Társasházak beszámolója

A társasház beszámolójának elkészítésére vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kiegészítve és megfelelően részletezve a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A számvitelről szóló törvény előírása alapján minden társasház köteles évente a számvitelről szóló törvénynek megfelelő beszámolót készíteni, amely nem azonos a közös képviselő vagy az intézőbizottság által évente elkészítendő elszámolással, azonban a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség a társasházakat alapvetően nem terheli.

A társasház a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a kormányrendelet mellékletének megfelelő összeállításban beszámolót készíteni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (1) bekezdés]

A társasház számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról – a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság által készített éves költségvetés és elszámolás elfogadásával azonos módon – a közgyűlés köteles kizárólagos hatáskörében határozatot hozni. [Thtv. 28. § (1) bekezdés e) pont]

A társasháznak a beszámoló elkészítésével kapcsolatban sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem letétbe helyezési kötelezettsége nincsen, azonban a társasház beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját (december 31.) követő ötödik hónap utolsó napjáig (május 31.) el kell készíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel (közgyűlés) el kell fogadtatni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 20. § (5) bekezdés]

A társasház beszámolójának elkészítésére jogosult személyek

A számvitelről szóló törvény alkalmazásában könyvviteli szolgáltatásnak minősül a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. [Szt. 150. § (1) bekezdés]

Az a természetes személy jogosult a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok elvégzésére, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. [93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. 2. §]

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező személyeknek és a nem kamarai tag könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személyeknek a szakképesítés megszerzésén kívül még további feltételeket is teljesíteniük kell, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezők közhiteles nyilvántartásában regisztrált könyvelőként szerepelhessenek. A kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgálókra külön törvény alapján hasonló rendelkezések vonatkoznak.

A társasház abban az esetben köteles könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni a számviteli törvény szerinti beszámolójának elkészítésével, ha a társasház az alaptevékenységén kívül még üzletszerűen és ellenérték fejében szolgáltató vagy termelő tevékenységet is folytat és ebből a vállalkozási tevékenységéből származó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan, meghaladja a 10 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdés]

✍ Amennyiben a társasháznak például reklámtábla elhelyezéséből, falfelület bérbeadásából, illetve közös tulajdonú helyiségek, garázsok vagy parkolóhelyek bérbeadásából származó nettó árbevétele az adott években meghaladja a 10 millió forintot, abban az esetben a társasház könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot köteles megbízni a számviteli törvény szerinti beszámolójának elkészítésével.

A közös képviselő személyétől, illetve az intézőbizottság tagjaitól független, külső szakértő megbízása a számviteli feladatok teljesítésére a tulajdonostárak közössége számára jelentős garanciát jelent arra, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelés a társasházban a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen, továbbá nagymértékben javulhat a szervezetük gazdasági működésének átláthatósága is.

A társasház által készítendő beszámoló formája

A társasház által elkészítendő beszámoló formáját a társasház által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

Amennyiben a társasház vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végez, abban az esetben egyszerűsített beszámolót készíthet és ennek megfelelően egyszeres könyvvitel vezetésére jogosult.

Amennyiben a társasház az alaptevékenységén kívül az adott naptári évben vállalkozási tevékenységet is végez, azonban az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben szintén egyszerűsített beszámolót készíthet és egyszeres könyvvitel vezetésére jogosult.

☛ Egyszerűsített beszámolót készíthet az a társasház, amely csak alaptevékenységet folytat, továbbá az a társasház is, amelynek alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (1) bekezdés]

A társasház működésének, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatására a számvitelről szóló törvény és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően elkészíthető egyszerűsített beszámoló mintája a következő bekezdésben foglaltak elfogadásával [pdf] formátumban letölthető.

Amennyiben a társasház alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladja, abban az esetben egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitel vezetésére köteles.

☛ Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társasház, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés]

☛ A társasház saját választása alapján a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót is készíthet, és ebben az esetben ha vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a beszámolókészítés során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés]

Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdés]

A társasház jelenleg nem teljesítheti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló elkészítésével a számviteli törvényben előírt beszámolókészítési kötelezettségét. [Szt. 9. § (6) bekezdés és 3. § (1) bekezdés 3. pont]

A társasház által készítendő beszámoló sajátos tartalma

A társasház egyszerűsített beszámolója egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll, amelyeket legalább a kormányrendelet 1. és 2. melléklete szerinti tagolásban kell összeállítani, azok tételei azonban saját igények szerint tovább is részletezhetők. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (5) és (8) bekezdés]

A társasház egyszerűsített éves beszámolója mérlegből és eredménykimutatásból áll, amelyeket legalább a kormányrendelet 4. és 5. számú melléklete szerinti tagolásban kell elkészíteni, azok tételei azonban saját igények szerint tovább részletezhetők. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (6) és (8) bekezdés]

A társasháznál az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló vagy megszűnő társasház esetében, továbbá a mérleg fordulónapja ennek megfelelően december 31., természetesen az év közben megszűnő társasházak kivételével. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (2) bekezdés]

A társasháznak a mérlegben a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat, továbbá a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni, illetve a társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény (vagyis a tárgyévet megelőző évek összevont eredménye) és a tárgyévi eredmény szerepel. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 12. §]

A társasháznak az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.

A legfeljebb hatlakásos társasházak lehetősége

A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza, azonban ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, abban az esetben a társasházi törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. [Thtv. 13. § (3) bekezdés]

A legfeljebb hatlakásos társasház közössége, amennyiben a szervezetére és működésére nem alkalmazza a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit, abban esetben dönthet úgy is, hogy beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét nem a számvitelről szóló törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően, hanem a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (1a) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.