Ingatlan bérbeadás

A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként végzett ingatlan bérbeadás a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az önálló tevékenységek körébe tartozik. [Szja. tv. 16. § (1) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag az ingatlan bérbeadási tevékenységéből származó bevételei tekintetében. [Szja. tv. 3. § 17. pont a) alpont]

✍ Az előzőek alapján az egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vett magánszemély is végezhet önálló tevékenységként az egyéni vállalkozói tevékenységétől elkülönülten ingatlan bérbeadási tevékenységet, amennyiben az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevételeire az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.

A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként végzett bérbeadó tevékenységből származó jövedelem a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján az összevont adóalap részeként adózik. [Szja. tv. 16. § (1) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló tevékenységként végző magánszemély a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz esetében, illetve a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület esetében értékcsökkenési leírást, felújítási költséget számolhat el, amennyiben a jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolás módszerét választja. [Szja. tv. 17. §]

Az ingatlan bérbeadást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló tevékenységként végző magánszemély mentesül az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó összes jövedelme a naptári évben nem haladja meg az egymillió forintot. [Eho. tv. 3. §]

Az ingatlan bérbeadást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló tevékenységként végző magánszemélynek az ingatlan bérbeadási tevékenysége alapján biztosítási jogviszonya nem keletkezik, ezért az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után nincs járulékfizetési kötelezettsége.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak és a magánszemély bérbeadói tevékenysége egyébként sem képez adófizetési kötelezettséget a szociális hozzájárulási adó tekintetében. [Eat. 455. § (2) bekezdés h) pont, (4) bekezdés i) pont]

Az ingatlan bérbeadás a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés útján nem él az adókötelessé tétel lehetőségével, ezért az ingatlan bérbeadás az alanyi adómentesség választására előírt évi 6 millió forintos bevételi értékhatáron felül is mentes lehet az adó alól. [Áfa. tv. 86. § (1) bekezdés l) pont]

A társasházak közös tulajdonú ingatlanrészeinek (pl. lakás, parkolóhely, garázs, üzlethelyiség, irodahelyiség, tárolóhelyiség, raktár, pincerekesz, mosókonyha, tetőtér, hirdetőfelület, stb.) bérbeadására eltérő adózási és számviteli szabályok vonatkoznak, amelyekről egy másik oldalunkon tájékozódhat:

A több tulajdonos közös tulajdonában álló ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonost alapesetben a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azonban írásban adott nyilatkozatban a tulajdonosok ettől eltérően is megállapodhatnak. [Szja. tv. 4. § (6) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye az ingatlan fekvése szerinti állam. [Szja. tv. 3. § 4. pont c) alpont]

Az adószám nélkül is végezhető ingatlan bérbeadás

A magánszemély az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ingatlan bérbeadása, illetve haszonbérbe adása esetén mentesülhet az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség teljesítése alól és nem kell adószámot kérnie, amennyiben a jogszabályban foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelel.

Az adózás rendjéről szóló törvény 2006. augusztus 16-án hatályba lépett módosításától kezdődően a magánszemély adózó abban az esetben mentesülhet az adószám megszerzésére előírt kötelezettség alól, amennyiben az alábbi feltételek maradéktalanul teljesülnek:

✓ nem egyéni vállalkozó (akkor már rendelkezik adószámmal és azt kell használnia),

✓ tevékenysége kizárólag az adómentes ingatlan bérbeadás vagy haszonbérbeadás,

✓ nem él az adókötelessé tétel lehetőségével az általános forgalmi adó tekintetében,

✓ nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőségű adóalannyal.

A rendszeresen, tartósan vagy üzletszerűen ingatlan bérbeadási bevételszerző tevékenységet végző magánszemély az adóhatósághoz történő külön bejelentkezés és adószám hiányában is az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozik, de általános forgalmi adó felszámítására alapesetben nem köteles.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezése alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól. [Áfa. tv. 86. § (1) bekezdés l) pont]

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján azonban az előzőekkel ellentétben dönthet úgy is, hogy ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását, haszonbérbeadását az általános forgalmi adó tekintetében adókötelessé teszi, azonban ennek választása esetén a választása évét követő ötödik naptári év végéig ettől a választásától nem térhet el. [Áfa. tv. 88. § (1)-(5) bekezdés]

