Beszámolókészítés

A gazdaság megbízható működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői hozzájussanak mindazokhoz a lényeges információkhoz, amelyek döntéseik megalapozásához szükségesek.

A beszámolóra vonatkozó részletes előírások, továbbá a számviteli alapelvek érvényesítése a biztosíték arra, hogy a beszámolóban a gazdálkodó megbízható és valós képet adjon vagyoni, pénzügyi helyzetéről, jövedelmének alakulásáról.

Az éves beszámolót kissé egyszerűbb formában is elkészíthetik azok a kettős könyvvitelt vezető vállalkozók, amelyek az éves nettó árbevétel, valamint a mérleg főösszegének nagysága, illetve az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma alapján a számviteli törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, továbbá a mikrogazdálkodók még ennél is egyszerűbben elkészíthetik az egyszerűsített éves beszámolót, amely esetükben kizárólag a külön kormányrendelet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

A beszámolási kötelezettség másik legegyszerűbb formája az egyszeres könyvvitelt vezetők számára előírt egyszerűsített beszámoló, amelynek elkészítése napjainkban már nem is különösen egyszerű, mivel kizárólag pénzforgalmi adatok alapján a vagyoni helyzetről nem lehet megbízható információt szolgáltatni és mérleget készíteni, ezért a pénzforgalmi kimutatások mellett részletező nyilvántartások vezetése is szükséges.

A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére az interneten keresztül elérhető kormányzati portál útján történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

✍ Nem a céginformációs szolgálathoz, hanem az Országos Bírósági Hivatal részére kell letétbe helyezés és közzététel céljából benyújtani a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek) beszámolóit, továbbá nem kell megküldeni a céginformációs szolgálat részére azoknak a gazdálkodóknak a beszámolóit sem, amelyeket a Cégbíróság nem jegyzett be, például a társasházak, a pártok, az ügyvédi irodák, az egyéni vállalkozók, az egyházak és a szakszervezetek esetében.

A céginformációs szolgálat a beszámolók nyilvánosan elérhető ingyenes megismerhetőségét biztosítja az e‑beszamolo.kim.gov.hu honlapon, ahol a cég mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét, könyvvizsgálói jelentését, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatát lehet megtekinteni.

Beszámolókészítési kötelezettség

A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számvitelről szóló törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. [Szt. 4. § (1) bekezdés]

A beszámolókészítési kötelezettség nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaságra, betéti társaságra) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. [Szt. 2. § (3) bekezdés és 2/A. § (1) bekezdés]

A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény előírásainak megfelelően történjen. [Szt. 8. § (5) bekezdés]

A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. [Szt. 4. § (2) bekezdés]

A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. [Szt. 4. § (3) bekezdés]

A gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. [Gt. 26. § (2) bekezdés]

A társasházak, az alapítványok, az egyesületek, valamint az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számvitelről szóló törvény alapján külön kormányrendelet szabályozza.

A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. [Szt. 6. § (4) bekezdés]

Beszámoló elkészítésére jogosult személyek

A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek az ilyen tevékenységre jogosító és jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. [Szt. 150. § (3) bekezdés]

A beszámoló összeállítása, valamint a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakítása, továbbá a beszámolóban szereplő adatok elemzése és a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása a könyvviteli szolgáltatás tevékenységi körébe tartozik. [Szt. 150. § (2) bekezdés]

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével és a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki, illetve amelynek a felelős tagja, alkalmazottja megfelelő szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. [Szt. 151. § (1) bekezdés alapján]

✍ A beszámoló elkészítésével nem köteles tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában (ennek hiányában a tárgyévben várhatóan) a 10 millió forintot nem haladja meg. [Szt. 151. § (2) bekezdés]

A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők nyilvántartása közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amelynek célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. [Szt. 151. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvántartásban szereplő adatait, amennyiben a vállalkozó nem mentesül a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező magánszemély vagy társaság megbízása alól. [Szt. 88. § (9) bekezdés]

A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés]

Beszámoló formájának meghatározása

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint egyszerűsített beszámoló lehet. [Szt. 8. § (1)–(2) bekezdés]

Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, továbbá ezen kívül az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. [Szt. 19. § (1) bekezdés]

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. [Szt. 9. § (2) bekezdés]

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, azonban üzleti jelentést az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. [Szt. 96. § (1) bekezdés]

✍ Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Az egyszerűsített éves beszámolóját a saját választása alapján mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló formában is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, illetve az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. [Szt. 9. § (6) bekezdés]

A mikrogazdálkodói beszámoló a kormányrendelet szerinti tagolású mérlegből és eredménykimutatásból áll, azonban kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés]

✍ Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni, továbbá a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén annak választásától önként leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után lehet eltérni. [Szt. 9. § (8)–(9) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni, amely a számvitelről szóló törvény 4. számú melléklete alapján elkészített egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll. [Szt. 99. § (1) bekezdés]

Mérlegtételek alátámasztása leltárral

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [Szt. 69. § (1) bekezdés]

A leltár összeállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. [Szt. 69. § (2) bekezdés]

Beszámoló elfogadása

A gazdasági társaságok esetében a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. [Ptk. 3:109. § (2) bekezdés]

A közkereseti társaság és annak megfelelően a betéti társaság esetében a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról a társaság legfőbb szerveként a tagok gyűlése határoz. [Ptk. 3:142. § (1) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében a társaság legfelsőbb szerveként a taggyűlés hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. [Ptk. 3:188. § (1) bekezdés]

A részvénytársaság esetében a társaság legfőbb szerveként a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. [Ptk. 3:368. § (1) bekezdés]

Az egyéni cég esetében az egyéni cég legfőbb szerveként az egyéni cég tagja dönt a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról.

