Egyszerűsített vállalkozói adó megfizetése

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megfizetése

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a naptári év első három negyedévében előlegfizetésre köteles, majd a befizetett adóelőleget az utolsó negyedévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie és az adóévre ténylegesen megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie az adóévre már befizetett adóelőlegek figyelembevételével.

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) az általános forgalmi adó összegével együttesen számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételi értékhatárig választható kedvezményes és egyszerűsített adózási lehetőséget biztosít az előírt feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók és társas vállalkozások számára a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaság kivételével.

Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében az előlegfizetés negyedéves gyakorisággal történik az önadózás rendszerében és a fizetendő adóelőleg összegét az adózónak negyedévenként kell megállapítania.

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében az adóév megegyezik a naptári évvel, illetve az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakkal. [Eva. tv. 11. § (2) bekezdés]

Az előlegfizetések esedékessége

Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében az előlegfizetést negyedévente kell teljesíteni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóév első három negyedévére, mindhárom esetben a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget köteles fizetni. [Eva. tv. 12. § (1) bekezdés]

✍ Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának az utolsó negyedik negyedévben az adóév során már befizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére kell kiegészítenie. [Eva. tv. 12. § (4) bekezdés]

Az előlegek megfizetésének határideje az egyszerűsített vállalkozói adó esetében a következő:

↪ április 12. ↦ július 12. ↦ október 12. ↦ (december 20.)

Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott adó.

✍ Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében az első három negyedévben fizetendő adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel módosítva a korrekciós tételekkel, az adóelőleg alapja után az adó mértéke általánosan 37 százalék.

Az egyszerűsített vállalkozói adó előlegének kiegészítése

A feltöltési kötelezettség általánosan vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra, amelynek megfelelően minden év végén kötelesek az adóév során már befizetett adóelőleget az adóévre ténylegesen fizetendő adó várható összegére kiegészíteni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának az adóelőleget december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. [Eva. tv. 12. § (4) bekezdés]

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. [Art. 172. § (12) bekezdés]

✍ Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának az előleget év végén a várható adó összegére kell kiegészítenie, a mulasztási bírság felszámítására azonban abban az esetben kerül sor, ha az előleg kiegészítése nem történt meg legalább az adóévre fizetendő adó 90 százalékának mértékéig. Az adóévre ténylegesen fizetendő egyszerűsített vállalkozói adó pontos összege azonban nem minden esetben állapítható meg december 20-ig, ezért a feltöltési kötelezettség teljesítésekor a lehetőségek szerint célszerű inkább több, mint kevesebb adóelőleget befizetni a mulasztási bírság kiszabásának elkerülése érdekében.

Az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adó megfizetése

Az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. [Eva. tv. 12. § (5) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésének határideje általános esetben a bevallással egyezően az adóévet követő évben február 25. napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés a) pont]

Ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésének határideje az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés a) pont]

☛ Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásainak megfelelő bevételi nyilvántartás vezetésével teljesíti. [Eva. tv. 4. § (1) bekezdés]

☛ A közkereseti társaság, a betéti társaság, továbbá a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a bejelentkezéssel egyidejűleg megtett nyilatkozata alapján a számvitelről szóló törvény előírásai szerint a kettős könyvvitel rendszerében vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásainak megfelelő bevételi nyilvántartás vezetésével teljesíti. [Eva. tv. 4. § (3) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésének határideje általános esetben a bevallással egyezően az adóévet követő évben május 31. napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés b) pont]

Ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor az adóévre megállapított adó megfizetésének határideje az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés b) pont]

☛ A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. [Eva. tv. 4. § (2) bekezdés]

☛ A közkereseti társaság, a betéti társaság, továbbá a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a bejelentkezéssel egyidejűleg megtett nyilatkozata alapján a számvitelről szóló törvény előírásai szerint a kettős könyvvitel rendszerében vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásainak megfelelő bevételi nyilvántartás vezetésével teljesíti. [Eva. tv. 4. § (3) bekezdés]

✍ Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka, azonban ha a bevétel és a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító jelenleg 30 millió forintos értékhatárt, abban az esetben az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 50 százalék. [Eva. tv. 9. § (2) bekezdés]

Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetése

A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig köteles megállapítani az osztalék utáni adó alapját, amennyiben az üzleti évben először tesz az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti bejelentést és ezzel egyidőben arról nyilatkozik, hogy az üzleti évet követő adóévben az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti. [Eva. tv. 18. § (1) bekezdés]