A számviteli bizonylat kiállítása a bevételről

Az ingatlan bérbeadás esetén az adóalany alapesetben mentesül a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése alól, mivel az ingatlan bérbeadás a tevékenység sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól, azonban ebben az esetben a számla kibocsátása helyett gondoskodnia kell az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. [Áfa. tv. 165. § (1) bekezdés a) pont]

Amennyiben a magánszemély az adózás rendjéről szóló törvényben biztosított kivételes lehetőséggel élve megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek és nem rendelkezik adószámmal, abban az esetben a kiállított bizonylaton a nevét és az adóazonosító jelét kell feltüntetnie, amit a bérlőnek el kell fogadnia, amennyiben az megfelel a számvitelről szóló törvényben előírt számviteli bizonylatra vonatkozó követelményeknek.

Ha az ingatlan bérbeadási tevékenységet végző magánszemély nyomdai úton előállított számlatömböt kíván használni a számviteli bizonylat kiállításához, annak megvásárlásához adószámmal kell rendelkeznie.

Az adószámmal már rendelkező magánszemélyek a meglévő adószámukat használhatják az ingatlan bérbeadási tevékenységükből származó bevételekről kiállított bizonylatok esetében is, nem kell az önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadás miatt a már regisztrált adóalanyi körből kijelentkezniük.

Amennyiben a bérbeadó magánszemély az adóhatóságnak tett előzetes bejelentés lehetőségével élve az ingatlan(rész) bérbeadását, haszonbérbe adását az általános forgalmi adó tekintetében adókötelessé tette, abban az esetben az ingatlan bébreadási tevékenység végzéséhez adószámmal kell rendelkeznie és a bérlő részére a jogszabályi előírásoknak megfelelően számla (illetőleg nyugta) kibocsátásáról kell gondoskodnia.

A tételes költségelszámolás

A magánszemély ingatlan bérbeadásból származó bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható legfeljebb az ingatlan bérbeadási tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt elismert költség. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadás esetében elismert költségnek minősül a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályosan igazolt kiadás, amelyet az adott évben legfeljebb az ingatlan bérbeadás bevételének mértékéig lehet elszámolni. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés]

Az elszámolt költség részben sem szolgálhat a bérbeadó tevékenységet végző magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítésére, a jogszabályban megengedett lehetőségek kivételével, amelyek esetében a magáncélú használat nem zárható ki és az nem minősül adóztatható körülménynek.

Az elszámolt költség ezen kívül a jogszabályban megengedett lehetőségek kivételével nem lehet olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás sem, amely nem kizárólagosan a magánszemély bérbeadási tevékenységével, illetve több önálló tevékenység végzése esetén nem kizárólagosan a magánszemély önálló tevékenységinek végzésével kapcsolatos.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadás esetén a magánszemély által igazoltan elszámolható költségek közé tartozhat a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozók részére kifizetett összegek, az igénybe vett szolgáltatások díjai, például reklámköltség, hirdetési díj, ügynöknek fizetett díjak, továbbá saját névre szóló számlák esetén az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatban felmerülő rezsiköltségek.

✍ Amennyiben a közüzemi számlák a bérlő nevére érkeznek, abban az esetben a bérlő által közvetlenül a szolgáltatónak fizetett díjak a bérbeadónál nem számítanak bevételnek, ezért a bérbeadó azokat költségként sem számolhatja el.

A tárgyi eszközök és nem anyagi javak (például számítógépes program) közül kizárólag üzemi célt szolgálnak azok, amelyeket a magánszemély kizárólag az önálló tevékenységeivel kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás önálló tevékenységek végzése esetén általánosan csak abban az esetben számolható el egy összegben az adott évben költségként, amennyiben az a 100 ezer forintot nem haladja meg. [Szja. tv. 3. számú melléklet]

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési értékétől függetlenül azok folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadások azonban elszámolhatóak költségként, mint például csőszerelés, kőműves munka, falfestés, villanyszerelés.

✍ A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket, ugyanis ebben az esetben a költség és teljes leírásának időtartamában az értékcsökkenési leírás sem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

A személygépkocsi semmilyen esetben nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, ezért annak megvásárlására fordított kiadások nem számolhatóak el költségként a magánszemély önálló tevékenységként végzett bérbeadási tevékenységének bevételeivel szemben, továbbá a járművek használatával kapcsolatos kiadások elszámolásának lehetőségeire külön szabályok vonatkoznak.