A gazdasági társaságok esetében azok a tagok (részvényesek), akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti (ha törvény kivételt nem tesz), korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő kárért. [Gt. 20. § (7) bekezdés]

Az egyesület esetében a közgyűlés hatáskörébe tartozik az éves beszámoló és ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása. [Ptk. 3:74. § e) pont]

A szövetkezet esetében a közgyűlés hatáskörébe tartozik a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala. [Ptk. 3:335. § e) pont]

A társasház esetében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösség számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadása. [Thtv. 28. § (1) bekezdés]

Beszámoló letétbe helyezése

A kettős könyvvitelt vezető és cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, továbbá kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni. [Szt. 153. § (1) bekezdés]

Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni. [Szt. 153. § (2) bekezdés]

A letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. [Szt. 153. § (4) bekezdés]

A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. [Ct. 18. § (3) bekezdés]

Beszámoló közzététele

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. [Szt. 154. § (1) bekezdés]

A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. [Szt. 154. § (2) bekezdés]

Közzétételi kötelezettségének (ideértve az ismételt közzétételt is) azzal tesz eleget a vállalkozó, ha a beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, továbbá kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést, valamint a cégnyilvánosságról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. [Szt. 154. § (7) bekezdés]

A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának, továbbá a beszámolóhoz elektronikus űrlapot is kell mellékelni a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében. [Ct. 18. § (1) bekezdés]

A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. [Ct. 18. § (9) bekezdés]

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen. [Szt. 154. § (12) bekezdés]

A magyar vállalati gyakorlatban az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma elhanyagolható, ezért az ismételt közzétételi kötelezettségre vonatkozó korábbi szabályok a vállalati adminisztráció egyszerűsítése érdekében a 2012. évi CLXXVIII. törvény rendelkezése alapján 2013. január 1-jén eltörlésre kerültek.

✍ A beszámoló hibás adattartalommal történő elfogadása, letétbe helyezése és közzététele esetén ismételt közzétételre ugyanarra az időszakra vonatkozóan a fentiek alapján nincs lehetőség és ezen kívül a már közzétett beszámoló törlése sem lehetséges, azonban a beszámolóban szereplő hibát a számvitelről szóló törvény szabályai szerint a könyvelésben helyesbíteni kell, amelynek tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban fel kell tüntetni.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

☛ A beszámoló szempontjából lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása (az ésszerűség határain belül) befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

Civil szervezetek beszámolási sajátosságai

A civil szervezetek beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó sajátos szabályokat a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, valamint az egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A civil szervezet a könyvvezetésének megfelelő formájú beszámolót, valamint a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni, amelyben be kell mutatni a civil szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, továbbá azok fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. [Ectv. 29. § (6) bekezdés]

☛ Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés]

☛ Egyszerűsített beszámolót készíthet az a civil szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, továbbá az a civil szervezet is, amelynek alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (1) bekezdés]

A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletét (kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt) az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. [Ectv. 30. § (1) bekezdés]

✍ A nyilvántartásba vett civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) által elkészített és a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót az Országos Bírósági Hivatal részére kell letétbe helyezés és közzététel céljából benyújtani, a letétbe helyezett beszámolók és a civil szervezet nyilvános adatai az interneten található Civil Információs Portálon megismerhetők.

Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. [Ectv. 30. § (5) bekezdés]

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is, ebben az esetben a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. [Ectv. 30. § (4) bekezdés]

Társasházak beszámolókészítési sajátosságai

A társasház beszámolójának elkészítésére vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvényen kívül további részletezésben a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A számvitelről szóló törvény alapján minden társasház köteles évente beszámolót készíteni, amely nem azonos a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság által készített éves elszámolással, azonban a beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség a társasházakat alapvetően nem terheli.

A társasház a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a kormányrendelet mellékletének megfelelő összeállításban beszámolót készíteni. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (1) bekezdés]

A társasház által elkészítendő beszámoló formáját a társasház által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

☛ Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társasház, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés]

☛ Egyszerűsített beszámolót készíthet az a társasház, amely csak alaptevékenységet folytat, továbbá az a társasház is, amelynek alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (1) bekezdés]

A társasháznak a mérlegben a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat, továbbá a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni, illetve a társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény (vagyis a tárgyévet megelőző évek összevont eredménye) és a tárgyévi eredmény szerepel. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 12. §]

A társasháznak az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.

A társasház abban az esetben köteles könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni a beszámolójának elkészítésével, ha a társasház üzletszerűen és ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytat és az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. [Szt. 151. § (1) és (2) bekezdés]

Közbenső mérleg készítése

Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. [Szt. 21. § (1) bekezdés]

A közbenső mérleget, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon, valamint minden esetben leltár alapján kell összeállítani. [Szt. 21. § (2) bekezdés]

A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell, továbbá a mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. [Szt. 21. § (4) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Szolgáltatások

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.