Fizetési kedvezmények az adózásban

Magyarország Alaptörvényének rendelkezése szerint mindenkinek kötelessége, hogy a saját teherbíró képességének és a gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájáruljon a közös szükségletek fedezéséhez.

Az adójogszabályok általános jellegéből következően azonban előfordulhatnak olyan egyedi és kivételes esetek, amikor az arányos adóteherviselés alapelve a jogalkotói szándék ellenére nem teljesül, ezért az adózás rendjéről szóló törvény az adóhatóság számára lehetőséget biztosít arra, hogy a törvényben meghatározott feltételek bizonyított fennállása esetén méltányossági jogkörében eljárva fizetési kedvezményeket engedélyezzen.

A fizetési kedvezmények elbírálása szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei adott esetben fennállnak-e vagy sem, vagyis ebben az esetben nincs lehetőség a mulasztás súlyának és gyakoriságának mérlegelésére vagy egyéb körülmények vizsgálatára a kedvezmények engedélyezésére vonatkozó döntéshozás során.

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

A fizetési könnyítés esetén fizetendő pótlékok

A magánszemély esedékesség előtt előterjesztett fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig, majd a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés a) és c) pont]

A magánszemély esedékesség időpontja után benyújtott fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedésének napjáig késedelmi pótlékot kell felszámítani, amennyiben azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, abban az esetben kizárólag az elsőfokú határozat keltének napjáig kell késedelmi pótlékot felszámítani, majd az elsőfokú határozat keltének napjától a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés b) és c) pont]

A jogi személy, egyéb szervezet fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelme esetén a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedésének napjáig késedelmi pótlékot kell felszámítani, amennyiben azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, abban az esetben a késedelmi pótlékot csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani, majd az elsőfokú határozat keltének napjától a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell felszámolni. [Art. 133. § (5) bekezdés b) és c) pont]

A pótlékok kiszabása fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti kérelem előterjesztése esetén kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. [Art. 133. § (6) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A személyi jövedelemadó megfizetése pótlékmentes részletekben

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló bevallásának benyújtására előírt határidőig a bevallásban nyilatkozhat úgy, hogy a bevallásban szereplő, 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

☛ A bevallott személyi jövedelemadó pótlékmentes megfizetésére vonatkozó nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, tehát ebben az esetben igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. [Art. 133/A. § (1) bekezdés]

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, továbbá ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. [Art. 133/A. § (2) bekezdés]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.