Beszámoló formája

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint egyszerűsített beszámoló lehet. [Szt. 8. § (1)–(2) bekezdés]

Éves beszámoló

Az éves beszámoló a legrészletesebb formában összeállított beszámoló, amelynek elkészítését a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó bármely szervezet saját döntése alapján is választhatja.

A számvitelről szóló törvény előírása alapján éves beszámolót köteles készíteni a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték. [Szt. 9. § (3) bekezdés alapján]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó éves beszámolót köteles készíteni, ha nem választja vagy nem választhatja az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését. [Szt. 17. §]

Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, továbbá ezen kívül az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. [Szt. 19. § (1) bekezdés]

Az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, a számvitelről szóló törvény 1–3. számú mellékleteiben előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolására és összevonására vonatkozó szabályok figyelembevételével, és minden esetben bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában magyar nyelven kell elkészíteni. [Szt. 20. § (1) bekezdés]

A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számvitelről szóló törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. [Szt. 88. § (1) bekezdés]

Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia, amelynek részletes elkészítésére vonatkozó rendelkezések a számvitelről szóló törvényben találhatóak. [Szt. 95. § (2) bekezdés]

Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. [Szt. 20. § (6) bekezdés]

Egyszerűsített éves beszámoló

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. [Szt. 9. § (2) bekezdés]

✍ Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál az egyszerűsített éves beszámoló választásához előírt három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől egyszerűsített éves beszámolót készíthet. [Szt. 97. § (2) bekezdés]

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, azonban üzleti jelentést az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. [Szt. 96. § (1) bekezdés]

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletét az éves beszámolóhoz előírt kiegészítő mellékletnél egyszerűbb adattartalommal készítheti el. [Szt. 96. § (4) bekezdés]

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő civil szervezetek esetében a kiegészítő melléklet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a civil szervezetek beszámolási rendjére vonatkozó szabályokra is. [Ectv. 28–30. §]

Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az előírt három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni. [Szt. 97. § (1) bekezdés]

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Az egyszerűsített éves beszámolóját a saját választása alapján mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló formában is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, illetve az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. [Szt. 9. § (6) bekezdés]

A mikrogazdálkodói beszámoló a kormányrendelet szerinti tagolású mérlegből és eredménykimutatásból áll, azonban kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés]

✍ Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni, továbbá a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén annak választásától önként leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után lehet eltérni. [Szt. 9. § (8)–(9) bekezdés]

Egyszerűsített beszámoló

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni, amely a számvitelről szóló törvény 4. és 5. számú mellékletének megfelelő egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll. [Szt. 99. § (1) bekezdés]

Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a tételek a számvitelről szóló törvény szerinti sorrendben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában magyar nyelven kell összeállítani. [Szt. 99. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat (az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével) és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni. [Szt. 100. § (1) bekezdés]

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó (a mentesíthető anyavállalat kivételével), amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a számvitelről szóló törvény értelmében anyavállalatnak minősül. [Szt. 10. § (1) bekezdés]

Az anyavállalatnak nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 8000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. [Szt. 117. § (1) bekezdés]

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozó az összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. [Szt. 10. § (2) bekezdés]

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá nem tartozó vállalkozó is eleget tehet az összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségének azzal, ha a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. [Szt. 10. § (3) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.