A társasházak adószáma

Az adózás rendjéről szóló törvény minden adózó számára előírja, hogy amennyiben adóköteles tevékenységet kíván folytatni, abban az esetben köteles az adószámának megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni. [Art. 16. § (2) bekezdés]

A társasház abban az esetben köteles adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál bejelentkezni, amennyiben adóköteles tevékenységet kíván végezni, illetve valamely adó vagy költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése, illetve kiutalása érdekében válik kötelezetté az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adókötelezettségeinek teljesítésére. [Art. 14. § (1) bekezdés]

A társasház az adóköteles tevékenység megkezdése előtt az állami adó- és vámhatóságnál az erre a célra szolgáló nyomtatványon, írásban köteles teljesíteni a bejelentkezési kötelezettségét. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezésre szolgáló nyomtatványt (T201) a társasház közösségnek papír alapon, postai úton vagy az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán személyesen, két példányban kell benyújtania az állami adó- és vámhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez.

A társasház adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál történő bejelentkezés ügyében a társasház törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy járhat el.

Az állami adóhatóság előtti képviselet ellátására adott írásbeli meghatalmazás lehet egyedi esetre (meghatározott ügyre) szóló meghatalmazás, vagy hosszabb távra adott állandó meghatalmazás.

Az állami adóhatóságnál történő bejelentkezésnél a nyomtatványon fel kell tüntetni a társasház tevékenységi körét is, amely általában a TEÁOR 2008 osztályozási rendszer szerinti 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ezt a szervezeti-működési szabályzatban is célszerű szerepeltetni.

Ha a társasház a bejelentkezési kötelezettségét jogszabálysértő módon a tevékenység megkezdését követően teljesíti, abban az esetben a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

Amennyiben a társasháznak nem keletkezik adó vagy költségvetési támogatás megállapításával, megfizetésével, illetve kiutalásával kapcsolatos adókötelezettsége, abban az esetben a társasháznak nem kötelező az állami adóhatóságnál bejelentkeznie az adószámának megállapítása érdekében.

A társasház adószámhoz kötött tevékenységei

A társasháznak be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz az adószámának megállapítása érdekében, amennyiben a tulajdonostársak erre vonatkozó döntése alapján a közös tulajdon részét képező bármely ingatlanrészt (parkolóhelyet, gépkocsibeállót, garázst, pincehelyiséget, tárolóhelyiséget, üzlethelyiséget, idodahelyiséget, raktárt, falfelületet, stb.) üzletszerűen hasznosítani kívánja, például bérbeadással.

A társasháznak az állami adóhatósághoz be kell jelentkeznie és adószámának megállapítását kell kérelmeznie abban az esetben is, ha a társasház közösség bármilyen költségvetési támogatást, például felújítási alap képzéséhez nyújtható kamattámogatást, vagy lakás-előtakarékossági szerződés megkötése alapján a társasház épületrészeinek felújításához igénybe vehető állami támogatást kíván igénybe venni.

A társasháznak abban az esetben is be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz és adószámot kell igényelnie, amennyiben a közösség számára végzett munka ellenértékének minősülő adóköteles juttatást, munkabért, tiszteletdíjat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munka ellenértékeként munkadíjat, vagy megbízási díjat kíván kifizetni (nem egyéni vállalkozói minőségben eljáró) magánszemély részére.

Amennyiben a társasház ingatlan bérbeadási tevékenységet kíván üzletszerűen végezni, abban az esetben az adószámának megállapítása érdekében mindenképpen köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, mivel ingatlan bérbeadási tevékenységet a társasház adószám nélkül üzletszerűen nem végezhet.

✍ A társasházak nem élhetnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kivételes lehetőséggel, amely szerint az ingatlan bérbeadása (haszonbérbeadása) esetén a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén. [Art. 22. § (16) bekezdés]

Amennyiben a közösség kizárólag a társasház nevére kiállított számlák ellenében fizet ki gazdasági társaságok és/vagy egyéni vállalkozók által nyújtott szolgáltatások ellenértékének minősülő díjakat, és ezen kívül (nem egyéni vállalkozói minőségben eljáró) magánszemély foglalkoztatására munkavégzés céljából semmilyen formában nem kerül sor, abban az esetben a társasháznak nem kell adószámmal rendelkeznie az előírásoknak megfelelően szabályosan kiállított és elfogadott számlák ellenértékének kifizetéséhez.

