A szolgáltatás díjának közlése

A szolgáltatásokról szóló törvény részletesen meghatározza mindazokat az információkat, amelyeket a szolgáltatónak mindenképpen közölnie kell a szolgáltatás igénybe vevőjével annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatás igénybe vevője számára kellő időben, még a szolgáltatás igénybevétele előtt rendelkezésre álljanak mindazok a lényeges információk, amelyek alapján a szolgáltatás igénybevételéről tájékozott és megalapozott döntést tud hozni, illetve amelyek a későbbiekben esetlegesen felmerülő panaszaik, jogvitáik intézéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

A fogyasztónak minősülő természetes személyek tájékoztatására vonatkozóan a fogyasztóvédelemről, valamint többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályok az általános előírásoknál még szigorúbb további kötelezettségeket fogalmaznak meg a szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára.

A szolgáltatás díjának közlése

A szolgáltatásokról szóló törvény a szolgáltatók számára az szolgáltatást igénybe vevőknek nyújtandó alapvető tájékoztatási követelményeket határoz meg általános jelleggel, a jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan és ennek részeként rendelkezik a szolgáltatás díjának közléséről.

✍ A szabályozás célja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásainak a magyar jogban történő alkalmazása, amely irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-én fogadta el és rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kellett átültetniük a nemzeti jogukba.

Ha a szolgáltató a szolgáltatási díjat adott szolgáltatástípusra előre meghatározza, abban az esetben a szolgáltatónak legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon, a szolgáltatás igénybe vevőjének erre vonatkozó külön kérése hiányában is közölnie kell a szolgáltatás igénybe vevőjével a szolgáltatás díját. [Szolg. 34. § (1) bekezdés j) pont]

Ha a szolgáltatás tényleges díja a szolgáltatásra irányuló szerződés megkötése vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt objektív okokból nem határozható meg, abban az esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének erre irányuló külön kérése esetén kell közölnie a szolgáltatónak az igénybe vevővel a fentieknek megfelelően a szolgáltatási díj kiszámításának módját oly módon, hogy a ténylegesen fizetendő díj összege ez alapján ellenőrizhető legyen, vagy pedig a ténylegesen fizetendő díj összegére vonatkozó, kellően részletes és megalapozott feltevéseken alapuló előzetes becslést az annak alapjául szolgáló feltételezésekkel együtt. [Szolg. 34. § (2) bekezdés ab) pont]

☛ A szolgáltatás díjára vonatkozó tájékoztatást a szolgáltatónak mindkét esetben legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon kell megtennie a szolgáltatás igénybe vevője számára. [Szolg. 34. § (1) bekezdés j) pont és 24. § (2) bekezdés ab) pont]

A fogyasztók tájékoztatása a szolgáltatás díjáról

Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyek tájékoztatására vonatkozóan a fogyasztóvédelemről szóló törvény a fentieken kívül további, még szigorúbb kötelezettségeket fogalmaz meg a szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára.

✍ A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazásában fogyasztónak kizárólag az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyek minősülnek, ezért ezek a szabályok a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyaira nem vonatkoznak. [Fvt. 2. § a) pont]

A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a megvételre kínált szolgáltatás díjáról. [Fvt. 14. § (1) bekezdés]

✍ A szolgáltatás díjára vonatkozó tájékoztatás részletszabályait többek között a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet tartalmazza.

A szolgáltatás díját minden esetben egyértelműen, könnyen azonosítható módon és tisztán olvashatóan kell a fogyasztó számára feltüntetni. [Fvt. 14. § (3) bekezdés]

A szolgáltatás díját általánosan Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. [Fvt. 4. § (4) bekezdés]

☛ A határon átnyúló szolgáltatásnyújtások esetében nem kötelező a szolgáltatás díját az előző bekezdésben megjelölt szabálynak megfelelően Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve megjelölni. [Fvt. 4. § (5) bekezdés]

A szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. [Fvt. 4. § (5) bekezdés]

A kizárólag távközlő eszköz alkalmazásával egymástól távollévő felek között kötött szerződések esetében is a szolgáltatást nyújtó vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló díjáról, valamint az összes járulékos költségről. [17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont]

Több szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb szolgáltatási díj felszámítására. [Fvt. 4. § (6) bekezdés]

A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítése

A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a fogyasztónak megvételre kínált szolgáltatás díjának feltüntetésére vonatkozó részletszabályokat fogalmaz meg az alábbiak szerint.

