Adók módjára behajtandó köztartozások

Az adó, járulék és illeték jellegű közterhek megfizetésén kívül számos további olyan törvény által előírt fizetési kötelezettséget kell teljesíteni, amelyek megállapítása és ellenőrzése nem az állami adóhatóság, hanem bíróság vagy közigazgatási szerv, illetve köztestület hatáskörébe tartozik.

Az adózás rendjéről szóló törvény e közterhek meg nem fizetése esetén a végrehajtást a jogosult megkeresése alapján az adóhatóságok hatáskörébe utalja és külön rendelkezik az eljárás lefolytatásának szabályairól.

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény előírása alapján köztartozásnak minősül minden olyan törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy önkéntesen esedékességkor nem teljesítették. [Art. 178. § 20. pont]

☛ Köztartozásnak minősül az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. [Art. 178. § 20. pont]

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el. [Art. 4. § (2) bekezdés]

Egyes adók módjára behajtandó köztartozások

Az adók módjára behajtandó köztartozások közé tartoznak különösen az esedékességkor meg nem fizetett bírságok, igazgatási szolgáltatási díjak, bírósági illetékek és bírósági szolgáltatási díjak, kamarai hozzájárulás, cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése és diákhitel-tartozás.

▸ szabálysértési költségek, szabálysértési rendbírság; továbbá a közérdekű munkával meg nem váltott szabálysértési pénzbírság és helyszíni bírság is, amennyiben nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak: pl. közlekedési szabálysértések, természetvédelmi szabálysértés, tulajdon elleni szabálysértés, köztisztasági szabálysértés vagy külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés, vásárlók megkárosítása, valóságnak meg nem felelő statisztikai adatszolgáltatás, vámszabálysértés esetén fizetendő szabálysértési költség és rendbírság, valamint a meg nem fizetett szabálysértési pénzbírság és helyszíni bírság is, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak és közérdekű munkával sem váltották meg;

A szabálysértési pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni, azonban a szabálysértési hatósághoz a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelem esetén kizárólag a szabálysértési pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésére egy alkalommal legfeljebb hat havi időtartamra halasztás vagy részletfizetés adható. [Szabs. 141. § (1) bekezdés és 143. § (1) bekezdés]

A meg nem fizetett és közérdekű munkával meg nem váltott szabálysértési pénzbírságot és helyszíni bírságot a bíróság általában szabálysértési elzárásra változtatja át, alapesetben ötezer forintonként egy napi elzárást számolva, azonban a pénzbírság bárki által történő megfizetése esetén az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani. [Szabs. 12. § (1) bekezdés, 141. § (5)–(8) bekezdés]

Ha a szabálysértés elkövetője a kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg. [Szabs. 141. § (17) bekezdés]

Az elővezetési költséget meg nem fizetés esetén, mint szabálysértési költséget, adók módjára kell végrehajtani, mivel a szabálysértési költségek körébe tartozik minden olyan költség, amelyet az állam a szabálysértés bizonyítása érdekében a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a perújítási eljárás során előlegezett. [Szabs. 92. § (1) bekezdés a) pont].

Amennyiben a szabálysértési költséget, a rendbírságot az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult. [Szabs. 141. § (16) bekezdés]

