Hatósági átutalási megbízás (inkasszó)

Az adóhatóság a bankszámlával rendelkező adózók tartozása esetén a végrehajtási eljárást általában hatósági átutalási megbízás, vagyis közismertebb nevén inkasszó kiadásával indítja meg, amelynek intézményével a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek is egyaránt találkozhatnak.

A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül is minden esetben köteles teljesíteni. [Art. 152. § (1) bekezdés]

Ha az adózó valamely fizetési kötelezettségét az esedékesség időpontjáig az előírt határidőn belül nem teljesítette, abban az esetben számíthat arra, hogy az adóhatóság esetleg rövid időn belül akár előzetes értesítés nélkül is megkezdheti a végrehajtást, jellemzően az adós bankszámlájának megterhelésével.

Az adóhatóság nemcsak az adótartozások, hanem az adók módjára behajtandó köztartozások, köztük a kötelező kamarai hozzájárulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (szemétszállítási díj), a diákhitel-tartozás, valamint a közigazgatási és szabálysértési bírságok ügyében is eljár a végrehajtás érdekében.

✍ Az adóhatóságon kívül természetesen bírósági végrehajtó is intézkedhet hatósági átutalási megbízás elrendeléséről és az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amelyeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény a bírósági végrehajtó részére biztosít, azonban az adóhatóság eljárása során a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezésein kívül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott szabályokat is figyelembe kell venni az eljárásban.

Az adóhatóság mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, sőt, dönthet arról is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz, az eljárása során azonban minden esetben figyelemmel kell lennie a jogszabályokban meghatározott eljárási rendre és lehetőségekre.

✍ A végrehajtási eljárás jellemzően az adós bankszámlája ellen benyújtott hatósági átutalási megbízás, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul, amelyet a munkáltatónak, kifizetőnek, hitelintézetnek kötelezően teljesítenie kell, mivel ha az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, abban az esetben az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

A pénzintézeti számlán tartott pénzösszegek végrehajtás alá vonása érzékeny pontja a hatóság eljárásának, mivel ennek alkalmazásakor az adós legtöbbször csak utólag szerez tudomást a foglalásról, illetve amikor fizetést kíván teljesíteni a bankszámlájáról és a korábbi összeg már nem áll rendelkezésére.

A természetes személy tartozása

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti rész korlátlanul végrehajtás alá vonható. [Vht. 79/A. § (2) bekezdés]

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti résznek az 50 százaléka vonható végrehajtás alá. [Vht. 79/A. § (2) bekezdés]

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, kivéve gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtása esetén ennek az 50 százaléka is végrehajtható. [Vht. 79/A. § (3) bekezdés]

☛ A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. § és 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § a) pont]

A természetes személy esetében a pénzforgalmi szolgáltató által kezelt pénzösszegek együttes összegére történő végrehajtás:

▸ 114 000 forint feletti rész korlátlanul végrehajtás alá vonható,

▸ 28 501 – 114 000 forint közötti rész 50 százaléka végrehajtás alá vonható,

▸ 28 500 forintig terjedő rész mentes a végrehajtás alól, kivéve gyermektartásdíj vagy
   szüléssel járó költség behajtása esetén ennek 50 százaléka is végrehajtás alá vonható.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegek végrehajtására vonatkozó fenti rendelkezéseket a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, az adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni. [Vht. 79/A. § (4) bekezdés]

A nem természetes személy tartozása

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, nem természetes személynek minősülő adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. [Vht. 79/A. § (1) bekezdés]

A végrehajtás alá vonást ebben az esetben is a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, az adóst megillető együttes összegre kell elvégezni. [Vht. 79/A. § (4) bekezdés]

A több számlatulajdonos tulajdonában álló számla

A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a levonható részre vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásával. [Vht. 79/C. § (1) bekezdés]

A végrehajtó a nem adós számlatulajdonost ebben az esetben haladéktalanul köteles értesíteni a számla megterheléséről. [Vht. 79/C. § (1) bekezdés]

A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt. [Vht. 79/C. § (3) bekezdés]

Az előzetes felszólítás alkalmazása

A jogkövető és fizetőképes adózók az adóhatóság egyszerű felhívása alapján, önként teljesítik elmaradt adókötelezettségeiket, ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóság még a végrehajtási eljárás megindítása előtt és annak költségeit megspórolva az adótartozás megfizetésére felhívja az adózót.

Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, majd eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást a végrehajtási cselekmény foganatosításával megindítja. [Art. 150. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság felhívása nem minősül végrehajtási cselekménynek és arra nem minden esetben kerül sor, mivel alkalmazása az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, azonban amennyiben az adóhatóság él a felhívás lehetőségével és a felhívásban fizetési határidőt is megjelöl, abban az esetben a végrehajtási eljárás megindítására addig nem kerül sor, amíg a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő le nem telt.

A végrehajtási eljárás megindítása

A végrehajtási eljárás főszabály szerint a végrehajtható okirat alapján elrendelt végrehajtási cselekmény foganatosításával az arról szóló külön határozat meghozatala nélkül indul meg.

Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt intézkedik. [Art. 150. § (3) bekezdés]

A fentiekből következik, hogy amennyiben az adós hátraléka végrehajtható, abban az esetben az adóhatóság az adós értesítése nélkül is jogosult az adós ellen végrehajtási cselekményt foganatosítani.

Az eljáró adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. [Art. 146. § (4) bekezdés]

Az állami adóhatóság köteles a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg a honlapján közzétenni az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat. [Art. 54. § (5) bekezdés d) pont]

A hatósági átutalási megbízás teljesítése

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg (ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is) végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik. [Vht. 82/A. § (1) bekezdés]

Az adós pénzforgalmi szolgáltatója a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni. [Vht. 82/A. § (1) bekezdés]

Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja. [Vht. 82/A. § (5) bekezdés]

Ha az adós elévülésre hivatkozik, az nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól, a végrehajtó ekkor beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. [Vht. 82/A. § (6) bekezdés]

Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. [Vht. 7. § (2) bekezdés]

A végrehajtás költségeinek felszámítása

Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett (jogszabályban meghatározott esetek kivételével) végrehajtási költségátalány megfizetésére. [Art. 163. § (1) bekezdés]

Az adóhatóságot az adóvégrehajtás foganatosításáért 5000 forint költségátalány illeti meg, minden más, az adó-végrehajtási eljárás során a jogszabály alapján felszámítható költségtől függetlenül, kivéve a túlfizetés átvezetése vagy visszatartási jog gyakorlása esetén. [49/2012. (XII. 28.) NGM rendelet. 3. § (1) bekezdés]

Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál. [Art. 163. § (2) bekezdés]

✍ A hatósági átutalási megbízás kiadásával induló adóhatósági végrehajtás esetén az adósnak legalább 5000 forint végrehajtási költséggel kell számolnia, abban az esetben is, ha más végrehajtási cselekményre nem kerül sor.

Amennyiben az adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja, abban az esetben az adós az önálló bírósági végrehajtó felmerült költségeit (munkadíjat, költségtérítést) és behajtási jutalékát is köteles megfizetni az erre vonatkozó külön rendelkezéseknek megfelelően. [14/1994. (IX. 8.) IM rendelet]

Ha a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli. [Art. 163. § (3) bekezdés]

Az időközben megfizetett tartozásra alkalmazott végrehajtás

Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. [Art. 152. § (3) bekezdés]

Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, abban az esetben a visszatérítés teljesítésére előírt határidő a befizetés azonosításától kezdődik. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

Amennyiben az adózó tudomására jut, hogy a számláját hatósági átutalási megbízás terheli, de tartozását időközben már megfizette, abban az esetben célszerű felvennie a kapcsolatot az adóhatósággal, mivel a teljesítés hiteles igazolását követően a hatósági átutalási megbízás soron kívül visszavonásra kerül.

Jogkövetkezmények - Adóvégrehajtás

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.