A társasház alapító okiratának működési rendelkezései

A régebben alapított társasházak esetében az alapító okiratban esetleg még szereplő szervezeti és működési rendelkezések már érvénytelenek, azok helyett kizárólag a társasház szervezeti-működési szabályzatában foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.

A társasházakról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet

A társasházakról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseinek értelmében a társasház működésére vonatkozó szabályokat a társasház minden irányú tevékenységét szabályozó alapokmányában, az alapító okiratban kellett meghatározni, amelynek módosításához már ebben az időben is valamennyi tulajdonostárs egyhangú hozzájárulása volt szükséges. [1977. évi 11. törvényerejű rendelet 3-6. §]

A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban hamarosan kiderült, hogy a kizárólag egyhangú döntéssel megváltoztatható alapító okirat nem megfelelő arra, hogy a társasház működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, mivel így azok megváltoztatását akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta.

A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény szabályozása

A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény ezért már úgy fogalmazott, hogy a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait, ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza, a közösség szervezeti-működési szabályzata állapítja meg. Az alapító okiratnak erre vonatkozó rendelkezését a szervezeti-működési szabályzat megalkotásával egyidejűleg a közgyűlés legalább 2/3-os többségű határozatával hatálytalaníthatja. [1997. évi CLVII. törvény 6. § (1) bekezdés]

A jogszabály tehát 1998. március 1-jétől már lehetőséget biztosított arra, hogy a társasház működésére vonatkozó szabályok a társasház szervezeti és működési szabályzatába kerüljenek, amelynek módosításához már nem volt szükség a tulajdonostársak egyhangú döntésére.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezései

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény viszont már kötelezően előírta minden társasház számára 2004. december 31-éig a szervezeti-működési szabályzat megalkotását, egyben megállapította azt is, hogy a szervezeti-működési szabályzatnak milyen rendelkezéseket kell kötelezően tartalmaznia, továbbá a törvény átmeneti rendelkezései között került elhelyezésre, hogy hatályukat vesztették az alapító okiratban foglalt mindazon rendelkezések, amelyeket a szervezeti-működési szabályzatnak kell tartalmazni:

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor (2004. január 1-jén) már bejegyzett társasház alapító okiratának a törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése a jogszabály hatálybalépésekor hatályát vesztette, és helyébe a törvény rendelkezése lépett. [Tht. 63. § (2) bekezdés]

A jogszabály ebben az időpontban már kötelezően előírta, hogy a közgyűlés hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat a szervezeti-működési szabályzatnak kell tartalmaznia. [Tht. 13. § (2) bekezdés d) pont]

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egyértelműen előírta azt is, hogy a hatálybalépéséig már bejegyzett társasház közgyűlésének 2004. december 31. napjáig – az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg – határozatával az alapító okirattól elkülönült szervezeti-működési szabályzatot kellett megállapítania, illetőleg a már meglévő szervezeti-működési szabályzatát a törvény rendelkezéseinek megfelelően kellett módosítania. [Tht. 62. § (1) és (2) bekezdés]

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezett az alapító okiratból kiemelt és attól elkülönülten kezelendő szervezeti-működési szabályzat kötelező elkészítéséről, továbbá egyértelműen kimondta, hogy hatályukat vesztették az alapító okiratban foglalt mindazon rendelkezések, amelyeket a jogszabály előírásának megfelelően a szervezeti-működési szabályzatnak kell tartalmaznia.

A társasház szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az alapító okirat a fentiek következtében érvényesen már nem tartalmazhat, azonban ha az alapító okirat szövegében ilyen rendelkezések továbbra is szerepelnek, abban az esetben azokat nem kell figyelembe venni, mert hatálytalanok.

A törvény ugyanis kimondja, hogy az alapító okirat kijavítását a fentiek miatt csak akkor kell elvégezni, amikor az alapító okirat egyéb okból történő módosítása első ízben szükségessé válik. [Tht. 63. § (2) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.