▸ közigazgatási bírságok: pl. közlekedési szabályszegések esetén kiszabott közigazgatási pénzbírság és helyszíni bírság, önkormányzati rendelet által tiltott közösségellenes magatartás esetén kiszabott bírság, munkaügyi bírság, munkavédelmi bírság, tűzvédelmi bírság, katasztrófavédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, egészségvédelmi bírság (nemdohányzók védelme), természetvédelmi bírság, erdővédelmi bírság, földvédelmi bírság, növényvédelmi bírság, állatvédelmi bírság, halvédelmi bírság, minőségvédelmi bírság, állattenyésztési bírság, erdőgazdálkodási bírság, halgazdálkodási bírság, hulladékgazdálkodási bírság, kémiai terhelési bírság (veszélyes anyagok), piacfelügyeleti bírság, termékpálya-felügyeleti bírság, építésügyi bírság, építésfelügyeleti bírság, élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, élelmiszer-ellenőrzési bírság, közraktár-felügyeleti bírság, hajózási bírság, légiközlekedési bírság, elektronikus kereskedelmi bírság, versenyfelügyeleti eljárásban kiszabott bírság, szerencsejáték ügyben kiszabott bírság, hadiipari bírság, géntechnológiai bírság, egészségügyi bírság, pénzmosás elleni előírások megszegéséért kiszabott bírság, médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése esetén kiszabott bírság, médiapiaci ágazati vizsgálat során kiszabott eljárási bírság, választási kampány szabályainak megsértése esetén kiszabott bírság, honvédelmi bírság, klímavédelmi bírság, végrehajtási rendbírság, közérdekvédelmi bírság, eljárási bírságok;

A központi költségvetési szervekként működő hatóságok által kiszabott bírságok 2012. január 1-jétől a központi költségvetés központosított bevételét képezik és ennek megfelelően általános törvényi előírásként érvényesül, hogy a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani. [Áht. 42. § (3) bekezdés]

A bírságbevételek központosításának célja, hogy a hatóságoknak megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság kiszabásában, elkerülve ezáltal a szakmailag indokoltnál jelentősebb mértékű és gyakoribb bírságolást.

▸ bírósági illetékek: bírósági eljárási illetékek (pl. polgári eljárás illetéke, cégbírósági eljárás illetéke, csődeljárás illetéke, felszámolási eljárás illetéke, büntetőeljárás illetéke), cégbírósági felügyeleti illeték;

▸ cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése: cégbíróság és más bíróságok közleményeinek, továbbá a cég vagy más szervezet közleményeinek közzététele esetén fizetendő;

▸ igazgatási szolgáltatási díjak: szakhatósági eljárások díja, hatósági vizsgálatokért fizetendő díjak, tevékenységek engedélyezésének díja, nyilvántartásba vételi díjak, jogorvoslati eljárásért fizetendő díjak, felügyeleti tevékenység ellátásáért fizetendő díjak, földhivatali eljárás díja, versenyfelügyeleti eljárás díja, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, közraktár-felügyeleti díj, bányafelügyeleti díj, zajvédelmi díj, veszélyes eb tartása engedélyezésének díja;

▸ bírósági szolgáltatási díjak: egyes bírósági cselekményekért (szolgáltatásokért) kell fizetni;

▸ önkormányzat által állami adóhatóságnak behajtásra jelentett adók: építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, valamint gépjárműadó;

▸ kötelező kamarai hozzájárulás: gazdálkodó szervezetek által évente fizetendő kamarai hozzájárulás, amely nem azonos a kamarai tagdíjjal és első megfizetése a kötelező kamarai nyilvántartásba vétel feltétele;

▸ agrárkamarai tagdíj: őstermelő, valamint agrárgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet köteles fizetni az általa képviselt gazdasági súlynak megfelelően;

▸ piacfejlesztési hozzájárulás: zöldség-gyümölcs ágazatban, valamint szőlő- és borágazatban a jogosult szakmaközi szervezet részére fizetendő és beszedése a mezőgazdasági igazgatási szerv által történik;

▸ kárenyhítési hozzájárulás: kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által fizetendő az időjárási kockázatok kezelésére nyújtható kárenyhítési juttatás igénybevételére való jogosultság érdekében;

▸ ebrendészeti hozzájárulás: önkormányzat szedheti évente az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb oltási könyvében az év első napján feltüntetett tulajdonosától;

▸ hegyközségi járulék: hegyközségi tagoknak, valamint szőlészeti és borászati felvásárlóknak kell fizetni azon hegyközség részére, amelynek működési területén a termelő vagy felvásárló tevékenységüket végzik;

