Beszámoló elfogadása

A beszámoló nyilvánosságra hozatalát megelőző lépés a beszámoló elfogadása, amelyre gazdasági társaságok esetében kizárólag a társaság döntéshozó szerve, vagyis a társaság legfőbb szerve jogosult.

A beszámoló elfogadására jogosult szerv által elfogadott beszámolót lehet csak nyilvánosságra hozni, pontosan ugyanolyan tartalommal, ahogyan a beszámoló a legfőbb szerv által elfogadásra került.

A beszámoló elfogadására a számvitelről szóló törvény nem állapít meg határidőt, azonban a számviteli törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók számára előírja, hogy a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni. [Szt. 131. § (1) bekezdés]

A beszámoló elfogadására jogosult szervek

A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumok elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat.

A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Ptk. 3:109. § (2) bekezdés]

A közkereseti társaság és annak megfelelően a betéti társaság esetében a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról a tagok gyűlése határoz. [Ptk. 3:142. § (1) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. [Ptk. 3:188. § (1) bekezdés]

A zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. [Ptk. 3:268. § (1) bekezdés]

Az egyéni cég esetében az egyéni cég legfőbb szerveként az egyéni cég tagja dönt a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról.

A társasház esetében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösség számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadása. [Thtv. 28. § (1) bekezdés]

A beszámoló elfogadásra való előterjesztése

A beszámolónak és a beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumoknak a legfőbb szerv által történő elfogadásra való előterjesztése a társaság vezetésének a feladata.

A beszámoló elfogadásra való előterjesztése előtt az elkészült beszámolót a társaság képviseletére jogosult személynek alá kell írnia, továbbá az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak, valamint könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentésnek, illetve amennyiben a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, abban az esetben a felügyelőbizottság jelentésének is el kell készülnie.

A részvénytársaság esetében az igazgatóság a beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. [Ptk. 3:258. § (2) bekezdés]

Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

A beszámoló elfogadásakor a legfőbb szervnek döntenie kell az adózott eredmény felhasználásáról is, vagyis határozatot kell hoznia arról, hogy az adózott eredmény egészét vagy annak egy részét a tagok (részvényesek) felosztják egymás között vagy az a társaság eredménytartalékába kerül.

A beszámoló letétbe helyezéséhez és közzétételéhez a beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is. [Ct. 18. § (7) bekezdés]

A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, illetve a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [Szt. 39. § (3) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében a saját tőkéjből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben és (a törzstőke leszállításának esetét kivéve) a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. [Ptk. 3:184. § (1) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. [Ptk. 3:184. § (1) bekezdés]

Azokat a kifizetéseket, amelyeket a korlátolt felelősségű társaság esetében a fenti rendelkezések ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. [Ptk. 3:184. § (3) bekezdés]

A független könyvvizsgálói jelentés

A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. [Ptk. 3:129. § (1) bekezdés]

A könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező, kivéve abban az esetben, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele (jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a várható adatok figyelembevételével) nem haladta meg a 300 millió forintot, és emellett az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma sem haladta meg az 50 főt. [Szt. 155. § (4) bekezdés]

✍ A kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség megállapításánál alkalmazott éves szintre átszámított nettó árbevételre vonatkozó értékhatár a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolók esetében még 200 millió forint volt, majd két évvel később a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolók esetében már 300 millió forintra emelkedett.

A könyvvizsgáló a beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgálói záradékot, amely lehet hitelesítő záradék, korlátozott záradék vagy elutasító záradék, illetve a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. [Szt. 156. § (4) bekezdés]

Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé. [Szt. 158. § (6) bekezdés]

A felügyelőbizottság jelentése

A jogi személyek esetében (így az összes gazdasági társaság esetében is) a tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. [Ptk. 3:26. § (1) bekezdés]

✍ A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet, ebben az esetben az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait is. [Ptk. 3:285. § (1) bekezdés]

A tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt bizonyos esetekben kötelesek a társasági szerződésben felügyelőbizottság létrehozását előírni, amely legalább három és legfeljebb tizenöt tagból állhat. [Gt. 33–34. §]

A gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása többek között abban az esetben, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban a munkavállalói részvételről. [Ptk. 319. §]

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. [Ptk. 3:27 § (1) bekezdés]

✍ A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, továbbá a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. [Ptk. 3:27 § (3) bekezdés]

Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, abban az esetben a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. [Ptk. 3:120. § (2) bekezdés]

A részvénytársaság esetében az igazgatóság a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. [Ptk. 3:258. § (2) bekezdés]

A felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. [Ptk. 3:35. §]

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. [Ptk. 3:28 §]

A felügyelőbizottsági tagok a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is. [Gt. 36. § (4) bekezdés]

Az auditbizottság jelentése

A nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. [Ptk. 3:291. § (1) bekezdés]

A három tagú auditbizottságot a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács független tagjai közül választja és az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. [Ptk. 3:291. § (2)-(3) bekezdés]

Az új Polgári Törvénykönyv az auditbizottságra vonatkozó szabályokat a korábbi szabályozással azonos módon határozza meg, azzal a különbséggel, hogy feladatainak tételes felsorolása helyett inkább az auditbizottság funkciójára, céljára utaló feladatmeghatározást tartalmaz.

A korábbi szabályozás egyértelműen előírta, hogy az auditbizottság hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése, valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése is. [Gt. 311. § (3) bekezdés]

A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács, illetve ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság független tagjai közül választja és az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie. [Gt. 311. § (1)–(2) bekezdés]

Az audit bizottság hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése, valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése is. [Gt. 311. § (3) bekezdés]

A beszámoló elfogadása

A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumok elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat.

A jogi személyek (így a gazdasági társaságok) esetében a tagok vagy az alapítók alapesetben a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. [Ptk. 3:20. § (1) bekezdés]

✍ A létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teheti, ebben az esetben az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi a határozathozatalt. [Ptk. 3:16. § (2) bekezdés]

A közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok a létesítő okirat külön rendelkezése hiányában is ülés tartása nélkül határozhatnak. [Ptk. 142. § (3) bekezdés]

A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. [Ptk. 3:268. § (3) bekezdés]

A társaság tagja a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. [Ptk. 3:111. § (2) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről (az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével) jegyzőkönyv készüljön, amelyet az ügyvezető és egy a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek választott tag ír alá. [Ptk. 3:193. § (1) bekezdés]

Az állandó könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni, amelyen a könyvvizsgáló köteles részt venni, azonban a könyvvizsgáló távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. [Ptk. 3:131. § (2) bekezdés]

A beszámoló elfogadása mellett a legfőbb szervnek döntenie kell a beszámolóhoz kapcsolódó dokumentumok elfogadásáról is, az azokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

A saját tőke kiegészítése

Ha egymást követő két üzleti évben a gazdasági társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását, illetve az átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnés vagy az egyesülés is választható. [Ptk. 3:133. § (2) bekezdés]

Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amelyre törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a társaság az átalakulással eleget tud tenni.

A korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy kezdeményezni az ülés tartása nélküli döntéshozatalát, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent. [Ptk. 3:189. § (1) bekezdés]

A részvénytársaság esetében az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent. [Ptk. 3:270. § (1) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.