Beszámoló közzététele

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. [Szt. 154. § (1) bekezdés]

A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz egyben. [Ct. 18. § (3) bekezdés]

A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának, továbbá a beszámolóhoz elektronikus űrlapot is kell mellékelni a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében. [Ct. 18. § (1) bekezdés]

A letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. [Szt. 153. § (4) bekezdés]

A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. [Szt. 154. § (2) bekezdés]

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen. [Szt. 154. § (12) bekezdés]

Közzétett beszámolók ingyenes megtekintése

A letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. [Szt. 153. § (4) bekezdés]

A Céginformációs Szolgálat az elektronikus formátumban megküldött beszámolók ingyenes megismerését az e-beszamolo.kim.gov.hu honlapon biztosítja. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet 3. § (1) bekezdés]

A honlapon a cég mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete, könyvvizsgálói jelentése, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozata ismerhető meg, továbbá a honlap biztosítja a csatolt elektronikus űrlap megismerhetőségét is. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet 3. § (2) bekezdés]

A letétbe helyezett beszámolók megtekintése és letöltése a felhasználó azonosítása nélkül bárki által díjmentesen kezdeményezhető az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának internetes honlapján: közzétett beszámolók megtekintése

A honlapon a közzétett iratok cégnév, cégjegyzékszám vagy adószám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet 3. § (3) bekezdés]

A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. [Ct. 19. § (4) bekezdés]

A hibás cégadatokkal megküldött beszámoló

Amennyiben a céginformációs szolgálat részére beküldött beszámoló informatikailag hibás, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem megfelelő, a céginformációs szolgálat erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére, ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (4) bekezdés]

Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzék adataival, és ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót eltávolítja a honlapjáról. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (5) bekezdés]

Az eltávolítás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak, ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (5) bekezdés]

A hibás adattartalommal közzétett beszámoló

A magyar vállalati gyakorlatban az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma elhanyagolható, ezért az ismételt közzétételi kötelezettségre vonatkozó korábbi szabályok a vállalati adminisztráció egyszerűsítése érdekében a 2012. évi CLXXVIII. törvény rendelkezése alapján 2013. január 1-jén eltörlésre kerültek.

A már közzétett beszámoló esetében nincs lehetőség arra, hogy a cég kérelmére az a céginformációs szolgálat honlapjáról eltávolításra kerüljön. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (6) bekezdés]

A beszámoló hibás adattartalommal történő letétbe helyezése és közzététele esetén a már közzétett beszámoló törlése nem lehetséges, azonban a beszámolóban szereplő hibát a számvitelről szóló törvény szabályai szerint a könyvelésben helyesbíteni kell, továbbá a jelentős összegű hiba hatásait a következő üzleti évről készített beszámolóban fel kell tüntetni. [Szt. 19. § (3) bekezdés, 70. § (1) bekezdés, 88. § (5) bekezdés]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó alapesetben 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A beszámolóban szereplő adatok tekintetében lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása (az ésszerűség határain belül) befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A téves beszámoló közzététele (passzív státusz)

Amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, abban az esetben a benyújtást követő egy éven belül a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi, azonban a passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (7) bekezdés]

A legfőbb szerv által ténylegesen elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (7) bekezdés]

A közzétett beszámoló vagy bármely mellékletének ismételt benyújtására más esetben nincs lehetőség, a céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat nem fogadja be, ennek tényéről elektronikus értesítést küld a beküldő személy részére. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (9) bekezdés]

A beszámoló letétbe helyezésének késedelme

Az állami adó- és vámhatóság a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. [Art. 174/A. § (1) bekezdés]

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. [Art. 172. § (7a) bekezdés]

Az adószám törlésére kerülhet sor az adószám felfüggesztése nélkül abban az esetben, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az adóhatóság ismételt felhívása ellenére továbbra sem tesz eleget.

Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. [Art. 174/A. § (1) bekezdés]

Amennyiben a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és egyben 100 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi. [Ct. 87. § (2) bekezdés, Itv. 65. § (1) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.