▸ erdővédelmi járulék: erdő igénybevétele esetén az igénybevevő köteles fizetni, például az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért, termelésből való kivonásáért vagy időleges igénybevételéért;

▸ földvédelmi járulék: termőföld ideiglenes vagy végleges más célú hasznosítása esetén az igénybevevő, illetve termőföld belterületbe vonása esetén az önkormányzat köteles megfizetni;

▸ talajvédelmi járulék: beruházó köteles megfizetni, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel, abban az esetben a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá más esetben amennyiben humuszos termőréteget távolít el;

▸ mezőőri járulék: mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeinek fedezetére a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos fizeti, mértékét az önkormányzat rendeletben határozza meg;

▸ forgalomba hozatali járulék: borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele;

▸ hulladéklerakási járadék: hulladéklerakó üzemeltetője, az ártalmatlanítási művelet végzője fizeti a hulladéklerakás csökkentése, valamint a jogszabályban előírt hasznosítási arányok teljesítése érdekében;

▸ bányajáradék: kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia értéke után az államot megillető részesedés; a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke is adók módjára behajtandó köztartozás;

▸ médiaszolgáltatási díj: médiaszolgáltató által fizetendő a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által meghatározott mértékben, kivéve közösségi médiaszolgáltatás esetén; médiaszolgáltatási pályázat díja;

▸ diákhitel-tartozás: hallgatóihitel-törlesztési kötelezettség elmulasztása következtében a szerződés felmondása esetén a meg nem fizetett teljes tartozás egy összegben esedékessé és lejárttá válik;

▸ állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre megállapított visszafizetési kötelezettség: magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség;

▸ állami kezesség és állami garancia alapján keletkezett köztartozások: igazságügyi alkalmazott helyett kifizetett összegek, bíró helyett kifizetett összegek, ügyész helyett kifizetett összegek, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja helyett kifizetett összegek, közalkalmazott helyett kifizetett összegek;

▸ támogatásokhoz kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek: lakáscélú állami támogatással összefüggő állami követelések, Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott visszatérítendő támogatás, Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott támogatásból a támogatási szerződéstől eltérően felhasznált rész, rehabilitációs hatóság által nyújtott jogosulatlanul igénybe vett támogatás, tiltott állami támogatás Európai Bizottság által elrendelt visszafizetendő összege;

▸ jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek: például jogalap nélkül igénybevett családtámogatási ellátás, jogalap nélkül igénybe vett egészségbiztosítási ellátás, jogalap nélkül felvett nyugellátás miatt keletkezett fizetési kötelezettség;

▸ jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás: súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás, amelynek célja, hogy a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez;

▸ hazatérési kölcsön: bajba jutott magyar állampolgár számára külföldről történő hazatérés elősegítésére hatósági szerződés alapján, ha más módra nincs lehetőség és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz;

▸ állam által megelőlegezett gyermektartásdíj: amennyiben a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét;

▸ gyermekgondozásidíj-hátralék: gyermek tartására köteles személy hozzájárulása az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a középfokú és felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez;

▸ földmérési jel ingatlanügyi hatóság által elrendelt helyreállításának költségei: elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítása az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, illetve annak hiányában tulajdonosának költségére, amely döntéssel szemben a fellebbezés kizárt;

▸ hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás költségei: ingatlanügyi hatóság által a földrészlet művelési ágának, minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének (aranykorona értékének) megállapítása során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek;

▸ élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt közérdekű védekezés költségei: ha a termelő, a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz eleget, majd a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a mulasztás elkövetőjét; parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható

▸ víziközmű-fejlesztési hozzájárulás: nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval megkötött szerződés szerint köteles fizetni a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatás igénybevételéért;

▸ víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulás: közműves vízellátást, szennyvízelvezetést, szennyvíztisztítást, belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítmények fejlesztésére létrehozott víziközmű társulat tagja köteles fizetni;

▸ hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj: ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért köteles fizetni a vegyes hulladék mennyiségével arányosan (szemétszállítási díj), továbbá a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj is adók módjára behajtandó köztartozás;

