Könyvvezetési feladatok ellátására jogosult személyek

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenységek

A számvitelről szóló törvény alkalmazásában könyvviteli szolgáltatásnak minősül a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. [Szt. 150. § (1) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), továbbá a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével és azok rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik a főkönyvi nyilvántartások vezetése (könyvvezetés), vagyis a folyamatos könyvelés a kettős könyvvitel, illetve az egyszeres könyvvitel jogszabályok által meghatározott rendszerében. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik az összesítő feladások elkészítése, valamint a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és jövedelmének alakulásáról megbízható és valós képet adó beszámoló összeállítása a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek, illetve további jogszabályok alapján.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik az elszámolások, valamint a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek által előírt követelmények megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása is. [Szt. 150. § (2) bekezdés b) pont]

A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személyek

Az a természetes személy jogosult könyvviteli szolgáltatás végzésére, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. [93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. 2. §]

✍ A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet egyéni vállalkozóként az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik az előírt szakképesítéssel, vagy a személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. [Evt. 16. § (2) és (3) bekezdés]

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező személyeknek és a nem kamarai tag könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személyeknek a tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek végzéséhez a szakképesítés megszerzésén kívül még további feltételeket is teljesíteniük kell, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezők közhiteles nyilvántartásában regisztrált könyvelőként szerepelhessenek. A kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgálókra külön törvény alapján eltérő rendelkezések vonatkoznak.

A tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatások

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, valamint az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki, illetve amely társaságnak a felelős tagja, alkalmazottja megfelelő szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. [Szt. 151. § (1) bekezdés alapján]

A vállalkozási tevékenységet folytató egyéb szervezet a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével és a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki, illetve amelynek a felelős tagja, alkalmazottja megfelelő szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 151. § (1) bekezdés alapján]

A vállalkozó és a vállalkozói tevékenységet folytató egyéb szervezet is mentesül a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemély vagy társaság megbízására, illetve alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól, ha az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele, illetve egyéb szervezet esetén a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan nem haladja meg a 10 millió forintot. [Szt. 151. § (2) bekezdés, 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés]

A fenti kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére sem, továbbá azokra az adóalanyokra sem, amelyek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak és kettős könyvvitel helyett bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítik nyilvántartási kötelezettségeiket vagy amelyek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisággal rendelkeznek, mivel azok szintén bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek és nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá.

A tevékenységi engedéllyel rendelkező személyek

A kamarai tag okleveles könyvvizsgálók jogosultak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatások körébe tartozó tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatásokat is nyújtani. [Kktv. 18. § és 3. § (2) bekezdés]

A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők és az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok abban az esetben kaphatnak könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt, ha a szakképesítés megszerzését követően legalább 3 éves, dokumentumokkal alátámasztott számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek, büntetlen előéletűek és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és igazolják, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a továbbképzési kötelezettséget teljesítették. [Szt. 151. § (5) bekezdés]

✍ A tevékenységi engedéllyel korábban nem rendelkezők csak a 2014. december 31-ét követően benyújtott nyilvántartásba vételre irányuló kérelmek esetében kötelesek igazolni, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a számukra előírt továbbképzési kötelezettséget megfelelően teljesítették. [Szt. 177. § (22) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni, ezért ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés, amelynek teljesítése a nyilvántartásban való szereplés feltétele. [Szt. 152. § (1) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező természetes személyek nyilvános adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon évente közzéteszi, ahol a nyilvántartásban szereplő személyek nyilvános adatairól bárki tájékoztatást kaphat. [Szt. 151. § (11) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők nyilvántartása közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amelynek célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. [Szt. 151. § (3) bekezdés]

Tevékenységi engedéllyel rendelkező személy adatai a beszámolóban

Az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvántartásban szereplő adatait, amennyiben a vállalkozó nem mentesül a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemély vagy társaság megbízása alól. [Szt. 88. § (9) bekezdés]

A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Könyvvezetés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.