Mérlegtételek alátámasztása leltárral

A számviteli alapelvek között szerepel a valódiság elve, amely arra vonatkozó követelményt fogalmaz meg, hogy a könyvekben rögzített, valamint a beszámolóba felvett tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak és kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. [Szt. 15. § (3) bekezdés]

A valódiság elvének érvényesítéséhez szükséges, hogy a beszámoló elkészítéséhez a számviteli törvény előírásai alapján elkészüljön a beszámolóban szereplő adatokat alátámasztó leltár és a főkönyvi könyvelés is a leltárral megegyező adatokat tartalmazzon összevont formában.

A leltár olyan nyilvántartás, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben kimutatva. [Szt. 69. § (1) bekezdés]

A leltár célja elsősorban a mérlegtételek valódiságának alátámasztása, valamint a bizonylati fegyelem ellenőrzése és megszilárdítása, továbbá a könyvelés helyességének ellenőrzése és a tulajdon védelme.

A számvitelről szóló törvény előírja, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) kell ellenőrizni az egyedi értékelés elvégzése előtt. [Szt. 46. § (3) bekezdés]

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

A számvitelről szóló törvény előírása alapján a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készítenie a leltárkészítési és leltározási szabályzatot is.

A számviteli politikát és az annak részeként elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészíteni, illetve törvénymódosítás esetén a szükséges változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. [Szt. 14. § (11) bekezdés]

A mérleg tételeinek alátámasztásához összeállított leltár felvétele során be kell tartani a számviteli alapelveket, különösen a valódiság elvét, a teljesség elvét, az egyedi értékelés elvét, a világosság elvét, azonban a lényegesség és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvek háttérbe szorulhatnak.

A leltár teljessége azt jelenti, hogy a leltáraknak, illetve a részleltáraknak a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, azokból nem maradhat ki egyetlen tétel sem.

A leltár valódisága azt jelenti, hogy a leltárnak, illetve részleltárnak az eszközöknek és a forrásoknak a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értékét kell mutatnia.

A leltár világossága a leltár, illetve a részleltár áttekinthetőségére utal, amely az eszközök leltározási helyenkénti (telephely, raktár, munkahely, stb.), fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezést kívánja.

A leltárkészítési és leltározási szabályzatban rendelkezni lehet a leltározás előkészítéséről, a leltározás vezetőjének kijelöléséről és feladatköréről, a leltározók feladatairól, a leltározás módjáról (a mennyiségi felvételről vagy egyeztetésről), a leltározási ütemterv és az éves leltározási munkaprogram összeállításáról és tartalmáról, a leltározás során felhasznált nyomtatványok és bizonylatok alaki és formai követelményeiről, a leltárfelvételhez szükséges mérőeszközök, mérőműszerek és más segédeszközök használatáról.

A leltározási tevékenység körébe tartozik a hiányok és a többletek megállapítása, valamint azok elszámolása, illetve rendezése, továbbá a selejtezésre kerülő eszközök és az értékcsökkent eszközök feltárása is.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít, továbbá mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól is, ha főkönyvi elszámolásait a kormányrendelet melléklete szerinti számlatükör alapján vezeti. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés és 3. § (3) bekezdés]

Leltár összeállítása a beszámoló elkészítéséhez

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [Szt. 69. § (1) bekezdés]

A leltár összeállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. [Szt. 69. § (2) bekezdés]

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a mennyiségi nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [Szt. 69. § (4) bekezdés]

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni és azt a leltárkészítési és leltározási szabályzatban meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, illetve az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [Szt. 69. § (3) bekezdés]

A kereskedelemben a bolti árukészleteket általában csak értékben tartják nyilván, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy az árukészletek könyv szerinti értékét a mérlegfordulónapot megelőző vagy azt követő negyedévben elvégzett tételes leltározással ellenőrizzék és ebben az esetben a szükséges módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni, azonban nem alkalmazható ez a módszer, ha az árukészletekről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás nincs vezetve. [Szt. 69. § (5)–(6) bekezdés]

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót és üzleti jelentést alátámasztó leltárt olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. [Szt. 169. § (1) bekezdés]

Leltározás a számviteli törvény hatálya alá való visszatéréskor

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. [Szt. 2/A. § (4) bekezdés]

A számviteli törvény hatálya alá való visszatéréskor a nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. [Szt. 2/A. § (4) bekezdés]

A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát ebben az esetben a számviteli törvény hatálya alá való áttéréskor könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. [Szt. 2/A. § (4) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.