Számlakibocsátással kapcsolatos mulasztások

A számlakibocsátásra vonatkozó előírásokat elsősorban az általános forgalmi adóról szóló törvény tartalmazza, amelynek szabályait általánosan abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a törvény előírásainak megfelelően belföldön van.

A számla kibocsátását főszabály szerint az ügyletnek az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint meghatározott teljesítéséig, előlegfizetés esetén annak kézhezvételig, illetve jóváírásáig, továbbá legfeljebb a teljesítéstől számított ésszerű időn belül kell teljesíteni a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően.

Az ellenérték készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megfizetése esetén a számlát általában haladéktalanul ki kell állítani, más módon történő fizetés esetén a számlát legkésőbb az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott teljesítéstől számított 15. napon ki kell bocsátani, előlegfizetés esetén is, azonban figyelemmel kell lenni a különleges szabályokat előíró rendelkezésekre.

Az alanyi adómentességet jogszerűen választó adóalanyok is az általános szabályoknak megfelelően kötelesek a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, azonban alanyi adómentes minőségben kizárólag olyan számlát állíthatnak ki, amelyen nem szerepel áthárított adóösszeg, adómérték, továbbá ezeken kívül az adótartalom meghatározására alkalmas százalékérték sincs rajta feltüntetve.

Az adóalany számla kibocsátása helyett nyugta adásával is teljesítheti a bizonylat kiállítására vonatkozó kötelezettségét, ha az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintot és a termék megvásárlója, a szolgáltatás igénybevevője olyan nem adóalanynak minősülő személy, aki az ellenértéket a teljesítés napjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. [Áfa. tv. 165. § (1)-(3) bekezdés]

Az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól abban az esetben, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a tevékenység közérdekű, illetve speciális jellegére tekintettel adómentes (például adókötelessé nem tett ingatlan bérbeadás), azonban ekkor gondoskodnia kell a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő számviteli bizonylat kiállításáról. [Áfa. tv. 165. § (1)-(3) bekezdés]

A számlakibocsátási kötelezettség elmulasztása

Tekintettel arra, hogy a számlakibocsátás elmulasztása az adóelkerülés egyik leggyakoribb módja, ennek megfelelőem a mulasztási bírsággal való szankcionálás az adózó személyétől függetlenül egységes és emelt tételű, az összege 1 millió forintig terjedhet.

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja. [Art. 172. § (2) bekezdés]

A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a szankció alkalmazását, azonban az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásától csak kivételes méltánylást érdemlő esetben tekinthet el.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adózó javára értékelhető körülménynek tekinthető, amennyiben hitelt érdemlő módon bebizonyítható, hogy az adózó a számlát kiállította, illetve a vásárlás adatait a pénztárgépben rögzítette és a bizonylatot kinyomtatta, de a vevőnek azt nem adta át.

Az adózó terhére értékelhető körülménynek tekinthető különösen, ha az adózó egyáltalán nem rendelkezik számlatömbbel, illetve a pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás nem rendelkezik pénztárgéppel, ebben az esetben a mulasztási bírságot a bírsághatár felső összegében kell kiszabni, mivel ekkor az előírt kötelezettségét egyáltalán nem tudja teljesíteni. Az adózó terhére értékelhető körülménynek tekinthető az is, ha folyamatos nyitva tartás mellett csak alkalmanként állít ki nyugtát.

A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, és az értékesítésben közreműködő magánszemély is, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (3) bekezdés]

Az adózó bírságolása és az adózó alkalmazottjának a bírságolása egymástól függetlenül történik, vagyis az adózóra kiszabott mulasztási bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott mulasztási bírság nagysága egyáltalán nem befolyásolja, ennek következtében az adózó nem bújhat ki a magasabb összegű mulasztási bírság megfizetése alól azáltal, hogy a mulasztás elkövetését az alkalmazottra hárítja.

Lényeges kiemelni, hogy az alkalmazott bírságolására kizárólag a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén van lehetősége az adóhatóságnak, azonban amennyiben a számla vagy a nyugta nem a tényleges ellenértékről került kiállításra, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabására az alkalmazottal szemben nem kerülhet sor, annak megállapítása ekkor kizárólag az adózó terhére lehetséges.

