Beszámolókészítési kötelezettség

A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számvitelről szóló törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. [Szt. 4. § (1) bekezdés]

A beszámolókészítési kötelezettség a teljesség igénye nélkül kiterjed a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra, a nonprofit gazdasági társaságra, az egyesülésre, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére, az alapítványra, az egyesületre, a társasházakra, az egyéni cégre, az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára, továbbá a lakásszövetkezetekre, a szociális szövetkezetekre, valamint az egyházi jogi személyekre is.

A beszámolókészítési kötelezettség nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. [Szt. 2. § (3) bekezdés]

✍ Az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete nem tartozik a számvitelről szóló törvény hatálya alá, ezért a beszámolási kötelezettség rájuk nem vonatkozik.

A beszámolókészítési kötelezettség nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaságra, betéti társaságra) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. [Szt. 2/A. § (1) bekezdés]

✍ A közkereseti társaság, a betéti társaság, továbbá a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az egyszerűsített vállalkozói adó választásának bejelentésével egyidejűleg megtett nyilatkozata alapján a számvitelről szóló törvényben előírt kettős könyvvitel helyett az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásainak megfelelő bevételi nyilvántartás vezetésével is teljesítheti. [Eva. tv. 4. § (3) bekezdés]

✍ A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, hanem bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. [Katv 12. § (3) bekezdés]

✍ A kisvállalati adó alanya a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik és beszámolókészítési kötelezettségét ennek megfelelően a számvitelről szóló törvény szerint teljesíti, azonban a kisvállalati adó alanya nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. [Katv 15. § és 18. §]

A beszámoló elkészítése

A beszámolót a számvitelről szóló törvényben és a külön rendeletekben részletesen meghatározott módon a gazdálkodóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni az előírásoknak megfelelő formában.

A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek az ilyen tevékenységre jogosító és jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. [Szt. 150. § (3) bekezdés]

A beszámoló elkészítése a folyamatosan és szabályszerűen vezetett számviteli nyilvántartások alapján lehetséges, amely történhet a kettős könyvvitel, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében.

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá egyszerűsített beszámoló, valamint összevont (konszolidált) éves beszámoló is lehet. [Szt. 8. § (1)–(2) bekezdés]

Az egyszerűsített éves beszámolóját a saját választása alapján külön kormányrendeletben előírt szabályok szerint mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló formában is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha a számvitelről szóló törvényben előírt feltételeknek megfelel. [Szt. 9. § (6) bekezdés]

A társasházak, az alapítványok, az egyesületek, valamint az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számvitelről szóló törvény alapján külön kormányrendelet szabályozza.

Az alapítványok és egyesületek beszámolóinak összeállítása esetében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek a civil szervezetek beszámolási rendjének szabályaira vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. [Szt. 6. § (4) bekezdés]

A könyvviteli zárlat elvégzése

A könyvviteli zárlat a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében az üzleti év végén végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása. [Szt. 164. § (1) bekezdés]

✍ A könyvviteli zárlat elkészítésének időpontját a gazdálkodó a saját döntése alapján határozza meg, ebből következően a gazdálkodó saját igényeinek megfelelően a könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatok elvégzésére havonta, negyedévenként vagy akár csak évente egyszer az üzleti év végén is sor kerülhet.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodónak a könyvviteli zárlat után legalább a beszámoló elkészítését megelőzően főkönyvi kivonatot kell készítenie, amely alkalmas arra, hogy a gazdálkodó meggyőződjön arról, hogy a könyvelését számszakilag helyesen végezte.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. [Szt. 164. § (2) bekezdés]

✍ A főkönyvi kivonat tartalmazza a főkönyvi számlák számát, megnevezését, halmozott tartozik, illetve követel forgalmát, valamint egyenlegét, továbbá a főkönyvi kivonatokban a tartozik és követel halmozott forgalom egyezősége, illetve a tartozik és követel egyenlegek egyezősége a garancia a könyvelés számszaki helyességére.

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a számvitelről szóló törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. [Szt. 164. § (3) bekezdés]

✍ Az egyszeres könyvvitelt alkalmazó gazdálkodók esetében a naplófőkönyvet, illetve a más, a követelményeknek megfelelő pénzforgalmi nyilvántartást kell lezárni és egyeztetni a gazdálkodó által meghatározott időszakban, de legalább a beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz.

A beszámolóra vonatkozó alapkövetelmények

A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. [Szt. 4. § (2) bekezdés]

A beszámoló elkészítésére vonatkozó részletes előírások, továbbá a számviteli alapelvek érvényesítése a biztosíték arra, hogy a beszámolóban a gazdálkodó megbízható és valós képet adjon az üzleti év végén fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, illetve az üzleti év során megszerzett jövedelmének alakulásáról.

A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. [Szt. 4. § (3) bekezdés]

A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény előírásainak megfelelően történjen. [Szt. 8. § (5) bekezdés]

A gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. [Gt. 26. § (2) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.