Ha a társasház alkalmazottat kíván foglalkoztatni, vagyis magánszemély részére (nem számla ellenében) kíván bármilyen munkavégzés ellenértékének minősülő díjazást kifizetni, abban az esetben még a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz az adószámának megállapítása érdekében.

A társasháznak magánszemély foglalkoztatása esetén az adószám kiváltásához kapcsolódó bejelentkezési kötelezettség teljesítésén kívül figyelemmel kell lennie még a biztosítási jogviszony létesítéséhez, valamint annak megváltozásához és megszűnéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítésére is.

Az épületrészek felújításához igénybe vehető támogatás

A társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal lakáselőtakarékossági szerződést köthet a lakástakarékpénztárral a közös tulajdonban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából. [Ltpt. 6. § (1) bekezdés d) pont]

A lakáselőtakarékossági szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakáselőtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki. [Ltpt. 7. § (4) bekezdés]

A lakás-előtakarékossági állami támogatásra jogosult lakás-előtakarékoskodót legfeljebb az első tíz megtakarítási év során állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt, ezért annak igénybevételéhez a társasháznak adószámmal kell rendelkeznie. [Ltpt. 21. § (1) bekezdés]

A társasházak, valamint a lakásszövetkezetek által a közös tulajdonú részek felújítása céljából megkötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban száznyolcezer forint 2–4 lakásos épület esetén, száznegyvennégyezer forint 5–30 lakásos épület esetén, száznyolcvanezer forint 31–60 lakásos épület esetén, kétszáztizenhatezer forint 61–120 lakásos épület esetén, kétszázötvenkétezer forint 121–180 lakásos épület esetén, kétszáznyolcvannyolcezer forint 181–240 lakásos épület esetén, háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén. [Ltpt. 22. § (2) bekezdés]

A lakás-előtakarékossági állami támogatás igénybevételére vonatkozó további feltételeket a lakástakarékpénztárakról szóló törvény tartalmazza:

A felújítási alap képzéséhez igénybe vehető kamattámogatás

A felújítási alap képzésének a jogszabályban előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés]

A felújítási alap képzéséhez nyújtható állami támogatás az állami költségvetésről szóló törvényben e célra jóváhagyott előirányzatból kerülhet folyósításra, ezért annak igényléséhez a társasháznak, lakásszövetkezetnek adószámmal kell rendelkeznie. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés, Art. 14. § (1) bekezdés]

A felújítási alaphoz nyújtott támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első öt évében a kamat 70 százaléka, a második öt évében a kamat 35 százaléka. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés]

A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül a felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, a felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél nem kevesebb, továbbá a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig a felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, a felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társasház vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ennek napjától, illetve az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta, abban az esetben a támogatás akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés]

A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb a felújítás munkák befejezésének hitelintézet részére történő bejelentésével egyidejűleg bemutatja. [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. § (10) bekezdés]

A lakóépület felújításához, korszerűsítéséhez nyújtható kamattámogatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet tartalmazza:

Adószámhoz kötött tevékenység végzése adószám hiányában

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése a társasházak számára is előírja, hogy adóköteles tevékenységet csak abban az esetben folytathatnak, ha adószámmal rendelkeznek. [Art. 16. § (1) bekezdés]

A társasház 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. [Art. 172. § (1) bekezdés d) pont]

A mulasztási bírság kiszabására az állami adóhatóság által elsősorban helyszíni ellenőrzések alkalmával, az adóalany-nyilvántartással történő egyeztetést követően kerülhet sor az adószámhoz kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában való folytatása miatt.

Amennyiben az adóhatóság adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, abban az esetben a tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet (a romlandó áruk és az élő állatok kivételével) a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. [Art. 173. § (1) bekezdés]

A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. [Art. 173. § (1) bekezdés]

Amennyiben az adózó a mulasztási bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg, abban az esetben az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti. [Art. 173. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét téríti vissza az adózónak. [Art. 173. § (3) bekezdés]

☛ Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó határozatát, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, azonban amennyiben az adóhatóság nem él a lefoglalás lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval. [Art. 172. § (8) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.