Jogszabályi hivatkozások

A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [Ctv. 21. § (4) bekezdés]

A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás. [Ht. 86. § (7) bekezdés]

A jogerősen kiszabott és be nem fizetett katasztrófavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[Kat. 35. § (8) bekezdés]

A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[2013. évi XCVII. törvény 67. § (4) bekezdés]

A jogerősen kiszabott és be nem fizetett hadiipari bírságot adók módjára kell behajtani.[Httv. 4/A. § (6) bekezdés]

A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.[Ávtv. 43. § (8) bekezdés]

A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. [Éhvt. 10/I. § (3) bekezdés]

A választási bizottság által kiszabott bírság, ha azt a kötelezett a kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. [Ve. 219. § (3) bekezdés]

Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[Fttv. 27. § (5) bekezdés]

A hivatalból indult, illetőleg folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, és ezek a határidőre meg nem fizetett egyéb eljárási költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [Tfvt. 27. § (2) bekezdés]

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás összege köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [Gktv. 34/A. § (5) bekezdés]

A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. [Mkk. 10. § (5) bekezdés]

A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.[Szakmaközi tv. 12. § (2) bekezdés]

A meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.[Ávt. 42/C. § (8) bekezdés]

A meg nem fizetett hegyközségi járulékot adók módjára kell behajtani.[Hktv. 47. § (4) bekezdés]

A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás.[Evt. 111. §]

A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás.[Tfvt. 26. § (3) bekezdés]

A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás. [Tfvt. 58. § (3) bekezdés]

Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [Fbtv. 19. § (3) bekezdés]

A meg nem fizetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[Éltv. 47/B. § (9) bekezdés]

A közraktár-felügyelet részére határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[Krt. 12/C. § (2) bekezdés]

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [Ht. 52. § (1) bekezdés]

A meg nem fizetett agrárkamarai tagdíj köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.[Agktv. 11. § (2) bekezdés]

A rehabilitációs hatóság által az akkreditált munkáltató részére pályázati úton a munkahely rehabilitációs célú átalakításához nyújtott támogatás vagy bér- és költségtámogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.[Mmtv. 25. § (2) bekezdés]

A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.[Éltv. 50. § (2) bekezdés]

Ha a jogalap nélkül igénybe vett családtámogatási ellátás miatt fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.[Cst. 43. § (4) bekezdés]

A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani (a jogosult elhalálozásának esetére a jogszabályban meghatározott kivétellel). [Fot. 23/E. § (10) bekezdés]

Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján - hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [Konztv. 5. § (3) bekezdés]

A munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.[Met. 8/A. § (8) bekezdés]

A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.[Ttv. 43. § (3) bekezdés]

A tűzvédelmi szabályok megsértése esetén kiszabott piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék szintén adók módjára behajtandó köztartozás.[Ttv. 13/A. § (5) bekezdés]

A víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.[Vgtv. 35. § (3) bekezdés]

Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét, felügyeleti díjat, valamint ezek késedelmi kamatait.[Bt. 41. § (8) bekezdés]

A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás, amelynek adók módjára való behajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az adóhatóság jár el. [Ht. 68. § (1) bek. és 69. § (4a) bekezdés]

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló és a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.[Flt. 56. § (1) bekezdés]

Amennyiben a magánszemély hallgatóihitel-törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. [Art. 177. § (2) bekezdés]

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.[Nftv. 46. § (3) bekezdés]

A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. [Gyvt. 24. § (8) bekezdés]

A gondozásidíj-hátralék adók módjára történő behajtásáról az állami fenntartó megkeresésére a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. [Gyvt. 154. § (4) bekezdés]

Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt törvény eltérő rendelkezése hiányában adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.[Áht. 92. § (6) bekezdés]

Az állami viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtó szervezet által meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.[Áht. 93. § (2) bekezdés]

A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő állami követeléseket (általános esetben) a kincstár érvényesíti és köztartozásnak minősülnek, amelyeket az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [Art. 72. § (6) bekezdés]

A Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.[Ectv. 57. § (2) bekezdés]

Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.[Áht. 99. §]

A köztartozás végrehajtásának eljárási szabályai

Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása ügyében az állami adóhatóság jár el, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe, úgy mint például magánszemély adók módjára behajtandó köztartozása esetében elsőként az önkormányzati adóhatóság kísérli meg a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását. [Art. 72. § (1) bekezdés]

A köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével behajtás végett megkeresi az adóhatóságot, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a szabálysértési költség, valamint az elővezetési költség esetén az 5 000 forintot, azonban amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. [Art. 161. §]

Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. [Art. 146. § (2) bekezdés b) pont]

Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. [Art. 146. § (2) bekezdés a) pont]

Ha a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni. [Art. 161. § (6) bekezdés]

Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából, azonban a megkeresés előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak. [Art. 161/A. § (2)–(3) bekezdés]

Az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az állami adóhatóság végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által bármely adózónál nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat is. [Art. 161/A. § (1) bekezdés]

✍ Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le. [Art. 146. § (3) bekezdés]

A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezése alapján a kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás összege a 10 000 forintot ugyan nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot. [Gktv. 34/A. § (5) bekezdés]

Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeg elszámolásának sorrendje: 1. végrehajtási költségek ➙ 2. magánszemélyek jövedelemadó-előlege, levont jövedelemadó vagy kifizető által magánszemélytől levont járulékok ➙ 3. további adótartozások ➙ 4. köztartozások. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Mindhárom utóbbi lépésen belül egyszerre több tétel esetén azokat az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig a tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő tartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az előzőekben említett, általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. [Art. 150/A. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság az adótartozásnál nagyobb összeg befizetése, vagyis az adózó általi túlfizetés esetén a fennmaradó összeget csak abban az esetben térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása. [Art. 43. § (6) bekezdés]

A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve belföldi fióktelepén keresztül közvetve terhelő valamennyi köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető. [Art. 35. § (5) bekezdés]

A végrehajtási eljárás megindítása

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóság mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, sőt, dönthet úgy is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.

Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, majd eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást a végrehajtási cselekmény foganatosításával megindítja. [Art. 150. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság felhívása nem minősül végrehajtási cselekménynek és arra nem minden esetben kerül sor, mivel alkalmazása az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban amennyiben az adóhatóság él a felhívás lehetőségével és a felhívásban fizetési határidőt is megjelöl, abban az esetben a végrehajtási eljárás megindítására addig nem kerül sor, amíg a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő le nem telt.

A végrehajtási eljárás főszabály szerint a végrehajtható okirat alapján elrendelt végrehajtási cselekmény foganatosításával az arról szóló külön határozat meghozatala nélkül indul meg. [Art. 150. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság a bankszámlával rendelkező adózók esetében általában hatósági átutalási megbízás, közismertebb nevén inkasszó kiadásával indítja meg a végrehajtási eljárást, amelynek intézményével a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egyaránt találkozhatnak.

A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. [Art. 152. § (1) bekezdés]

✍ A végrehajtási eljárás jellemzően az adós bankszámlája ellen benyújtott hatósági átutalási megbízás, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul, amelyet a munkáltatónak, kifizetőnek, hitelintézetnek kötelezően teljesítenie kell, mivel ha az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, abban az esetben az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

Az állami adóhatóság köteles a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg a honlapján közzétenni az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat. [Art. 54. § (5) bekezdés d) pont]

Az eljáró adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. [Art. 146. § (4) bekezdés]

Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett (a jogszabályban meghatározott bizonyos esetek kivételével) végrehajtási költségátalány megfizetésére. [Art. 163. § (1) bekezdés]

Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. [Vht. 7. § (2) bekezdés]

Jogkövetkezmények - Adóvégrehajtás

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.