Ha a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének helye megegyezik, abban az esetben a szolgáltatásnak a vállalkozás által előre meghatározott díjáról, illetve ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg, akkor a szolgáltatási díj kiszámításának módjáról a szolgáltatás nyújtásának helyén a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell tájékoztatást adni. [4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a) pont]

Ha a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének helye különböző, abban az esetben a szolgáltatásnak a vállalkozás által előre meghatározott díjáról, illetve ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg, akkor a szolgáltatási díj kiszámításának módjáról a szolgáltatás megrendelésekor a fogyasztó számára hozzáférhető módon kell tájékoztatást adni. [4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés b) pont]

Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (különösen a felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), abban az esetben a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni. [4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 6. § (2) bekezdés]

A fogyasztók megtévesztő tájékoztatásának tilalma

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény további részletes szabályokat fogalmaz meg többek között a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára is a természetes személynek minősülő fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan.

✍ A jogszabály a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a magyar jogba történő átvételét szolgálja, amelynek alkalmazásában fogyasztónak kizárólag a természetes személyek minősülnek.

Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt (figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére) olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a szolgáltatás díja, a szolgáltatási díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [Fltv. 6. § (1) bekezdés]

Megtévesztőnek minősül továbbá az a kereskedelmi gyakorlat is, amely az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló szolgáltatási díjra vonatkozó (a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős) információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg a kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, ha az a körülményekből nem derül ki, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [Fltv. 7. § (1) bekezdés]

☛ Az előző bekezdésben említett megtévesztő mulasztás szempontjából jelentős információnak minősül az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló szolgáltatási díj vagy amennyiben a szolgáltatás jellegéből adódóan a díjat nem lehet ésszerűen előre megállapítani, abban az esetben a szolgáltatási díj megállapításának módja, valamint az összes járulékos költség, így különösen fuvardíj, szállítási vagy postaköltség, illetve amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre megállapítani, annak feltüntetése, hogy ilyen további költségek merülhetnek fel. [Fltv. 7. § (5) bekezdés c) pont]

Az ellenőrző és eljáró hatóságok

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények betartását, és az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését és folytatását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint jár el a szolgáltatás díjára vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban előírt követelmények megsértése esetén is. [Szolg. 37. § (1) bekezdés]

Amennyiben a jogsértés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény értelmében vett fogyasztót érint, abban az esetben a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult, amely az abban meghatározott szabályok szerint jár el. [Szolg. 37. § (2) bekezdés]

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a legtöbb esetben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, azonban ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, abban az esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt egyes kivételekkel általánosan a Gazdasági Versenyhivatal jár el. [Fltv. 10. § (2)–(3) bekezdés]

A szolgáltatásokról szóló törvény viszonylag rugalmas szabályokat fogalmaz meg az előírt tájékoztatás formájátra vonatkozóan, ugyanakkor a szolgáltatást igénybe vevők biztonsága érdekében (ennek mintegy ellentételezéseként) minden esetben a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségnek a szolgáltató az előírt szabályoknak megfelelően eleget tett.

A szolgáltató a hatóság felhívására a tájékoztatásnak az igénybe vevővel az előírt módon való közlését és a tájékoztatásban foglalt tényállítás valóságát igazolni köteles. [Szolg. 38. § (1) bekezdés]

A bíróság előtti eljárásban a tájékoztatás az igénybe vevővel az előírt módon való közlésének, és a közölt tényállítás valóságának bizonyítása a szolgáltatót terheli. [Szolg. 38. § (2) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók