Könyvvezetés az egyszeres könyvvitel rendszerében

A könyvvezetés a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében az egyszeres könyvvitel rendszerében is az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. [Szt. 12. § (1) bekezdés]

A könyvvezetés a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet, azonban a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók 2004. január 1-jétől már csak a kettős könyvvitel rendszerében vezethetik a nyilvántartásaikat, ezért az egyszeres könyvvitel vezetése a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek számára lehetséges. [Szt. 12. § (2) bekezdés és 177. § (1) bekezdés]

A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számvitelről szóló törvény hatálya alá, azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény számukra is előírja, hogy amennyiben a nyilvántartási kötelezettségüket az adóévben naplófőkönyv vezetésével teljesítik, abban az esetben a naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani. [Szja. tv. 5. sz. melléklet I./2.3. pont]

✍ A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a pénztárkönyv vagy más egyszerűbb alapnyilvántartási mód választása esetén szintén az egyszeres könyvviteli rendszerre jellemző pénzforgalmi szemléletnek megfelelően rögzítik a gazdasági eseményeket.

Az egyszeres könyvvitel legfőbb előnye a több mint 30 évvel ezelőtti bevezetésének idején a kettős könyvvitellel szemben leginkább az volt, hogy rendkívül egyszerű adózási lehetőségek kapcsolódtak hozzá, amelyek a szabályozás fejlődésével az eltelt évtizedek során fokozatosan egyre bonyolultabbá váltak.

A könyvvezetés korábban egyszerűbb formájaként ismert egyszeres könyvvitel vezetése napjainkban már nem annyira egyszerű, mivel a számviteli törvény rendelkezései mellett az egyéb szervezetek esetében is meg kell felelni többek között például a társasági adóról szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak is, amelyek szabályos teljesítése kizárólag pénzforgalmi adatok alapján általában nem lehetséges, ezért az alapnyilvántartás vezetésén kívül részletező nyilvántartások vezetése is szükséges.

✍ Az egyszeres könyvvitel nyilvántartási szabályai az egyéb szervezetek számára ma már nem sokkal egyszerűbbek a kettős könyvvitel rendszerében alkalmazott részletesebb szabályoknál, továbbá az erdeménylevezetésben az eredménykimutatáshoz hasonlóan ma már a pénzmozgással nem járó események hatásait is be kell mutatni.

A pénzforgalmi szemlélet érvényesülése

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű könyvviteli elszámolás érvényesül, amelyben a gazdasági események általánosan a pénzmozgás megvalósulásának tényleges időpontja szerint, időrendben kerülnek rögzítésre a számviteli nyilvántartásban, ellentétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általánosan az elismert teljesítés időpontja (teljesítmény szemlélet) a meghatározó.

✍ Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az árbevételt, az egyéb bevételeket, a költségeket, a ráfordításokat (az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével) és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. [Szt. 100. § (1) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű elszámolás miatt az összes gazdasági esemény rögzítése az alapnyilvántartásban teljes körűen nem lehetséges, mivel alapesetben abban kizárólag a tényleges pénzfizetéssel vagy csereügylettel megvalósuló gazdasági események kerülnek feljegyzésre, ezért az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodónak az alapnyilvántartáson kívül további részletező nyilvántartásokat is kell a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie.

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzmozgással nem járó követelések és kötelezettségek (mint például a kiegyenlítetlen számlák) rögzítése az alapnyilvántartásban nem lehetséges, mivel abba csak olyan követelések és kötelezettségek kerülhetnek, amelyek valamilyen pénzfizetéshez kapcsolódnak, úgy mint például a készpénzben adott kölcsön, az elszámolásra kiadott előlegek alapján keletkező követelések, vagy a hitelfelvétel, a munkabérből levont adók és járulékok alapján keletkező kötelezettségek.

Az egyszeres könyvvitel vezetésére jogosult gazdálkodók

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók 2004. január 1-jétől már
csak a kettős könyvvitel rendszerében vezethetik a nyilvántartásaikat. [Szt. 177. § (1) bekezdés]

Egyszerűsített beszámolót készíthet és ebben az esetben egyszeres könyvvitel vezetésére köteles értékhatártól függetlenül a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés]

✍ Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezet esetében, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és (ha van) az első üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés]

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közé tartoznak többek között a társasházak, a lakásszövetkezetek, az egyesületek, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a szabadalmi ügyvivő irodák, a végrehajtói irodák, a közjegyzői irodák, valamint az egyházi jogi személyek is. [Szt. 3. § (1) bekezdés 4. pont]

✍ A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján 2014-ben a regisztrált nonprofit szervezetek száma 125 ezer felett volt, amelyek jelentős része még az egyszeres könyvvitel rendszerében vezeti nyilvántartásait és egyszerűsített beszámolót készít.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, amennyiben az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele két egymást követő évben egyik évben sem haladta meg az 50 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdés]

A 2011. üzleti évben egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú civil szervezet köteles volt 2012. január 1-jére vonatkozóan a kettős könyvvitelre áttérni, ezért a közhasznú jogállású szervezet ma már kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés, Ectv. 27. § (2) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitel nyilvántartási rendszere

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, azonban tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az alapnyilvántartáson kívül az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is köteles a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetni. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, az előírt követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

A számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó esetében a könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. [Szt. 162.§ (3) bekezdés]

Az egyszeres könyvviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó általános szabályokat a számviteli törvény tartalmazza, azonban annak előírásait az egyéb szervezetek működésének megfelelően tovább részletezve, annak kiegészítéseként, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A civil szervezetek (egyesületek és alapítványok) esetében a könyvvezetési kötelezettség teljesítése során a számviteli törvényben és a kormányrendeletben előírt szabályokon kívül a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott nyilvántartási követelményeket is teljesíteni kell.

Magyar nyelvű oldalak - Könyvvezetés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.