Az értékesítésben közreműködő személy a számla kibocsátásának elmulasztásával kapcsolatos eljárását megpróbálhatja kimenteni azzal, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a mulasztást beosztottként az adózó képviselőjének vagy valamely vezető beosztású személynek az utasítására követte el, azonban a hivatásának gyakorlása során elkövetett mulasztás kimentése érdekében általában nem hivatkozhat arra, hogy az elkövetéskor nem ismerte a hivatása gyakorlásának szabályozására vonatkozó előírásokat.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg. [Katv. 5. § (1) bekezdés h) pont]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. [Katv. 19. § (5) bekezdés e) pont]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

A számlakibocsátási kötelezettség ismételt elmulasztása

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget elsőként 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. [Art. 174. § (1) bekezdés c) pont]

A mulasztás további ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30 nyitvatartási nap, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap, azonban az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt. [Art. 174. § (2) bekezdés]

✍ A hároméves időtartam számítása során a jogerős határozattal korábban megállapított ugyanolyan mulasztást kell alapul venni, az ismétlődés időpontja esetében a mulasztás feltárása, vagyis a mulasztásról való tudomásszerzés időpontja az irányadó, amin az ellenőrzés kezdő időpontját kell érteni.

A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a helyi alapszükségletek, így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el. [Art. 174. § (6) bekezdés]

Az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenységek esetében az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett magánszemély adózó esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedő üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó az adóköteles tevékenysége során az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, továbbá a mulasztás ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. [Art. 172. § (8a) bekezdés]

A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a helyiség lezárására irányuló intézkedés végrehajtását, illetve az üzletlezárást helyettesítő bírság kiszabását, azonban azok alkalmazásától az adóhatóság csak kivételes méltánylást érdemlő esetben tekinthet el, mivel az adózó terhére értékelhető körülménynek minősül, hogy a kötelezettség teljesítését már korábban is elmulasztotta.

Az adózó nem lehet az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha az adóévet megelőző naptári évben vagy az azt megelőző adóévben az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását jogerúsen elrendelte. [Eva. 2. § (3) bekezdés b) pont]

A valótlan ellenértéket tartalmazó számla kibocsátása

Az adózás rendjéről szóló törvény külön rendelkezik a valótlan ellenértéket tartalmazó számla kiállítása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határának mértékéről, amely az általánosnál magasabb.

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. [Art. 172. § (2) bekezdés]

A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a szankció alkalmazását, azonban az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásától csak kivételes méltánylást érdemlő esetben tekinthet el.

Az adózó terhére értékelhető körülménynek tekinthető különösen, ha valótlan ellenértéket tartalmazó számla kibocsátására nem első alkalommal került sor, vagy az adózó számára más számlakibocsátással kapcsolatos mulasztás miatt az adóhatóság már korábban is kiszabott mulasztási bírságot.

Amennyiben a mulasztás elkövetése következtében kiemelt adózási érdeksérelem állapítható meg, abban az esetben már első alkalommal elkövetett jogsértés esetén is lehetőség van a törvényben előírt mulasztási bírság legmagasabb tételének kiszabására, amelyre elsősorban akkor kerül sor, ha az adózó szándékos adóelkerülésre irányuló magatartása egyértelműen bizonyítható, ilyenkor a mulasztási bírság maximális összegben való kiszabásának indokait az adóhatóság részletesen ismerteti a határozatában.

A hiányos vagy hibás adattartalmú számla kibocsátása

A hiányos adattartalmú számla kiállítója nem esik egy tekintet alá a számlakibocsátási kötelezettség teljesítését elmulasztó adózóval, hanem az adózás rendjéről szóló törvény más rendelkezése alapján az általános mértékben kiszabható mulasztási bírsággal szankcionálható.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható abban az esetben, ha a jogszabályokban előírt bizonylatokat az előírástól eltérően állítja ki. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A bizonylat kisebb hiányosságainak minősülő mulasztások esetén kiszabható mulasztási bírság összegét az adózás rendjéről szóló törvény az általános mértékben határozza meg, ilyen esetnek minősül, amennyiben a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírások nem teljesülnek, például a kiállított számlán a címzés hiányos vagy a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének pontos neve nem kerül feltüntetésre.

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szintén köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán fel kell tüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. [Katv. 12. § (2) bekezdés]

Az előírásoktól eltérő módon előállított számla használata

A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugta és számla, a számlázó programmal előállított számla, a számítógéppel előállított nyugta akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha megfelel a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendeletben foglalt előírásoknak.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, [Art. 172. § (1) bekezdés h) pont]

A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számlával, nyugtával szemben követelmény, hogy a nyomtatványt nyomdai úton állítsák elő az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával. [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 3-4. §]

A rendelkezés alapján a mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgál önmagában már az is, ha nem a jogszabályi előírásoknak, feltételeknek, követelményeknek maradéktalanul megfelelő módon állítják elő a számla kiállítására szolgáló nyomtatványt, továbbá a tényállás alapján kiszabható mulasztási bírságot a szabálytalanul előállított nyomtatványok kiszerelési egységeinek száma alapján kell megállapítani.

