Köztartozásmentes adózók

A köztartozásmentes adózói adatbázis

A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amely azoknak az adózóknak a nevét, megnevezését és adószámát tartalmazza, amelyek megfelelnek az adatbázisban való szereplés összes feltételének.

A köztartozásmentes adózói adtabázisban való szereplés esetén az adózónak nem szükséges adóigazolást, illetve együttes adóigazolást benyújtania, továbbá egyes esetekben jogszabály feltételként írja elő az adatbázisban szereplés követelményét.

☛ A köztartozásmentes adózói adatbázisba bármely adózó kérelmezheti a felvételét, így a magánszemély is, ha maradéktalanul megfelel az adatbázisban való szereplés feltételeinek.

Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti, ennek megfelelően az adatbázisban szereplő adatok minden esetben az adott hónap 11. napján 00:00 órától a következő hónap 10. napján 24:00 óráig, vagyis éjfélig érvényesek. [Art. 36/B. § (4) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság internetes honlapján nyilvánosan hozzáférhető, amelyben a lekérdezés a felhasználó azonosítása nélkül az adózó adószámának vagy adóazonosító jelének, illetve megnevezésének megadásával kezdeményezhető: NAV köztartozásmentes adózók lekérdezése.

Az állami adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázist első alkalommal 2009. február 10. napján tette közzé az interneten keresztül elérhető honlapján. [2008. évi LXXXII. törvény 32. § (7) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés feltételei

A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózók nevét, elnevezését, valamint adóazonosító számát tartalmazó közhiteles nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, amelyekre (akikre) az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

✔ közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

✔ nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

✔ nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

✔ adószámát nem függesztették fel;

✔ nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;

✔ csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

✔ nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.  [Art. 178. § 32. pont]

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján az esedékességkor meg nem fizetett adó, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás minősül adótartozásnak, azonban a köztartozásmentes adózói minőség megállapításakor az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. [Art. 178. § 4. pont]

A köztartozások közé tartoznak többek között mindazok a törvény által előírt fizetési kötelezettségek, amelyek megállapítása és ellenőrzése nem az állami adóhatóság, hanem bíróság vagy közigazgatási szerv, illetve köztestület hatáskörébe tartozik, mint például a határidőben meg nem fizetett szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok, igazgatási szolgáltatási díjak, bírósági illetékek és bírósági szolgáltatási díjak, a kötelező kamarai hozzájárulás, a cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (szemétszállítási díj), a hitelszerződés felmondása estén esedékessé vált diákhitel-tartozás is, amelyekről még részletesebben tájékozódhat az adók módjára behajtandó köztartozások ismertetésére készült másik oldalunkon.

Az önkormányzat által az állami adóhatóságnak behajtásra jelentett adókat is a köztartozásokra irányadó szabályok szerint kell végrehajtani, amelyek közé tartozik a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a gépjárműadó is. [Art. 161/A. § (1) bekezdés]

A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását behajthatatlannak minősíti és az adótartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig behajthatatlan adótartozásként tartja nyilván. [Art. 162. § (1) bekezdés]

Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, abban az esetben az adóhatóság határozata alapján az adó megfizetésére kötelezettnek minősülhet többek között például az adózó jogutódja, továbbá a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, valamint a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel. [Art. 35. § (2) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás

Amennyiben az adózó nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, azonban maradéktalanul megfelel a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szerepléshez előírt feltételeknek, abban az esetben köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást kérhet az adóhatóságtól, amely bizonyos eljárásokban a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés tényével egyenértékűnek minősül.

✍ A bizalmi vagyonkezelői tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadása iránti kérelemhez például mellékelni kell az állami adóhatóság igazolását arról, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózói minőséggel rendelkezik, amennyiben a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. [Bvktv. 10. § (2) bekezdés n) pont]

A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés feltételeinek való megfelelést. [Art. 85/A. § (8) bekezdés]

Az adóhatóság által a köztartozásmentes adózói minőségről kiadott igazolás az adózó részére kiállított együttes adóigazolásnak minősül. [Art. 85/A. § (8) bekezdés]

✍ A köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szereplő adózók a köztartozás-mentességüket az állami adóhatóságtól igényelhető együttes nemleges adóigazolással vagy köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolással bizonyíthatják, amelyek kiállításához azonos feltételeket kell teljesíteni (az adóhatóság számára előírt vizsgálati szempontok egyeznek).

A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés előnyei

A köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés ténye általánosan elfogadhatóvá vált a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, vagyis az adatbázisban szereplést kötelező elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Ha jogszabály adóigazolás, együttes adóigazolás benyújtását írja elő, ez a kötelezettség teljesítettnek minősül, amennyiben az állami adóhatóság az adózót az adóigazolás vagy az együttes adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben pedig a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja. [Art. 85/A. § (7) bekezdés n) pont]

A köztartozásmentes adózói adtabázisban szereplő adózónak nem szükséges adóigazolást bemutatnia például a következő eljárásokban: felszámolók névjegyzékébe való felvételre, a személyszállító szolgáltatás engedélyezésére, továbbá az utazásszervező és utazásközvetítő tevékenység nyilvántartásba vételére, az ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzékébe való felvételre, valamint a szociális foglalkoztatás engedélyezésére irányuló eljárásokban.

A köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés előnye tehát, hogy az adózónak egyes hatósági eljárásokban nem szükséges nemleges adóigazolást, illetve nemleges együttes adóigazolást beszereznie.

A mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés további előnye, hogy nemcsak a felügyeleti szervek és az ellenőrző hatóságok, hanem az üzleti partnerek számára is megbízhatóságot és felelősségteljes szerepvállalást közvetít, amely a gazdasági kapcsolatok erősítése és megtartása szempontjából egyaránt kedvező és kívánatos tulajdonság lehet.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel

Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha a vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. [Art. 36/B. § (1) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre irányuló kérelmet a hónap utolsó napjáig kell benyújtani ahhoz, hogy az adózó a következő hónap tizedik napján közzétett adatbázisban már szerepljen.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. [Art. 36/B. § (1) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelem benyújtása az adóhatóságnál adóügyben kezdeményezett elsőfokú eljárásnak minősül, amely tárgyánál fogva az illetéktörvény alapján minden adózó számára illetékmentes. [Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pont]

A kérelem benyújtásakor az adózónak külön kell nyilatkoznia arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. [Art. 36/B. § (1) bekezdés]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. [Art. 172. § (1) bekezdés n) pont]

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése előírja, hogy a köztartozás-mentességre vonatkozó feltételeknek a felvételre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük:

Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, abban az esetben az állami adó- és vámhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, majd a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. [Art. 36/B. § (2) bekezdés]

☛ Az elutasító határozat elleni fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni, továbbá az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet szintén 8 napon belül bírálja el. [Art. 36/B. § (3) bekezdés]

Ha a kitűzött határidőn belül az adózó a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. [Art. 36/B. § (2) bekezdés]

A kockázati biztosíték adása alóli mentesülés közúti fuvarozás esetén

A kockázatos termékek közúti fuvarozásával összefüggő kötelezettségként került bevezetésre a kockázati biztosíték nyújtása, melynek szabályai az adózás rendjéről szóló törvényben kerültek meghatározásra.

A kockázati biztosíték nyújtásának elsődleges funkciója, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás esetén a hatóság a követelést az adózóval szemben hatékonyan érvényesíteni tudja.

A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző öt napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással, ebben az esetben ugyanis a biztosíték összegét a tartozásra elszámolhatja.

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján az EKAER rendszerében kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani. [Art. 208. § (1) bekezdés, 2015. évi I. törvény 3. § (1) bekezdés]

✍ A kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. [5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 16. § (2) bekezdés]

A minősített adózói adatbázisban szereplő adózók, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő legalább két éve működő adóalanyok mentességet élvezhetnek a kockázati biztosíték nyújtására előírt kötelezettség alól, a mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja:

A biztosítékadási kötelezettség alól mentesül az az adózó, aki az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a kormányrendeletben meghatározott 11. § és 13. § szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. [5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 16. § (8) bekezdés]

Az önkormányzati képviselők szereplése az adatbázisban

Az önkormányzati képviselő tisztségével kapcsolatos közbizalmat hivatott megerősíteni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a 2014. évi általános önkormányzati választások napján hatályba lépő rendelkezése, mely szerint a tisztséget betöltő személynek kötelezően kérelmeznie kell az állami adóhatóságnál a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételét. [Mötv. 144. § (4) bekezdés]

Az önkormányzati képviselő a megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba. [Mötv. 38. § (4) bekezdés]

✍ Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. [Mötv. 38. § (4) bekezdés]

A választópolgárok közélet tisztaságába vetett hitének növelését szolgálja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint az állami adóhatóság köteles értesíteni a képviselő-testületet, illetve egyéb szerveket, amennyiben a képviselőnek köztartozása keletkezett.

Ha az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. [Mötv. 38. § (4) bekezdés]

A képviselő-testület határozatával méltatlanság miatt megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akinek az állammal, önkormányzattal szemben a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül, illetve részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően nem rendezi. [Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pont]

A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések teljesítése

A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő havonta nettó módon számítva 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért (visszatartási kötelezettség nélkül) abban az esetben fizethet, ha az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő adóigazolást bemutat, átad vagy megküld. [Art. 36/A. § (1) bekezdés]

☛ Az előző bekezdésben szereplő kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti alvállalkozó, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló minden további vállalkozó. [Art. 36/A. § (1a) bekezdés]

A globális pénzügyi és gazdasági válság következtében rendkívül nehéz helyzetbe került építőipari vállalkozások helyzetének enyhítése érdekében a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett. [Art. 36/A. § (9) bekezdés]

A látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó feltétel

A társasági adóról szóló törvény alapján a sportcélú adókedvezmény látvány-csapatsport támogatása esetén az előírásoknak megfelelően kiállított támogatási igazolás alapján vehető igénybe.

A támogatási igazolás előzetes feltétele a sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelemnek a jóváhagyást végző szervezet részére történő benyújtása, amelyhez a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részéről igazolást kell csatolni arról, hogy a bejelentés időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, és ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. [107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bekezdés]

A támogatási igazolás kiállításának feltétele továbbá, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet, vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató igazolást nyújt be arról, hogy a kérelemben szereplő támogató a kérelem időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, és ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy a támogató a kérelem időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. [107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adtabázisból való törlés

Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. [Art. 36/B. § (4) bekezdés]

A köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlést követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával újra kérelmezhető. [Art. 36/B. § (4) bekezdés]

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése értelmében 2016. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés esetén észrevételt tegyen.

A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törléssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevétel terjeszthető elő, az állami adó- és vámhatóság az észrevételben foglaltakat 8 napon belül kivizsgálja. [Art. 36/B. § (5) bekezdés]

Ha az észrevételben foglaltak alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, abban az esetben az állami adó- és vámhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi, ellenkező esetben elutasító határozatot hoz. [Art. 36/B. § (5) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.