Könyvvezetés

Az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése, illetve kiutalása érdekében minden adózónak kötelessége a jogszabályokban előírt nyilvántartások folyamatos és pontos vezetése, vagyis a könyvvezetés. [Art. 14. § (1) bekezdés f) pont]

A könyvek, nyilvántartások vezetésének az adózásban kiemelt jelentősége van, mivel az adóalapot csakis bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján lehet megállapítani. Az adó alapjának és összegének megállapításához szükséges könyveknek, nyilvántartásoknak szabályos bizonylatokon kell alapulniuk.

A nyilvántartásokat adónként, költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül kell vezetni úgy, hogy tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, kitűnjék belőlük az adott időszakra vonatkozóan bevallott adó, illetve támogatás alapja, továbbá az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az elszámolás alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. [Art. 44. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknak a könyvvezetést olyan rendszerben kell megvalósítaniuk, amely az adózás alapjául szolgáló adatokon kívül mindazokat az információkat is biztosítja, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elkészült beszámoló a szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról megbízható és valós képet nyújtson a gazdasági szereplők részére.

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. [Szt. 12. § (1) bekezdés]

✍ Az adóalanyoknak az adókötelezettségek pontos teljesítése érdekében számos további nyilvántartást is vezetniük kell a vonatkozó jogszabályi rendelkezések előírásainak megfelelően. A mindenki számára kötelezően előírt nyilvántartásokon kívül léteznek olyanok, amelyeket csak egy meghatározott adózói körnek kell vezetnie, és léteznek olyanok is, amelyek vezetése bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelező. Mindezek a nyilvántartások az adókötelezettségek szabályos teljesítéséhez szükséges információkat szolgáltatják és az adófizetési kötelezettség megállapításának jogszerűségét támasztják alá.

Könnyvezetési kötelezettség teljesítése

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. [Szt. 159. §]

A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számvitelről szóló törvény hatálya alá, azonban alapesetebn a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan kötelesek nyilvántartani és rögzíteni minden adatot, amely az adókötelezettségek betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. [Szja tv. 10. § (1) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá érvényesen bejelentkezett egyéni vállalkozó, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezésével egyidejűleg adott nyilatkozatában az egyébként a későbbiekben nem módosítható választása alapján a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásai helyett az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény mellékletében szereplő rendelkezéseknek megfelelő bevételi nyilvántartás vezetésével teljesíti az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeit. [Eva. tv. 4. § (1)-(7) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozás szintén a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelő bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettségének teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. [Katv. 12. § (1)-(5) bekezdés]

Könyvvezetési feladatok teljesítésére jogosult személyek

A számvitelről szóló törvény rendelkezése alapján könyvviteli szolgáltatásnak minősül a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége is. [Szt. 150. § (1) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik többek között a könyvviteli elszámolás rendszerének és módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), továbbá a számlarend és a könyvvezetéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, továbbá azok rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása is. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont alapján]

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik a főkönyvi (szintetikus) nyilvántartások vezetése is, vagyis a folyamatos könyvelés a kettős könyvvitel, illetve az egyszeres könyvvitel jogszabályok által meghatározott rendszerében. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont alapján]

A számvitelről szóló törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenységek végzésére az a természetes személy jogosult, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy a mérlegképes könyvelői képesítéssel az engedélyezés szempontjából egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. [93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § alapján]

Tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatás

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével olyan személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki, illetve amelynek a felelős tagja, alkalmazottja megfelelő szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel is rendelkezik. [Szt. 151. § (1) bekezdés alapján]

✍ A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező személyeknek és a nem kamarai tag könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személyeknek a tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek végzéséhez a szakképesítés megszerzésén kívül még további feltételeket is teljesíteniük kell, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezők közhiteles nyilvántartásában szerepelhessenek. A kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgálókra külön törvény alapján eltérő rendelkezések vonatkoznak.

A főszabállyal ellentétben a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával nem köteles tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában (ennek hiányában a tárgyévben várhatóan) a 10 millió forintot nem haladja meg. [Szt. 151. § (2) bekezdés alapján]

Az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvántartásban szereplő adatait, amennyiben a vállalkozó nem mentesül a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemély vagy társaság megbízása alól. [Szt. 88. § (9) bekezdés]

A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodók, mint például az egyéni vállalkozók a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával nem kötelesek tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni, azonban a szakterületen naprakész ismeretekkel és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakértő megbízásával nemcsak jelentős időt és kiadásokat takaríthatnak meg, hanem biztosak lehetnek az előírt kötelezettségek szabályos és pontos teljesítésében.