A számlázó program bejelentésének elmulasztása

A számlázó programmal szemben követelmény, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és a számlázó programot az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentsék. [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 8-11. §]

A számlázó programot alkalmazó adózók számára 2014. október 1-jétől új előírás, hogy az általuk használt programra vonatkozóan a jogszabályban előírt adatokat a beszerzés, a használat megkezdése, illetve saját fejlesztésű program használata esetén a rendeltetésszerű használatbavétel időpontját követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteniük, továbbá bejelentést kell tenniük a számlázó program használatból történő kivonása esetén is.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti. [Art. 172. § (1) bekezdés a) és c) pont]

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, használatba vett saját fejlesztésű programok adatait az 2014. november 15-ig kellett bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 21. §]

A nyilvántartási kötelezettség elmulasztása

Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számlát, készpénzfizetési számlát, nyugtát) állít ki, ideértve a jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is, és ezeket a bizonylatokat szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelnie és nyilvántartania. [Art. 45. §]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknak a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát szigorú számadási kötelezettség alá kell vonniuk, és azokról olyan nyilvántartást kell vezetniük, amely biztosítja azok elszámoltatását. [Szt. 168. § (1)–(3) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény az egyéni vállalkozók számára a számviteli törvényben foglalt előírásoknak megfelelően határozza meg a szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartására vonatkozó szabályokat. [Szja. tv. 5. számú melléklet]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt nyilvántartások vezetését elmulasztja, a nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti.[Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

Ha az adóhatóság felhívása ellenére az adózó a nyilvántartását a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően a megadott határidőn belül nem rendezi, pótolja, javítja, abban az esetben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a magánszemély adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10%-áig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50%-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig, minden más esetben az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (20b) bekezdés]

A számla elvesztése vagy ellenőrzésre alkalmatlanná válása

A megőrzési kötelezettséggel érintett bizonylatok, iratok elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása vagy más módon ellenőrzésre alkalmatlanná válása esetén az adózónak mindig az adott helyzetben tőle elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell eljárnia a probléma megoldása érdekében.

Az elveszett vagy megsemmisült számlákról, nyugtákról, bankszámlakivonatokról, szerződésekről és más bizonylatokról, egyéb iratokról másolatot kell beszerezni annak érdekében, hogy az adókötelezettségek teljesítése a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon továbbra is bizonyítható legyen.

Az iratok megsemmisüléséről olyan jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben tételesen és azonosítható módon rögzíteni kell az elveszett, illetve megsemmisült iratok körét, továbbá fel kell sorolni és lehetőség szerint mellékelni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek megalapozottan valószínűsítik vagy kétséget kizáróan bizonyítják az iratok elvesztését, illetve megsemmisülését.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény a hatálya alá tartozó adózók számára előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. [Áfa. tv. 168/A. § (1) bekezdés]

✍ Az eredet hitelessége az értékesítő, illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti, az adattartalom sérthetetlensége akkor teljesül, ha a számla adattartalmát senki nem változtatta meg, az olvashatóság pedig arra vonatkozik, hogy a számlának az ember számára alapos vizsgálat és magyarázat nélkül is értelmezhetőnek kell lennie.

Az adózáshoz kapcsolódó bizonylatokat, iratokat általánosan az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni, amely annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve annak hiányában az adót meg kellett volna fizetni, azonban az elévülés további hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. [Art. 47. § (3) és (5) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak azonban a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat, ideértve a számlát, készpénzfizetési számlát, nyugtát, valamint azok rontott példányait is, legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. [Szt. 169. § (2)-(3) bekezdés]

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. [Art. 172. § (20a) bekezdés]

Az adózás rendjéről szóló törvény előírása alapján a nyomdai úton előállított számla és nyugta megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása még súlyosabban szankcionálható a hiányzó számlák és nyugták számával arányos mértékű mulasztási bírság kiszabásának lehetőségével.

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, illetve nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság teljes összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében pedig 500 ezer forint és a hiányzó számlák, nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. [Art. 172. § (20a) bekezdés]

✍ A fentiek alapján egy 50 eredeti példányt tartalmazó számlatömb elvesztése vagy megsemmisülése esetén, amennyiben az adózó a hiányzó adatokat nem tudja hitelt érdemlően bizonyítható módon pótolni, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetében 10 millió forintig, más adózó esetében 25 millió forintig terjedhet.

Az adózáshoz és a könyvviteli elszámoláshoz kapcsolódó bizonylatokat a jogszabályban meghatározott ideig kötelező megőrizni, azonban minden adózónak jól felfogott érdeke, hogy az iratmegőrzési határidőn túl is hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja a valóságban megtörtént gazdasági eseményeket.

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.