A magánszemély önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadási tevékenysége esetén a bevétellel szemben elszámolható a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, illetve a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos vagy területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés ab) pont, Szja. tv. 11. számú melléklet]

A lakást bérbeadó magánszemély 2012. január 1-jétől a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. [Szja. tv. 17. § (5) bekezdés]

Az önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadási tevékenység megkezdésének évében a magánszemély a tevékenységhez kapcsolódó korábban költségként még el nem számolt kiadásokkal összefüggő költségeket számolhat el a törvényben előírt szabályok szerint. [Szja. tv. 18. § (1) bekezdés]

A költségátalány elszámolásának lehetősége

Az ingatlan bérbeadást önálló tevékenységként végző magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének meghatározására a tételes költségelszámolás helyett a 10 százalékos költséghányad elszámolásának módszerét is alkalmazhatja. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés b) pont]

☛ A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. [Szja. tv. 19. § (1) bekezdés]

A magánszemélynek a költségelszámolás módjára vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére azonosan kell alkalmaznia. [Szja. tv. 18. § (2) bekezdés]

✍ A választott költségelszámolási módot az adóév egészében nemcsak az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevételekre, hanem a magánszemély valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére azonosan kell alkalmazni, az önálló tevékenységből származó jövedelmeket azonban tevékenységenként külön kell megállapítani.

Ha az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti. [Szja. tv. 47. § (3) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadás esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás

A magánszemélynek önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után kizárólag abban az esetben kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie, amennyiben az adott naptári évben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az egymillió forintot meghaladja.

A magánszemély az adóévben megszerzett önálló tevékenységnek minősülő ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelme esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, ameddig a hozzájárulás-fizetési felső határt a tárgyévben el nem éri. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés e) pont]

✍ A magánszemélynek az egymillió forintos értékhatár elérését nem az adott évben kapott bevételek összesítésével kell megállapítania, hanem az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme alapján, vagyis a bevételekből az általa választott költségelszámolási módszernek megfelelően levonható költségek figyelembevételével.

Az önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a magánszemélynek addig kell az egészségügyi hozzájárulást a naptári évben megfizetni, amíg a hozzájáulás-fizetési felső határt el nem éri, ennek összege jelenleg 450 ezer forint, és az elérésére vonatkozó számításról egy erről készült másik oldalunkon olvashat részletesebb tájékoztatást.

A magánszemélynek a kifizetőtől kapott ingatlan bérbeadásból származó bevétele esetén legkésőbb a kifizetés időpontjáig kell nyilatkoznia arról, ha az ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. [Eho. tv. 11. § (3) bekezdés]

Ha a kifizetőnek ezt a nyilatkozatot nem teszi meg, abban az esetben a magánszemély az általa fizetendő egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten köteles a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában bevallani és annak benyújtására előírt határidőig megfizetni. [Eho. tv. 11/a. § (2) bekezdés]

A nem kifizetőtől származó ingatlan bérbeadásból származó bevétel esetén, illetve amennyiben az egészségügyi hozzájárulás levonására valamilyen okból nincs mód, abban az esetben az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell megállapítani, megfizetni és bevallani, a személyi jövedelemadó előlegének megfizetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek az adóelőlegalap-számításnál előlegként figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítania. [Eho. tv. 11. § (4) bekezdés]

Az adóelőleg megállapítása kifizetőtől származó bevétel esetén

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályba lépett módosítása következtében függetlenül attól, hogy a magánszemély adószámmal rendelkezik-e vagy sem, a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania az ingatlan bérbeadást önálló tevékenységként végző magánszemélynek juttatott bevételből.

Ha a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, abban az esetben az adóelőleget általánosan a kifizetőnek kell megállapítania. [Szja. tv. 46. § (3) bekezdés]

✍ A kifizetőnek abban az esetben nem kell adóelőleget megállapítania, ha a kifizetést egyéni vállalkozónak teljesíti, aki a bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, azonban az ingatlan bérbeadást önálló tevékenységként végző magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségben jár el.