✍ Az osztalék utáni adót kiváltó adót a felhalmozott vagyonnak a tárgyi eszközök és immateriális javak összesített értékét meghaladó része után kell megfizetni a bevételi nyilvántartás alkalmazására való áttérés esetén.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke tizenhat százalék, amelynek összegét három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre, de legkésőbb az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság utolsó adóévére vonatkozó társasági adóról, kisvállalati adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie. [Eva. tv. 18. § (3) bekezdés]

✍ Az osztalék utáni adót kiváltó adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni, az első részlet az áttérés alkalmával benyújtott bevallással egyidejűleg esedékes, majd a további részleteket a következő két adóévben az adóév február 25-éig kell megfizetni, illetve ha előbb megszűnik az adóalanyiság, akkor a fennmaradó részlet egy összegben esedékes.

Az egyszerűsített vállalkozói adó visszaigénylése

Amennyiben az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított ténylegesen fizetendő egyszerűsített vállalkozói adót, abban az esetben a különbözetet az adóbevallásban, az igény (adóbevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az adóbevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) lehet visszaigényelni. [Eva. tv. 12. § (5) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében a visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza. [Eva. tv. 12. § (6) bekezdés]

☛ Az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést nem utalja ki és nem is tartja nyilván.
[Art. 2. számú melléklet, I. rész, Általános rendelkezések, 3. pont]

Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság megszűnése

Amennyiben a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága a naptári év végén szűnik meg, akkor az adóévre megállapított adó megfizetésének határideje az általános szabályok alapján az adóévet követő év február 25. napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés a) pont]

Amennyiben a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága a naptári év végén szűnik meg, akkor az adóévre megállapított adó megfizetésének határideje az általános szabályok alapján az adóévet követő év május 31. napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés b) pont]

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság alapesetben az adóalany bejelentésével a naptári év utolsó napjával szűnik meg, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti. [Eva. tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]

Ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor az adóévre megállapított egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésének határideje az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés a) pont]

Ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor az adóévre megállapított adó megfizetésének határideje az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. [Eva. tv. 11. § (3) bekezdés b) pont]

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság azonban év közben is bármelyik napon megszűnhet, például a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal, továbbá minden olyan változás esetén, amelynek következtében az adóalany már nem felel meg az egyszerűsített vállalkozói adó választására előírt feltételeknek. [Eva. tv. 3. § (1) bekezdés b)–j) pont]

Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. [Eva. tv. 3. § (3) bekezdés]

A kerekítés szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adót az egyéni vállalkozó adóalanynak forintban, a jogi személyek és az egyéni cég adóalanynak pedig 1000 forintra kerekítve kell megfizetnie a bevallásban szerepeltetett adatokkal egyezően. [Eva. tv. 11.§ (4) bekezdés]

☛ A jogi személy és az egyéni cég esetében a kerekítés általános szabályainak megfelelően 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő adó összege 490 ezer forint lesz.

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően már minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésének módja

Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében az adóelőlegek, valamint a feltöltési kötelezettség és az adóévre fizetendő adó megfizetése csak belföldi pénzforgalmi bankszámláról teljesíthető.

Az egyszerűsített vállalakozói adó szerinti adóalanyiság feltétele, hogy az adóalany az adóévben belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezzen. [Eva. tv. 2. § (5) bekezdés e) pont]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra az adózás rendjéről szóló törvény alapján egyébként nem kötelezett adózók is az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság ideje alatt kötelesek belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezni.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az egyszerűsített vállalkozói adó előlegének megfizetési határideje április 12. szombati napra esik, abban az esetben a határidő a legközelebbi munkanap végén jár le és a megfizetés tényleges határideje április 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az egyszerűsített vállalkozói adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Eva. tv. 12. § (6) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalakozói adó alanyának belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely az adóalanyiság egyik feltétele. [Eva. tv. 2. § (5) bekezdés e) pont]

✍ A belföldi pénzforglami számláról fizetés esetén tehát nem az átutalt összeg adóztatási számlára történő megérkezésének időpontja, hanem az adózó belföldi pénzforgalmi számlája megterhelésének napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet a késedelem elkerülése érdekében.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. [Art. 167. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott egyszerűsített vállalkozói adóra fizetési halasztás és részletfizetés (a kettő együtt: fizetési könnyítés) engedélyezhető az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.