Kisvállalati adó megfizetése

A kisvállalati adó (Kiva) megfizetése

A kisvállalati adó alanya adóelőleg fizetésére köteles, amelyet az egyetlen nagyobb összegű adófizetés elkerülése érdekében az év során több részletben elosztva önadózás útján kell teljesíteni, majd az éves adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell a befizetett adóelőleg és az adóévre ténylegesen fizetendő adó különbözetét elszámolni.

☛ A kisvállalati adó (kiva) a kisvállalatok munkaerőpiacon betöltött szerepének és súlyának növelése érdekében a legfeljebb 25 főt foglalkoztató kisvállalatok számára kínál új és kedvezményes adózási lehetőséget, amennyiben bevételük és mérlegfőösszegük nem haladja meg az 500 millió forintot és a törvényben előírt további feltételeknek megfelelnek, a nyilvánosan működő részvénytársaságok kivételével.

Az előlegfizetés a társasági adóhoz hasonlóan negyedéves vagy havi gyakorisággal történik és a fizetendő kisvállalatiadó-előleg összegét időszakonként kell az előírt szabályok szerint megállapítani, alapesetben az adóévet megelőző adóévben fizetendő adó mértéke határozza meg az előlegfizetés gyakoriságát.

✍ Az egyéni vállalkozó nem jogosult a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására, az egyéni cég azonban a kisvállalati adó alanya lehet, amennyiben a törvényben előírt feltételeket maradéktalanul teljesíti. [Katv. 16. § (1) bekezdés]

Az előlegfizetések esedékessége

A kisvállati adóról szóló jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a kisvállalati adó esetében az előlegfizetéseket már minden adóalanynak egységesen negyedévente kell teljesítenie, vagyis megszüntetésre került az egyes adózók számára korábban előírt havi gyakoriságú előlegfizetés.

A kisvállalati adó alanya az adóelőleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. [Katv. 23. § (2) bekezdés]

A kisvállalatiadó-előlegek megfizetésének határideje egységesen:

↪ április 20. ↦ július 20. ↦ október 20. ↦ január 20.

Az adminisztrációs terhek könnyítésére irányuló rendelkezések részeként a módosítás minden adóalany számára az adóelőlegek negyedéves megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettségét írja elő a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve kisvállalatiadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül.

Az előlegfizetések esedékessége 2014. december 31-éig

A kisvállalati adó esetében 2015. január 1. előtt az előlegfizetések gyakorisága a kisvállalati adó szerinti alanyiság első évében az előző adóévben elért bevétel összegétől, a további években pedig az előző adóévben fizetendő kisvállalati adó összegétől függ.

Ha az adóévet megelőző adóévben az adózó kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége az 1 millió forintot nem haladta meg, abban az esetben az adóelőleg-megállapítási és adóelőleg-fizetési kötelezettségének az adóalany 2014. december 31-éig negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tett eleget.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság első adóévében az adóalanynak akkor kellett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig teljesítenie adóelőleg-fizetési kötelezettségét, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan nem haladta meg a 100 millió forintot. [Katv. 23. § (3) bekezdés]

☛ Az adóévben újonnan alakult adóalanyok esetében az előző adóévben elért bevétel nulla forint, mivel az előző adóévben még nem működtek, ezért a tevékenység kezdésének adóévében a kisvállalati adót választó adóalanyok negyedéves gyakorisággal teljesítették az adóelőleg-fizetési kötelezettségüket.

Ha az adóévet megelőző adóévben az adózó kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége az 1 millió forintot meghaladta, abban az esetben az adóelőleg-megállapítási és adóelőleg-fizetési kötelezettségének azonban 2014. december 31-éig havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tett eleget. [Katv. 23. § (2) bekezdés]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság első adóévében az adóalanynak akkor kellett havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig teljesítenie adóelőleg-fizetési kötelezettségét, amennyiben az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan meghaladta a 100 millió forintot. [Katv. 23. § (2) bekezdés]

✍ A kisvállalkozói adóalanyiság első adóévében az adóelőleg-fizetés gyakoriságának megállapításánál a bevétel az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összegével, illetve a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapjával volt egyenlő. [Katv. 2. § 3. pont]

A kisvállalati adó éves elszámolása

Az adóévre megállapított kisvállalati adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek összegének beszámításával általános esetben a bevallás benyújtására előírt határidőig, vagyis az adóévet követő év május 31-ig kell megfizetni. [Katv. 22. § (1) bekezdés]

✍ A kisvállalati adó éves elszámolású adó, ezért az adóalany a kisvállalati adó alapját és a kisvállalati adót adóévenként köteles megállapítani, majd az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meghatározza az adóévre még befizetendő vagy visszaigényelhető kisvállalati adó összegét. [Katv. 23. § (8) bekezdés]

Az előlegként megfizetett kisvállalati adó visszaigénylése

Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától, vagyis az adóévet követő év május 31-től jogosult visszaigényelni.

Az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
[Art. 2. számú melléklet, I. rész, Általános rendelkezések, 3. pont]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnése

Ha a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság év végén szűnik meg, abban az esetben az adóévre megállapított kisvállalati adó megfizetését a már megfizetett adóelőlegek figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig, vagyis az adóévet követő év május 31-ig kell teljesíteni. [Katv. 23. § (8) bekezdés]

☛ A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság alapesetben az adóév végén az adóalany bejelentésével szűnik meg, amelyet minden adóévben kizárólag legkorábban december 1-jétől legkésőbb december 20-ig lehet megtenni. [Katv. 19. § (2) bekezdés]

Ha a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság év közben szűnik meg, abban az esetben a kisvállalati adó megállapítását és a megfizetést a bevallás benyújtásának határidejével egyezően az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. [Katv. 22. § (3) bekezdés]

☛ A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság év közben is megszűnhet például az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladása, végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás, átalakulás, az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedése esetén, továbbá ha az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladta az 50 főt, illetve ha az adóalanyiság választásának valamely más feltétele év közben már nem teljesül. [Katv. 19. § (5) bekezdés]

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 19. § (8) bekezdés]

A kerekítés szabályai

A kisvállalati adót 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő kisvállalati adó összege 490 ezer forint lesz.

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a kisvállalati adó és a kisvállalati adó előlegének megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

✍ A bankkártyás fizetés költségei az államot terhelik, továbbá magánszemély nevére szóló bankkártya használata esetén képviseletnek és meghatalmazásnak nincs helye.

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha a kisvállalati adó előlegének megfizetési határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. [Art. 167. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott kisvállalati adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.