Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése

Az egészségügyi hozzájárulás hozzájárulás megfizetése

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetését a kifizető a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval megegyezően havonta köteles teljesíteni, az átvállalásról tett nyilatkozata esetén a magánszemély azonban ettől eltérően negyedévente fizeti meg az általa megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást.

Az egyszerűsített közterehrviselési hozzájárulás (ekho) a kedvezményezett tevékenységeket munkaviszonyban vagy vállalkozási és megbízási szerződés alapján folytató magánszemélyek által az előírt feltételek teljesítése esetén választható előnyös adózási forma, amelynek célja a közügyek szabad megvitatásában, továbbá a közügyekkel összefüggő információhoz jutásban, a művészeti alkotás szabadságának megvalósulásában és a testkultúra, a sport fejlődésének elősegítésében közreműködő személyek támogatása.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózás kizárólag abban az esetben választható, amennyiben a magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

A magánszemély által jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételt a magánszemély személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek, azonban a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel egészét az éves összes jövedelem megállapításánál be kell számítani. [Ekho. tv. 13. § (3) és (5) bekezdés]

A magánszemély az ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet, illetve ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, abban az esetben az ekho mértéke csak 11,1 százalék, illetve az EGT-államban biztosított személy esetében az ekho 9,5 százalék. [Ekho. tv. 4. § (2) és (5) bekezdés]

✍ A magánszemély által fizetendő ekho mértékének megállapításánál nyugdíjas esetén az alacsonyabb mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetésének nem feltétele, hogy a magánszemély az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas legyen, amennyiben a nyugdíjas magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely alapján az ekho választására egyébként jogosult.

A kifizető az ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet, kivéve azonban az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizetőnek nem kell ekhót fizetnie. [Ekho. tv. 4. § (3) és (5) bekezdés]

Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. [Ekho. tv. 12. §]

A kifizető által megállapított ekho megfizetése

A kifizető a saját maga által fizetendő ekhón kívül a magánszemélyt terhelő ekhót is levonással megállapítja, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján egyéni vállalkozónak vagy más magánszemélynek teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az ekho megállapításának, bevallásának, valamint megfizetésének átvállalásáról megfelelő időben a kifizetőnek nyilatkozatot tesz. [Ekho. tv. 4. § (4) bekezdés]

A kifizető az általa megállapított és a magánszemélytől levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. [Ekho. tv. 10. § (1) bekezdés]

A kifizető ebben az esetben az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekhóról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad. [Ekho. tv. 13. § (6) bekezdés]

✍ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó magánszemély ebben az esetben az adóévről önadózóként személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. [Ekho. tv. 13. § (8) bekezdés]

A magánszemély által megállapított ekho megfizetése

Ha a magánszemély az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, abban az esetben az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt tett nyilatkozatával egyidőben nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt magát terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. [Ekho. tv. 5. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) átvállalásáról a kifizetőnek adott nyilatkozata esetén a magánszemély az általa megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. [Ekho. tv. 13. § (8) bekezdés]

☛ A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére és annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben meghaladja az ekho választásának feltételeként a magánszemély esetében a tevékenységre előírt bevételi összeghatárt. [Ekho. tv. 5. § (4) bekezdés]

A kifizető ebben az esetben az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételről. [Ekho. tv. 13. § (6) bekezdés]

✍ Az egyhszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó magánszemély ebben az esetben az ekho átvállalásáról a kifizetőnek adott nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét, a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön, negyedéves bontásban az adott negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az adóévről önadózóként benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. [Ekho. tv. 13. § (8) bekezdés]

Az ekho jogosulatlan választása esetén fizetendő különadó

A magánszemélynek az ekho jogosulatlan választása esetén fizetendő különadót a személyi jövedelemadó bavallásának benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. [Ekho. tv. 6. § (1) bekezdés]

☛ Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevétele után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással történt a közterhek megfizetése, de az ekho választására a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult, akkor az ekhoalapnak tekintett részt a személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításánál a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevétel ekhoalapnak tekintett részének 9,5 százalékát kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint az ekhoalapnak tekintett rész 9 százalékát ekho különadóként köteles a magánszemély adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. [Ekho. tv. 6. § (1) bekezdés]

☛ A magánszemély által fizetendő ekho különadó mértéke az előzőektől eltérően 18 százalék az után az ekhoalap után, amely az adóévben a magánszemély esetében a tevékenységre előírt bevételi összeghatárt meghaladja, és/vagy amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg. [Ekho. tv. 6. § (2) bekezdés]

A kerekítés szabályai

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a kifizető 1000 forintra kerekítve fizeti meg, azonban a magánszemély által befizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást és a jogosulatlan választás esetén fizetendő különadót forintra pontosan kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések]

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az egyszerűsített köztehervielési hozzájárulás megfizetését készpénz-átutalási megbízással vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (például bankkártya vagy hitelkártya) használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetési határideje április 12. szombati napra esik, akkor a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje április 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő adótartozás, valamint bírság- vagy pótléktartozás összegét mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott kisadózót terhelő tételes adóra és százalékos mértékű adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.