Bizonylati fegyelem megtartása a könyvvezetés során

A bizonylatok a számviteli rendszer kiinduló adatait szolgáltatják a nyilvántartások vezetéséhez a gazdasági események tényszerű leírásával. A könyvelés alapja minden eserben szabályosan kiállított, megfelelően ellenőrzött és fenntartások nélkül elfogadott hibátlan bizonylat lehet. Egyes bizonylatokat ma már nemcsak papíron, hanem elektronikus úton is ki lehet állítani az előírt feltételek maradéktalan teljesítése esetén.

A jogszabályban előírt bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat (ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat is) úgy kell kiállítani, vezetni, hogy az adó alapjának és összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmasak legyenek. [Art. 44. § (1) bekezdés]

A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. [Szt. 165. § (1)-(2) bekezdés]

✍ Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak. [Szt. 165. § (2) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően vezetett alap- és kiegészítő nyilvántartásokban adatot rögzíteni, módosítani és törölni szintén csak bizonylat alapján lehet, továbbá az ezekben a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy szabad, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. [Szja tv. 10. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően vezetett bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet, továbbá a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. [Eva tv. 4. § (5) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozás által vezetett bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni szintén csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. [Katv. 12. § (4) bekezdés]

Bizonylatok feldolgozásának határideje

A számvitelről szóló törvény egyértelműen előírja a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a különböző gazdasági események bizonylatainak feldolgozási rendjét, a bizonylatok számviteli nyilvántartásokba történő rögzítésének a határidejét.

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket pedig legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. [Szt. 165. § (3) bekezdés a) pont]

Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. [Szt. 165. § (3) bekezdés b) pont]

Könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében

Számlarend kialakítása

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számvitelről szóló törvényben előírt beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítja. [Szt. 161. § (1) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó újonnan alakuló és kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó pedig az áttérés időpontjáig elkészíteni. [Szt. 161. § (5) bekezdés]

A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. [Szt. 161. § (4) bekezdés]

A számlarend elkészítése és rendszeres karbantartása a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatnak minősülnek a számvitelről szóló törvény alkalmazásában. [Szt. 150. § (2) bekezdés a) pont]

Könyvvezetés az egyszeres könyvvitel rendszerében

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó vállallkozók 2004. január 1-jétől kezdődően már csakis kizárólag a kettős könyvvitel rendszerében vezethetik a nyilvántartásaikat. [Szt. 177. § (1) bekezdés]

Egyszerűsített beszámolót készíthet és abban az esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni értékhatártól függetlenül a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés]

✍ A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján 2014-ben a regisztrált nonprofit szervezetek száma 125 ezer körül van, amelyek egy tekintélyes része még mindig az egyszeres könyvvitel rendszerében vezeti a számviteli nyilvántartásait.

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

✍ Az egyszeres könyvvitel esetében a pénzforgalmi szemléletű könyvviteli elszámolás érvényesül, amelyben a gazdasági események általánosan csak a ténylegesen megvalósult pénzmozgás időpontjával kerülnek rögzítésre a nyilvántartásokba, ellentétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általánosan az elismert teljesítés időpontja a meghatározó.

A könyvelés korábban egyszerűbb formájaként ismert egyszeres könyvvitel vezetése napjainkban már nem is annyira egyszerű, mivel az egyéb szervezetek esetében például a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségek sajátosságairól szóló kormányrendelet és a számvitelről szóló törvény előírásai mellett meg kell felelni többek között a társasági adóról szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak is, amelynek maradéktalan teljesítése kizárólag pénzforgalmi adatok alapján nem lehetséges, ezért az alapnyilvántartáson kívül számos további analitikus nyilvántartás vezetése is szükséges.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az alapnyilvántartáson kívül az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is köteles a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetni. [Szt. 162. § (1) bekezdés]

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. [Szt. 162. § (2) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a saját elhatározása alapján bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitel vezetésére. [Szt. 13. § (2) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére és ennek megfelelően egyszerűsített éves beszámolót készíteni azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés]

Egyéni vállalkozók könyvvezetésének sajátosságai

önálló vállalkozók száma 2014-ben a KSH adatai alapján 1 millió fölött van, amelyből az egyéni vállalkozók száma 380 ezer körüli.

Civil szervezetek könyvvezetési sajátosságai

Társasházak könyvvezetési sajátosságai

A lakások mintegy 35 százaléka található Magyarorszgágon négy és annál több lakásos épületben, amelyek száma körülbelül 1,3 millió és ezek háromnegyede társasházként működik, 13 százalékuk pedig lakásszövetkezetben van. A kilencvenes években lezajlott lakásprivatizáció következtében a társasházi épületek állománya jelentősen bővült

Könyvvezetési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztások

Magyar nyelvű oldalak - Könyvvezetés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.