Az adóelőleg alapja kifizető esetében a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható (vagy igazolás nélkül elszámolhatónak minősülő) költség, vagy az előbbiek hiányában, illetve a magánszemély 10 százalékos költséghányad levonására vonatkozó választása esetén a bevétel 90 százaléka. [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) pont]

✍ A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítását követően a tételes költségelszámolás választása esetén a kifizető a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékben vehet figyelembe költségeket az adóelőleg-alap meghatározásánál, ezen felül a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló éves adóbevallásában érvényesíthet további igazolt és a bevételszerzés érdekében felmerült elismert költségeket.

✍ Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, abban az esetben a kifizetőnek a 10 százalékos költséghányad levonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapításához, és az adóelőleg-alap meghatározásához a bevétel 90 százalékát kell figyelembe vennie.

✍ A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető számára is adható családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozat, vagyis ebben az esetben annak tartalmát a kifizetőnek az adóelőleg megállapításánál már figyelembe kell vennie. [Szja. tv. 48. § (3) bekezdés és 49. § (3) bekezdés]

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az adózás rendjéről szóló törvényben előírt havi rendszerességű adatszolgáltatás teljesítésével kell azt bevallania. [Szja. tv. 46. § (8) bekezdés, Art. 31. § (2) bekezdés]

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a levont adóelőlegről igazolást kell adnia a bevételt szerző magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, valamint az érvényesített adókedvezményt. [Szja. tv. 46. § (5) bekezdés]

Az adóelőleg megfizetése nem kifizetőtől származó bevétel esetén

Ha a bérlő nem kifizető, hanem magánszemély, abban az esetben a fizetendő adóelőleget a bérbeadó magánszemélynek kell megállapítania és ebben az esetben a tételes költségelszámolás választásakor az adóelőleg alapjának meghatározásánál egészen a bevétel teljes összegéig lehetőség van a bérbeadási tevékenységgel összefüggésben felmerült igazolt és elismert költségek figyelembevételére.

Ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik, az adóelőleg alapja akkor a magánszemély döntése szerinti költség, azonban legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó szabályok szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész, illetve ha a bevételből költséget levonni nem lehet, akkor a bevétel teljes összege. [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés ab) pont]

✍ Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, abban az esetben az adóelőleg alapját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta igénybe vehető személyi kedvezmény. [Szja. tv. 49. § (5) bekezdés]

Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, abban az esetben az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a bevételt megszerző magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja. tv. 46. § (9) bekezdés]

Az önálló tevékenységként végzett ingatlan bérbeadás esetén az adóelőleget a magánszemélynek negyedévente kell megállapítania és megfizetnie, azonban az ingatlan bérbeadásból származó jövedelméről és a megfizetett adóelőlegekről csak az éves adóbevallásában kell évente beszámolnia.

Az adóév egészére fizetendő adó megállapítása és bevallása

A magánszemélynek a kifizető(k)től kapott igazolás(ok), illetve a saját nyilvántartásai alapján kell az éves adóbevallásában az ingatlan bérbeadásból származó jövedelméről beszámolnia és az adóévben megfizetett adóelőlegek beszámításával a még fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét meghatároznia.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek a személyi jövedelemadójáról, amennyiben általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, abban az eseteben az adóévet követő év május 20-áig kell bevallást benyújtania, és az előlegként meg nem fizetett adót is eddig kell megfizetnie. [Art. 1. számú melléklet]

A magánszemélynek az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kell benyújtania, ha az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte. [Szja. tv. 13. § (1) bekezdés d) pont]

A magánszemélynek az éves adóbevallásában még lehetősége van a bevételszerzéshez kapcsolódó igazolt és elismert további költségek érvényesítésére, amennyiben a 10 százalékos költséghányad levonása helyett a tételes költségelszámolást választja, továbbá az adóbevalláshoz tett nyilatkozatával az összevont adóalapját csökkentheti a családi kedvezményből általa még igénybe vehető összeggel.

Ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához a kifizetőnek nem adott nyilatkozatot, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazását választotta, abban az esetben az éves adóbevallásában ettől függetlenül alkalmazhatja a tételes költségelszámolás módszerét, azonban ekkor az összes önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapítására azt kell alkalmaznia. [Szja. tv. 47. § (3) bekezdés]

Ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tételes költség levonását kérte és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie, amit az adóbevallásában kell feltüntetnie és az adóval együtt kell megfizetnie.

Nem kell azonban az előző bekezdésben szereplő különbözeti bírságot megfizetni abban az esetben, amennyiben a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. [Szja. tv. 48. § (4) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.