Kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetése

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) megfizetése

A kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek jelentős javítása érdekében bevezetett kedvezményes adózási forma jogszerű választása esetén az adófizetési kötelezettségek jelentős része az előírt bevételi értékhatár eléréséig egyösszegű tételes adó megfizetésével teljesíthető.

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal működő betéti társaság és közkereseti társaság, továbbá az ügyvédi iroda számára kínál rendkívül kedvezményes adózási lehetőséget az adminisztrációs kötelezettségek nagymértékű csökkentésével, ha az adóévben nem szereztek bevételt saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből és a törvényben előírt további követelményeknek maradéktalanul megfelelnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az időarányosan számított évi 12 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén nem szűnik meg, viszont ilyen esetben a tételes adó megfizetésén kívül a bevételi értékhatárt meghaladó bevétel rész alapulvételével további százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni.

☛ A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-éig köteles az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyilatkozatot tenni az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, illetve ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. [Katv. 11. § (1)-(2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás által a kisadózóként bejelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként fizetett összeg (osztalék) után sem a kisadózóként bejelentett tagnak, sem a kisadózó vállalkozásnak alapesetben nem keletkezik külön teljesítendő adókötelezettsége. [Katv. 9. § (1) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként fizetett összeg esetében az osztalékjövedelemre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés af) pont]

A jogszabály 2018. január 1-jétől hatályos módosítása következtében a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá a továbbiakban már bejelentkezhetnek az ügyvédi irodák is, ha a jogszabályban előírt általános feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. [Katv. 3. § e) pont]

☛ Az ügyvédi iroda a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választását 2017. december 1-jétől kezdődően jelentheti be. [Katv. 31. § (13) bekezdés]

A jogszabály 2018. január 1-jétől hatályos módosítása következtében a továbbiakban már nem minősül főállású kisadózónak a kisadózó vállalkozás által kisadózóként bejelentett magánszemély, ha közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. [Katv. 2. § 8. pont i) alpont]

A kisadózó vállalkozás helyi iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeinek teljesítéséről másik cikkünkben olvashat tájékoztatást: A kisadózó vállalkozások helyi iparűzési adó kötelezettsége

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá áttérés adókötelezettségeiről másik cikkünkben olvashat tájékoztatást: A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá kerülés adókötelezettségei

A kisadózó vállalkozásban közreműködő tagok bejelentése

A kisadózó vállalkozásban személyes közreműködésre köteles tagokat, a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagokat, valamint a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tagokat a kisadózó vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ideje alatt a bejelentett főállású kisadózó biztosítottnak minősül, azonban a társadalombiztosítási ellátások és az álláskeresési járadék számításának alapja a főállású kisadózó esetében 2017. január 1-jétől 90 000 forint, 2018. január 1-jétől 94 000 forint, illetve a magasabb összegű tételes adó megfizetése esetén 2017. január 1-jétől 150 000 forint, 2018. január 1-jétől 158 400 forint, azonban az általános mértékű adó esetén ez a minimálbér összegénél alacsonyabb és emiatt a nyugdíj összegének számítását kedvezőtlenül befolyásolja. [Katv. 10. § (1) bekezdés]

☛ A legalacsonyabb összegű tételes adót fizető nem főállású kisadózók a kisadózó jogviszonyuk alapján nem minősülnek biztosítottnak és a kisadózó jogviszonyuk alapján társadalombiztosítási ellátásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szereznek külön jogosultságot, azonban ők egyéb jogviszonyuk, illetve jogállásuk alapján általában már biztosítottnak minősülnek.

☛ A jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka (több tag esetén annak fejenként egyenlő része), de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. [Katv. 10. § (3) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, ennek a szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

☛ Ha a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot állapít meg, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával megszűnik, ilyenkor az adóalanyiság a megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. [Katv. 5. § (1) bekezdés h) pont és 6. §]

☛ A kisadózó vállalkozás által kisadózóként kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységében (nem munkaviszony keretében) közreműködő tag(ok) bejelentésére van lehetőség, így a kisadózó vállalkozásban tagi jogviszonnyal nem rendelkező alkalmazottak kisadózóként történő bejelentése nem lehetséges a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint. [Katv. 2. § 11. pont]

Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának választása esetén kizárólag saját magát, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként a bejelentkezéskor. [Katv. 7. § (1) bekezdés]

A tételes adó megfizetése

A kisadózó vállalkozás a kisadózóként bejelentett tag(ok) után tételes adó fizetésére köteles.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózóként bejelentkezett tagok után a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. [Katv. 8. § (5) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. [Katv. 8. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. [Katv. 8. § (4a) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet, esetükben a magasabb összegű tételes adó fizetése nem választható. [Katv. 8. § (2) bekezdés]

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, abban az esetben a tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön kell megfizetnie. [Katv. 8. § (3) bekezdés]

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden egyes naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. [Katv. 8. § (4) bekezdés]

A főállású kisadózó

A kisadózóként bejelentett magánszemély főállású kisadózónak minősül, kivéve, ha a tárgyhónap minden egyes napján megfelel a főállásúnak nem minősülő kisadózóra vonatkozó feltételek bármelyikének.

☛ A kisadózó magánszemély 2014. január 1-jétől nem minősülhet főállású kisadózónak, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül (mint például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó magánszemély tag), ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]

☛ A kisadózó magánszemély 2017. január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak, ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. [Katv. 2. § 8. pont h) alpont]

☛ A kisadózó magánszemély 2018. január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat. [Katv. 2. § 8. pont i) alpont]

Ha a kisadózó magánszemély a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, abban az esetben az adott hónap egészére a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint, illetve a magasabb összegű tételes adó választása esetén 75 ezer forint. [Katv. 8. § (4) bekezdés]

☛ Ha a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya mellett a tételes adó hatálya alá bejelentett kisadózó magánszemély munkaviszonya megszűnik és az adott hónapban akár egyetlen napon nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal és a nem főállású kisadózóra vonatkozó egyéb feltételek sem teljesülnek, akkor az adott hónapra vonatkozóan 25 ezer forint helyett 50 ezer forint, illetve a magasabb összegű tételes adó választása esetén 75 ezer forint tételes adó fizetésére köteles, ha a munkaviszonya megszűnését követő napon a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága még továbbra is fennáll és egyébként nem mentesül a tételes adó megfizetése alól.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó

A kisadózóként bejelentett magánszemély a tárgyhónapban nem minősül főállású kisadózónak, ha a tárgyhónap minden egyes napján megfelel a következő feltételek bármelyikének:

✔ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony(ok)ban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani);

✔ Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, külföldön biztosított személynek minősül, vagy más államban biztosítottnak minősül;

✔ 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;

✔ más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is (2014. január 1-jétől hatályos);

✔ nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll (2017. január 1-jétől hatályos);

✔ közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (2018. január 1-jétől hatályos).

A kisadózó magánszemély 2018. január 1-jétől a továbbiakban nem minősül főállású kisadózónak, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat. [Katv. 2. § 8. pont i) alpont]

☛ A kisadózó magánszemély 2017. december 31-éig attól még főállású kisadózónak minősült, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat, és a tárgyhónap minden egyes napján nem minősült más lehetséges kritérium alapján nem főállású kisadózónak.

A kisadózó magánszemély 2014. január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül (mint például korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó társas vállalkozó magánszemély tag), ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]

☛ Ha a kisadózóként szabályosan bejelentkezett egyéni vállalkozó egy nem kisadózó társas vállalkozás tagjaként egyben társas vállalkozónak is minősül, például, ha a társaság ügyvezetési feladatait nem munkaviszony keretében látja el, abban az esetben az egyéni vállalkozásában kizárólag nem főállású kisadózónak minősülhet, így az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózóként már nem lesz biztosított, vagyis társas vállalkozóként alapesetben legalább a járulékfizetési alsó határ összege után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, és a kisadózó egyéni vállalkozásában az alacsonyabb összegű tételes adó fizetésére köteles.

Mentesülés a tételes adó megfizetése alól

A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, vagy fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. [Katv. 8. § (9) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás nem mentesül a tételes adó megfizetése alól abban az esetben, ha a bejelentett kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó bármilyen munkát végez.

