Családi kedvezmény

A jövedelemadózás rendszerében a családi kedvezmény adóalapot csökkentő kedvezményként vehető igénybe, amely a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeknél érvényesíthető, a jövedelemadót a családi kedvezménnyel csökkentett adóalap után kell számítani.

A családi kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogosultak az eltartottak számától függő összegben, azonban a kedvezményezett eltartottak száma szerint érvényesíthetik.

☛ Az adóalapot csökkentő kedvezmény a családok támogatása céljából már egyetlen gyermek vállalása esetén is igénybe vehető, azonban legalább három eltartott esetén még nagyobb összegben érvényesíthető.

A családi kedvezmény a jogosultak írásbeli nyilatkozata alapján vehető figyelembe, amit a kedvezmény megosztása vagy több jogosult esetén az érintett magánszemélyek közösen kötelesek megtenni.

A családi kedvezmény összege
2017-ben minden jogosultsági hónapra:

- egy eltartott kedvezményezett eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 100 000 forint,
- legalább három eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 220 000 forint.


A családi kedvezmény összege
2016-ban minden jogosultsági hónapra:

- egy eltartott kedvezményezett eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 83 330 forint,
- legalább három eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 220 000 forint.


A családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában kedvezményezett eltartottnak minősül, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult, a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig, továbbá aki családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. [Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés]

A családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából eltartottnak minősül, aki kedvezményezett eltartott, továbbá aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. [Szja. tv. 29/A. § (5) bekezdés]

☛ A családi kedvezmény alkalmazása szempontjából eltartottnak minősül például az olyan 18 évnél idősebb gyermek is, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül, több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. [Szja. tv. 29/B. § (1a) bekezdés]

☛ A családi kedvezmény alkalmazása szempontjából jogosultsági hónapnak minősül az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, illetve amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, továbbá amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. [Szja. tv. 29/A. § (6) bekezdés]

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély a családi kedvezmény összegével a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapját csökkentheti. [Szja. tv. 29/A. § (1) bekezdés]

A családi kedvezmény összege a magánszemély összevont adóalapját csökkenti, ezért az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, vagyis a magánszemély önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmei, valamint az egyéb jövedelmek esetében számolható el adóalap csökkentésként, azonban a külön adózó jövedelmek adóalapként meghatározott összegénél, így például az egyéni vállalkozásból származó jövedelemnél vagy ingatlan átruházása esetén nem érvényesíthető. [Szja. tv. 16–28. §]

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult aki gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (egyes kivételekkel), a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. [Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdés]

☛ A törvény 2015. január 1-jétől hatályos módosítása kiegészíti a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával, ezzel a nevelőszülő házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt a háztartásában nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel, mivel korábban ezt csak adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában tehette meg.

A családi kedvezmény gyermekre tekintettel történő érvényesítése főszabály szerint általánosan a saját háztartásban nevelt gyermek(ek) után lehetséges.

☛ Családi pótlékra jogosult (többek között) a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője, továbbá a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs, valamint a nevelőszülő, a gyám. [Cst. 7. § (1) bekezdés a) pont]

☛ Családi pótlékra jogosult (többek között) a nem vér szerinti gyermek tekintetében a szülővel együtt élő élettárs is, amennyiben az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. [Cst. 7. § (1) bekezdés a) pont]

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit) közül egy (döntésük szerint) minősül jogosultnak. [Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdés]

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult, a családi kedvezményre vonatkozó szabályok alkalmazásával. [Szja. tv. 29/B. § (5) bekezdés]

A családi kedvezmény érvényesítése élettársak esetében

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezése alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. [Ptk. 6:514. § (1) bekezdés]

Amennyiben a gyermek(ek) két szülője nem él együtt közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben), abban az esetben nem minősülnek élettársnak.

Az élettársi kapcsolat az előző bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. [Ptk. 6:514. § (2) bekezdés]

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alkalmazásában egyedülállónak minősül az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. [Cst. 4. § a) pont]

A családi kedvezmény (közös gyermek esetében szükséges) közös érvényesítésére, valamint (a nem közös gyermek után alkalmazható) megosztására a gyermek(ek)kel és egymással is közös háztartásban együtt élő élettársak esetében van lehetőség.

A gyermekével és élettársával is közös háztartásban élő szülő a családi kedvezmény érvényesítésére az adóelőleg megállapításánál, valamint az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is jogosult a saját (vér szerinti) gyermekei után az élettársával közösen tett nyilatkozat alapján.

☛ A saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti szülője vagy örökbe fogadó szülője családi pótlékra és ennek megfelelően családi kedvezmény igénybevételére is jogosult. [Cst. 7. § (1) bekezdés a) pont]

Az élettárs az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után alapesetben nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel, ezért velük az adóelőleg megállapításánál az eltartottak száma sem növelhető.

A gyermek családi kedvezményre jogosult szülője azonban az adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításban megoszthatja az általa igénybe vehető családi kedvezmény összegét a vele egy háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő élettársával (aki a még nem érvényesített kedvezmény részt igénybe veheti), azonban ez kizárólag abban az esetben lehetséges, ha egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát. [Szja. tv. 29/B. § (1b) bekezdés]

☛ Ha az élettársak közös háztartásban együtt élnek, abban az esetben egyikük sem jogosult a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékára.

