Szabályzati rendszer kialakítása

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nulla iaculis faucibus elit, scelerisque consequat dui euismod quis. Proin vehicula est eu consectetur convallis. Vestibulum est odio, pretium vel lacus et, consequat ultrices erat. Etiam rhoncus orci ac leo pretium pellentesque. Maecenas aliquet lacus nec aliquam suscipit. Ut imperdiet est neque, vitae congue nunc dignissim in. In et metus mauris. Ut nulla arcu, vehicula vel pulvinar sit amet, imperdiet id erat. Cras nec ullamcorper sapien. Ut a lectus et lectus tincidunt sollicitudin ut vel neque.

Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Nunc arcu lorem, mollis eu mattis et, pretium vitae sem. Aenean dictum tincidunt velit, sit amet venenatis lectus ornare quis. Aliquam non interdum nunc. Sed nec leo vitae tortor vulputate porta non at sapien. Vivamus eget egestas nisi, vel molestie lacus.

A számvitelről szóló törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő és a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. [Szt. 14. § (3) bekezdés]

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell elsősorban azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. [Szt. 14. § (4) bekezdés]

A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, valamint a pénzkezelési szabályzatot. [Szt. 14. § (5) bekezdés]

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít, továbbá mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a kormányrendelet melléklete szerinti számlatükör alapján vezeti. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés és 3. § (3) bekezdés]

A számviteli politikát és az annak részeként elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészíteni, illetve törvénymódosítás esetén a szükséges változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. [Szt. 14. § (11) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik többek között a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával, valamint a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával összefüggő feladatok ellátása is. [Szt. 150. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény egyértelműen előírja, hogy a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. [Szt. 14. § (12) bekezdés]

Pénzkezelési szabályzat

A számvitelről szóló törvény előírása alapján a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készítenie a pénzkezelési szabályzatot is.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, valamint a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról. [Szt. 14. § (8) bekezdés]

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. [Szt. 14. § (8) bekezdés]

A gazdálkodónak a készpénzes fizetések lebonyolítására szolgáló pénzeszközök kezelése érdekében legalább egy házipénztárral mindenképpen rendelkeznie kell, amelyben a gazdálkodó pénzeszközeit elkülönülten kell kezelni és ellenőrizni a pénzkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

A számvitelről szóló törvény előírása szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, illetve készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell, ezért a készpénz átadásával megvalósuló fizetési műveletek teljesítésével egyidőben az előírásoknak megfelelő bizonylatot szükséges kiállítani. [Szt. 165. § (3) bekezdés]

A napi készpénz záróállomány maximális mértékére vonatkozó korlátozás 2012. december 1-jétől megszűnt, ezért azt a gazdálkodó működésének megfelelően szabadon lehet meghatározni, azonban a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről a pénzkezelési szabályzatban a fentiek alapján rendelkezni kell.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

A számvitelről szóló törvény előírása alapján a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készítenie a leltárkészítési és leltározási szabályzatot is.

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [Szt. 69. § (1) bekezdés]

A beszámoló részét képező mérleg tételeinek alátámasztásához összeállított leltár felvétele során is be kell tartani a számviteli alapelveket, különösen a valódiság elvét, a teljesség elvét, a világosság elvét, azonban a lényegesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvek háttérbe szorulhatnak.

A leltár teljessége azt jelenti, hogy a leltáraknak, illetve a részleltáraknak a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, azokból nem maradhat ki egyetlen tétel sem.

A leltár valódisága azt jelenti, hogy a leltárnak, illetve részleltárnak az eszközöknek és a forrásoknak a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értékét kell mutatnia.

A leltár világossága a leltár, illetve a részleltár áttekinthetőségére utal, amely az eszközök leltározási helyenkénti (telephely, raktár, munkahely, stb.), fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezést kívánja.

A leltárkészítési és leltározási szabályzatban rendelkezni lehet a leltározás előkészítéséről, a leltározás vezetőjének kijelöléséről és feladatköréről, a leltározási ütemterv és az éves leltározási munkaprogram összeállításáról és tartalmáról, a leltározás során felhasználható nyomtatványokról és bizonylatokról, a leltárfelvételhez szükséges mérőeszközök, mérőműszerek és más segédeszközök alkalmazásáról.

A leltározási tevékenység körébe tartozik a hiányok és a többletek megállapítása, valamint azok elszámolása, illetve rendezése, továbbá a selejtezésre kerülő eszközök és az értékcsökkent eszközök feltárása is.

A leltár összeállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. [Szt. 69. § (2) bekezdés]

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni és azt a leltárkészítési és leltározási szabályzatban meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, illetve az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [Szt. 69. § (3) bekezdés]

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a mennyiségi nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [Szt. 69. § (4) bekezdés]

A kereskedelemben a bolti árukészleteket általában csak értékben tartják nyilván, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy az árukészletek könyv szerinti értékét a mérlegfordulónapot megelőző vagy azt követő negyedévben elvégzett tételes leltározással ellenőrizzék és ebben az esetben a szükséges módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni, azonban nem alkalmazható ez a módszer, ha az árukészletekről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás nincs vezetve. [Szt. 69. § (5)–(6) bekezdés]

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót és üzleti jelentést alátámasztó leltárt olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. [Szt. 169. § (1) bekezdés]

Eszközök és források értékelési szabályzata

Önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat

A számvitelről szóló törvényben előírt feltételek teljesülése esetén a gazdálkodónak el kell készítenie a számviteli politika keretében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot is.

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítésének kötelezettsége alól mentesül az egyszerűsített beszámolót, valamint az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó. [Szt. 14. § (6) bekezdés]

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítésének kötelezettsége alól mentesül az a gazdálkodó is, amelynél az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot egyik üzleti évben sem haladja meg. [Szt. 14. § (6) bekezdés]

Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani és a vállalkozó ezen kötelezettsége alól a későbbiek során még a feltételek ismételt teljesülése esetén sem mentesül. [Szt. 14. § (7) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Szolgáltatások

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.