A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a kisadózó számára a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása, továbbá katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vagy fogvatartott státusza megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot a mentesülés egész hónapjain kívül még legalább másik 30 napon fennállt, kivéve azonban, ha annak megszűnése előtt az adott hónapban a kisadózó a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végzett. [Katv. 8. § (10) bekezdés]

☛ A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó kizárólag abban a hónapban mentesül a tételes adó megfizetése alól, amelynek egészében az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

A százalékos mértékű adó megfizetése

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az időarányosan számított évi 12 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén nem szűnik meg, hanem a tételes adó megfizetésén kívül az értékhatárt meghaladó bevétel rész után ekkor további százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni.

A kisadózó vállalkozás a naptári évben elért bevételének összegéből alapesetben a 12 millió forintot meghaladó rész után köteles 40 százalékos mértékű adót fizetni. [Katv. 8. § (6) bekezdés]

Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót fizetni, abban az esetben az éves bevételének összegéből az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának és 1 millió forintnak a szorzatát meghaladó rész után köteles 40 százalékos mértékű adót fizetni. [Katv. 8. § (6) bekezdés]

A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

Amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság év közben szűnik meg, abban az esetben a százalékos mértékű adó megfizetését a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell teljesíteni. [Katv. 11. § (3) bekezdés]

Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetése

A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig köteles megállapítani az osztalék utáni adó alapját, ha az üzleti évben először tesz bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról. [Katv. 26. § (1) bekezdés]

☛ Az osztalék utáni adót kiváltó adót a felhalmozott vagyonnak a tárgyi eszközök és immateriális javak összesített értékét meghaladó része után kell megfizetni az egyszerűsített bevételi nyilvántartás alkalmazására való áttérés miatt.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke jelenleg tizenöt százalék, amelynek összegét három egyenlő részletben, az üzleti évre, majd az üzleti évet követő két adóévre, de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévére, vonatkozó társasági adóról szóló, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, vagy kisvállalati adóról szóló adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. [Katv. 26. § (3) bekezdés]

☛ Az osztalék utáni adót kiváltó adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni, az első részlet az áttérés kapcsán benyújtott bevallással egyidejűleg esedékes, majd a további részletek megfizetése alapesetben a következő két adóévben benyújtott bevallással egyidejűleg esedékes, azonban ha előbb megszűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, akkor legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévére benyújtandó bevallással egyidejűleg kell egy összegben megfizetni a még fennmaradó részt.

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az adófizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személy és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősülnek és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, amelyet adószámuk közlésétől számított 15 napon belül kell megnyissanak, továbbá figyelemmel kell lenniük a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

☛ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a helyi iparáűzési adó és az előleg megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

☛ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a magánszemélyként nyitott saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti.

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

☛ Így például ha a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetési határideje április 12. szombati napra esik, akkor a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje április 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [2017. évi CL. tv. 63. §]

☛ A bankszámláról átutalással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a bankszámla megterhelésének napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A határidőben meg nem fizetett adó után az adóévet követő év második felében késedelmi pótlék kerül felszámításra, amelynek általános mértéke minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás), ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható az adóbírság után felszámított késedelmi pótlék esetében. [2017. évi CL. tv. 208. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság 2017. december 31-éig a 2000 forintot, illetve 2018. január 1-jétől pedig már az 5000 forintot el nem érő (jelentéktelen összegű) késedelmi pótlékot nem írja elő, azt az adózónak nem is kell megfizetnie. [Art. 165. § (2) bekezdés, 2017. évi CL. tv. 207. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]

☛ Ha az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, abban az esetben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával szűnik meg, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozásoknál a végrehajtható, nettó módon nyilvántartott adótartozás fennállását és annak összegét már nem negyedévenként, hanem csak minden naptári év végén vizsgálja.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 206. § (3) bekezdés]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [2017. évi CL. tv. 201. § (1) és (2) bekezdés]

☛ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban bármely adózó esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [2017. évi CL. tv. 201. § (3) bekezdés]

☛ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezett személy, kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [2017. évi CL. tv. 198. § (1) bekezdés]

☛ Természetes személy esetében a fizetési könnyítés a fentiek figyelmen kívül hagyásával akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. [2017. évi CL. tv. 198. § (4) bekezdés]

☛ Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés fentiek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során. [2017. évi CL. tv. 198. § (5) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.