Beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos mulasztások

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. [Szt. 4. § (1) bekezdés]

A beszámolókészítési kötelezettség nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, a polgári jogi társaságokra, az építőközösségekre, továbbá nem terjed ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre sem, amely az adott üzleti évben (az adóévben) a nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint vezeti. [Szt. 2. § (3) bekezdés és 2/A. § (1) bekezdés]

A hibás cégadatokkal beküldött beszámoló

Amennyiben a céginformációs szolgálat részére beküldött beszámoló informatikailag hibás, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem megfelelő, a céginformációs szolgálat erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére, ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (4) bekezdés]

Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzék adataival, és ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót eltávolítja a honlapjáról. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (5) bekezdés]

Az eltávolítás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak, ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (5) bekezdés]

A hibás adattartalommal közzétett beszámoló

A magyar vállalati gyakorlatban az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma elhanyagolható, ezért az ismételt közzétételi kötelezettségre vonatkozó korábbi szabályok a vállalati adminisztráció egyszerűsítése érdekében a 2012. évi CLXXVIII. törvény rendelkezése alapján 2013. január 1-jén eltörlésre kerültek.

A már közzétett beszámoló esetében nincs lehetőség arra, hogy a cég kérelmére az a céginformációs szolgálat honlapjáról eltávolításra kerüljön. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (6) bekezdés]

A beszámoló hibás adattartalommal történő letétbe helyezése és közzététele esetén a már közzétett beszámoló törlése nem lehetséges, azonban a beszámolóban szereplő hibát a számvitelről szóló törvény szabályai szerint a könyvelésben helyesbíteni kell, továbbá a jelentős összegű hiba hatásait a következő üzleti évről készített beszámolóban fel kell tüntetni. [Szt. 19. § (3) bekezdés, 70. § (1) bekezdés, 88. § (5) bekezdés]

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó alapesetben 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A beszámolóban szereplő adatok tekintetében lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása (az ésszerűség határain belül) befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pont]

A téves beszámoló közzététele (passzív státusz)

Amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, abban az esetben a benyújtást követő egy éven belül a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi, azonban a passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (7) bekezdés]

A legfőbb szerv által ténylegesen elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (7) bekezdés]

A közzétett beszámoló vagy bármely mellékletének ismételt benyújtására más esetben nincs lehetőség, a céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat nem fogadja be, ennek tényéről elektronikus értesítést küld a beküldő személy részére. [11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet. 3. § (9) bekezdés]

A beszámoló letétbe helyezésének késedelme

Az állami adó- és vámhatóság a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. [Art. 174/A. § (1) bekezdés]

A beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség nem teljesítésének minősül az is, ha az adózó azt a közzétételi költségtérítés meg nem fizetése következtében nem tudja teljesíteni.

☛ Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a Céginformációs Szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot és ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely nem tett eleget a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek. [Ct. 18. § (9) bekezdés]

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. [Art. 172. § (7a) bekezdés]

Az adószám törlésére kerülhet sor az adószám felfüggesztése nélkül abban az esetben, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az adóhatóság ismételt felhívása ellenére továbbra sem tesz eleget.

Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. [Art. 174/A. § (1) bekezdés]

Amennyiben a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és egyben 100 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi. [Ct. 87. § (2) bekezdés, Itv. 65. § (1) bekezdés]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Fellebbezés a bírságot megállapító határozat ellen

Az adózó az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, továbbá a fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [Art. 136. § (1) bekezdés]

A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. [Art. 137. § (1) bekezdés]

A fellebbezést a bírságot megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni az adóhatóságnál. [Art. 136. § (4) bekezdés]

A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta, azonban a határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. [Art. 137. § (1) bekezdés]

A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. [Itv. 29. § (2) bekezdés]

A bírságtartozás mérséklésére irányuló kérelem előterjesztése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére a bírságtartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. [Art. 172. § (21) bekezdés]

A gazdálkodó szervezet (ide nem értve az egyéni vállalkozót) által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. [Itv. 29. § (8) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.