Az élettárs 2015. január 1-jétől azonban családi pótlékra és ennek megfelelően családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után is, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. [Cst. 7. § (1) bekezdés a) pont]

☛ A jogszabály módosítása értelmében az előírt feltételek teljesítése esetén családi pótlékra és ebből következően a családi kedvezményre jogosult lehet a gyermeket nevelő szülővel együtt élő, a gyermek szülőjének nem minősülő élettárs is, ilyen esetben a nem közös gyermeke(ke)t ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének, vagyis már nemcsak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, hanem az adóelőleg megállapításához tet nyilatkozatban is lehetséges.

A családi kedvezmény közös érvényesítése (felosztása)

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük, abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. [Szja. tv. 29/B. § (1d) bekezdés]

Több jogosult esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére vonatkozó döntésüket. [Szja. tv. 29/B. § (1d) bekezdés]

A nyilatkozatban fel kell tüntetni (a magzat kivételével) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét is. [Szja. tv. 29/B. § (2) bekezdés]

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő (valamint a szülő házastársa) vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (valamint a szülő házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak. [Szja. tv. 29/B. § (1e) bekezdés]

A családi kedvezmény megosztása nem jogosult házastárssal, élettárssal

Ha egy adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezmény érvényesítésére egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. [Szja. tv. 29/B. § (1b) bekezdés]

A megosztás nem alkalmazható azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi. [Szja. tv. 29/B. § (1b) bekezdés]

A kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt az érintett magánszemélyek közül melyik veszi igénybe, továbbá ezen kívül tartalmazza a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – megosztására vonatkozó döntésüket. [Szja. tv. 29/B. § (1d) bekezdés]

A nyilatkozatban fel kell tüntetni (a magzat kivételével) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét is. [Szja. tv. 29/B. § (2) bekezdés]

A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapításban a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultak, valamint a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál vették azt figyelembe. [Szja. tv. 29/B. § (1c) bekezdés]

A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultság jogcíméről, és a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről. [Szja. tv. 29/B. § (2) bekezdés]

✍ Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető és az adóhatóság ellenőrzéskor kérheti a várandósságról kiadott orvosi igazolást. [Szja. tv. 29/B. § (3) bekezdés]

A családi kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapításakor

A munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében már az adóelőleg megállapításakor érvényesítésre kerül a magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján a családi kedvezmény.

A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. [Szja. tv. 48. § (3) bekezdés]

✍ A jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat már nemcsak adóelőleget megállapító munkáltató részére adható, hanem bármely olyan kifizetőnek is, amely a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (nem feltétlenül munkaviszony keretében) juttat.

Az előzőekben nem említett kifizetőtől jövedelmet szerző magánszemélyek esetében is lehetséges, hogy már a jövedelem kifizetésekor érvényesítsék a családi kedvezményt, ha a kifizető ezt az általános szabályoktól eltérő módszert az állami adóhatósághoz bejelenti. [Szja. tv. 49. § (3) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét elszámolása során érvényesítheti a családi kedvezmény összegét, mivel a vállalkozói kivét az összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és a negyedévenként fizetendő jövedelemadó-előleg alapját a családi kedvezményt érvényesítő egyéni vállalkozó esetében csökkenteni kell a családi kedvezmény összegével. [Szja. tv. 49. § (4) bekezdés a) pont]

✍ A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. [Szja. tv. 16. § (4) bekezdés]

A családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot a magánszemélynek a jövedelem kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor az adóelőleg megállapítása során érvényesíteni tudja.

✍ Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek a kifizetést megelőzően tájékoztatnia kell a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. [Szja. tv. 48. § (5) bekezdés]

A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. [Szja. tv. 48. § (3) bekezdés]

Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, amelynek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, abban az esetben a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként fel kell tüntetnie és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint meg kell fizetnie. [Szja. tv. 48. § (4) bekezdés b) pont]

A családi kedvezmény igénybevételének korlátozása

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemély Magyarországon kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az önálló és nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó adóévben megszerzett összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. [Szja. tv. 1/A. § (3) bekezdés]

Ha a belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, a családi kedvezményt csak abban az esetben érvényesítheti, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra a másik államban nem illeti meg. [Szja. tv. 1/A. § (1) bekezdés]

✍ A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit mindkét esetben figyelembe kell venni.

A családi kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátja 2011-től megszűnt.

A családi járulékkedvezmény

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, valamint a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa egyben családi járulékkedvezményre is jogosult. [Tbj. 24/A. § (1) bekezdés]

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. [Tbj. 24/A. § (2) bekezdés]

A családi járulékkedvezmény mértéke az együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegével csökkentett (a személyi jövedelemadó alapjából még nem érvényesített) kedvezményösszeg 15 százaléka, azonban legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege lehet. [Tbj. 24/A. § (3) bekezdés]

Az egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, illetve átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [Tbj. 24/A. § (6) bekezdés]

✍ Az egyéni vállalkozó esetében a családi kedvezményt a ténylegesen kifizetett vállalkozói kivét után lehet érvényesíteni, amennyiben a járulékalap minimális összegére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megfizetett járulékok esetében azonban az előző bekezdésben szereplő szabály alapján nem, ha a vállalkozói kivét összege nem éri el annak összegét.

A társas vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályhoz hasonlóan csak a személyes közreműködésre tekintettel ténylegesen kifizetett díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [Tbj. 24/A. § (6) bekezdés]

TBA [Tbj. 24/A-24/C. §]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.