősül ezeken kívül minden jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján a kizárólag költségvetési, önkormányzati forrásból a társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre juttatott támogatás. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés n) pont]

A társasház jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a kapott vagyoni értéket, amelyet a közösség köteles visszaszolgáltatni, így különösen a kapott kölcsönt, hitelt. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont]

A társasház jövedelmének megállapításánál a fentieken kívül nem kell figyelembe venni a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni értéket sem. [Szja. tv. 7. § (1) a) pont, 1. számú melléklet 6.6. pont, 3. § 64. pont]

A társasház esetében sem kell továbbá jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény kamatjövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, úgy mint például bármely követeléshez kapcsolódó jóváírt vagy kifizetett kamat, ideértve az állampapírból, kötvényből, adósságlevélből származó kamatokat is. [Szja. tv. 65. § (3) bekezdés ab) pont]

A kamatjövedelmek után az adót általános esetben a megszerzés időpontjára a hitelintézet, a befektetési szolgáltató állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, vagyis a társasháznak a kamatjövedelmek többségében nem keletkezik önállóan teljesítendő adókötelezettsége. [Szja. tv. 65. § (2) bekezdés a) pont]

A társasház adóköteles bevételei

A társasháznak a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész, például parkolóhely, gépkocsibeálló, garázs, pincehelyiség, tárolóhelyiség, üzlethelyiség, irodahelyiség, raktár vagy falfelület bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül, amelyek esetében a megszerzett bevételből költségek levonására nincs lehetőség. [Szja. tv. 75. § (5) bekezdés]

A társasház esetében a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén minden esetben a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, kivéve, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján a tulajdonostársak egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek. [Szja. tv. 75. § (3) és (4) bekezdés]

A társasház közösség részére ellenszolgáltatás nélkül teljesített szolgáltatások, ingyenesen átadott termékek, pénzeszközök, más anyagi javak esetében a juttatott vagyoni érték szokásos piaci értékének alapulvételével a társasháznak alapesetben adófizetési kötelezettsége keletkezik. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont]

✍ A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a társasház nem pénzben megszerzett bevételének minősül bármilyen megszerzett dolog, igénybe vett szolgáltatás, valamint az elengedett tartozás vagyoni értéke is. [Szja. tv. 4. § (2) bekezdés]

✍ A jogszabály előírása alapján, ha egy jogügylet megvalósítása során a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. [Szja. tv. 1. § (4) bekezdés]

A társasház köteles az adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál bejelentkezni, amennyiben adóköteles tevékenységet kíván végezni, illetve valamely adó vagy költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése, illetve kiutalása érdekében válik kötelezetté az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adókötelezettségeinek teljesítésére. [Art. 14. § (1) bekezdés]

A társasház az adóköteles tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál rendszeresített nyomtatványon, írásban köteles teljesíteni a bejelentkezési kötelezettségét. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

A társasház 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben adószámhoz kötött tevékenységet, illetve adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. [Art. 172. § (1) bekezdés d) pont]

Az adóelőleg megfizetése a társasház adóköteles jövedelme után

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele kifizetőtől (például belföldi gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól) származik, abban az esetben a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti, és igazolást állít ki a társasház részére. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés]

✍ Az előzőek alapján, amennyiben a társasház például kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész (például lakás, üzlethelyiség, parkolóhely, tetőtér vagy falfelület) bérbeadására, abban az esetben a kifizető köteles a társasház közösség részére általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, ebben az esetben a társasháznak önállóan teljesítendő adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől származik, vagy az adóelőleg levonására bármilyen okból nincs lehetőség, abban az esetben az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. [Szja tv. 75. § (6) bekezdés]

✍ Ha az adóköteles bevétel nem kifizetőtől származik, hanem például magánszemélytől, abban az esetben az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a bevételt megszerző társasház köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban a társasháznak mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja. tv. 46. § (9) bekezdés]

A határidőben meg nem fizetett adóelőleg után az adóévet követő év második felében késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, azonban a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). [Art. 165. § (2) és (3) bekezdés, 167. § (1) bekezdés]

Az adóbevallás benyújtása a társasház adóköteles jövedelméről

A társasháznak a kifizető(k)től kapott igazolás(ok), illetve a saját nyilvántartásai alapján kell az éves adóbevallásában kizárólag azokról a jövedelmeiről beszámolnia, amelyekre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett, továbbá az éves adóbevallásában kell az adóévben megfizetett adóelőlegek beszámításával a még fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét is meghatároznia. [Szja. tv. 75. § (7) bekezdés]

A társasháznak jellemzően a nem kifizetőtől (hanem például magánszemély bérlőtől) származó adóköteles jövedelme, továbbá a közös tulajdonú ingatlan vagy ingó vagyontárgy értékesítése esetén kell az éves adóbevallásában beszámolnia ezekről az adóévben megszerzett adóköteles jövedelmeiről.

A társasháznak a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20-áig kell adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást benyújtania, továbbá az előlegként meg nem fizetett adót is eddig az időpontig kell megfizetnie. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés, Art. 1. számú melléklet]

A társasháznak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban, a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az adott negyedévben maga volt köteles. [Szja. tv. 46. § (10) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Könyvvezetés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.