A gépjármű lízing adózása

Az adójogszabályok 2012. január 1-jétől hatályos kedvező módosítását követően kétségtelenül a nyílt végű pénzügyi lízing vált a gépjármű-finanszírozásra igénybe vehető legelőnyösebb megoldássá.

✍ A lízingbevevő pénzügyi lízing esetén viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, jogosulttá válik a hasznok szedésére, továbbá viseli a közvetlen terheket, ideértve a gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségeket és az értékcsökkenés elszámolását is, ezeken kívül jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a gépjármű tulajdonjogát saját maga vagy az általa megjelölt személy megszerezze. [Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pont]

A gépjármű lízing esetében elsősorban pénzügyi lízingről beszélünk, mivel az operatív lízing polgári jogi szempontból megegyezik a bérléssel, ezért az új Polgári Törvénykönyvben kizárólag a pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok kerültek egyedi szerződéstípusként meghatározásra, azonban az operatív lízing külön szabályozására nem került sor, mivel operatív lízing esetében a bérlés szabályait kell alkalmazni.

A pénzügyi lízingen belül is kétféle szerződéstípussal találkozhatunk, amelyek az adókötelezettségek meghatározása szempontjából jelentősen eltérnek egymástól, ennek megítélése a lízingszerződés tartalma alapján attól függ, hogy az ügylet zárt végű pénzügyi lízingnek vagy nyílt végű pénzügyi lízingnek minősül.

✍ Azok az ügyletek minősülnek zárt végű lízingnek, amelyek esetében már a lízingszerződés megkötésekor a szerződésben előre rögzítik a lízingbevevő tulajdonszerzését a futamidő lejártakor, ezzel szemben azok az ügyletek minősülnek nyílt végű lízingnek, amelyek esetében a lízingszerződés megkötésekor még nem kötik ki a lízingbevevő későbbi biztos tulajdonszerzését.

A pénzügyi lízing egyik előnye a hitelfelvételhez képest, hogy a gépjármű a szerződés teljes időtartamában a lízingbeadó tulajdonában marad, amely alacsonyabb kockázati tényezőt jelent a lízingbeadó számára, ezért a lízingdíjban felszámított kamat mértéke is rendszerint alacsonyabb, mint a hitel esetében felszámított kamat, vagyis a havonta fizetendő díj összege pénzügyi lízing esetén általában kedvezőbb, mint hitelfelvételnél.

A pénzügyi lízing előnye a gépjármű bérléssel szemben, hogy a lízingszerződésben meghatározott futamidő végén a lízingbevevő a gépjármű tulajdonjogát megszerezheti, vagyis ebben az esetben az utolsó díjrészlet, illetőleg a maradványérték megfizetésével hozzájuthat az általa használt gépjármű tulajdonjogához, azonban gépjármű bérlés esetén erre nem kerül sor, mivel ugyanannyi pénzösszeg bérleti díjként történő kifizetését követően a bérlőre nem száll át a használt gépjármű tulajdonjoga a bérleti jogviszony megszűnésekor.

A pénzügyi lízing az általános forgalmi adó rendszerében

Az általános forgalmi adóról szóló törvényben nem szerepel a lízing fogalma, ezért az általános forgalmi adó szempontjából a lízingügyletek minősítése minden esetben a szerződés tényleges tartalma alapján történik.

A pénzügyi lízing olyan összetett ügyletnek minősül az általános forgalmi adóról szóló rendelkezések értelmében, amelynél összességében többet kell fizetni a gépjárműért, mintha a vételárat beszerzéskor egy összegben azonnal kifizetnék, mivel a pénzügyi lízing esetében az alapügylet mellett egy hitelügylet is megvalósul, a megfizetett többlet pedig a hitelszolgáltatás ellenében felszámított kamatköltség.

A pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő által fizetendő lízingdíj az alapügylet ellenértékének minősülő tőkerészből és a hitelügylet ellenértékének minősülő kamatból áll, amelyet a lízingbevevő a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. [Ptk. 6:414. § (1) bekezdés]

A pénzügyi lízing esetében a feleknek a szerződésben kell meghatározniuk a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingbe adott gépjármű szerződés szerinti árával azonos, valamint a lízingdíj kamatrészét, továbbá ezeken kívül a lízingdíj törlesztésének ütemezését is. [Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pont]

A lízingdíjban megfizetett tőkerész alapján keletkező adókötelezettségek meghatározásánál az általános forgalmi adó esetében jelentős eltérések mutatkoznak a zárt végű pénzügyi lízing és a nyílt végű pénzügyi lízing között, mivel az előbbi alapügylete az általános forgalmi adóról szóló törvény külön rendelkezése alapján termékértékesítésnek minősül, az utóbbi alapügylete pedig szolgáltatásnyújtásnak.

A lízingdíjban megfizetett kamatköltségek után sem a zárt végű pénzügyi lízing, sem a nyílt végű pénzügyi lízing esetében nem keletkezik adófizetési kötelezettség az általános forgalmi adó tekintetében, mivel a hitel nyújtása a tevékenység sajátos jellegére tekintettel mentes az adó alól. [Áfa. tv. 86. § (1) bekezdés b) és c) pont]

A pénzügyi lízinggel ellentétben a gépjármű bérlése esetén azonban az alapügylet mellett nincs másik olyan jellegű ügylet, amelyre adómentesség vonatkozna, vagyis a gépjármű bérlője alapesetben a bérleti díj teljes összege után köteles az általános forgalmi adó megfizetésére.

A zárt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó rendszerében

A zárt végű pénzügyi lízing esetén a felek már a lízingszerződés megkötésekor előre megállapodnak abban, hogy a lízingbevevő a futamidő végén a lízingbe vett gépjármű tulajdonjogát biztosan megszerzi.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezésében termékértékesítésnek minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. [Áfa. tv. 10. § a) pont]

✍ A zárt végű pénzügyi lízing alapügylete az előző bekezdésben szereplő rendelkezés alapján az általános forgalmi adó szempntjából termékértékesítésnek minősül, mivel a zárt végű pénzügyi lízing esetében a szerződésben előre kikötésre kerül, hogy az utolsó törlesztő részlet megfizetésével a lízingelt eszköz a futamidő végén biztosan átkerül a lízingbevevő tulajdonába.

Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, ez pedig az előzőek szerinti termékértékesítésnek minősülő zárt végű pénzügyi lízing esetén a gépjármű birtokba adása a lízingbevevő részére. [Áfa. tv. 55. § (1) bekezdés és 10. § a) pont]

✍ A zárt végű pénzügyi lízing ügylet esetén a gépjárműnek a lízingbevevő részére történő birtokba adása időpontjában keletkezik az általános forgalmi adó tekintetében adófizetési kötelezettség a teljes tőkerész alapulvételével, ezért az ügylet teljes értékéről ekkor számlát kell kiállítani, azonban a későbbiekben fizetett lízingdíjakra már nem kell általános forgalmi adót felszámolni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény külön rendelkezik arról, hogy a termékértékesítésnek minősülő zárt végű pénzügyi lízing alapügylete esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja nem lehet az egyes részletfizetések esedékességének időpontja. [Áfa. tv. 58. § (4) bekezdés]

A zárt végű pénzügyi lízing esetében az általános forgalmi adót a teljes tőkerész alapulvételével a futamidő egészére egy összegben előre kell a lízingbevevőnek megfizetnie, mivel zárt végű pénzügyi lízing esetén az adófizetési kötelezettség a gépjármű birtokba adásának időpontjában a teljes vételár alapján keletkezik.

A zárt végű pénzügyi lízingnél figyelembe kell venni, hogy személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingbe vétele esetén a teljes tőkerészre egy összegben előre felszámított általános forgalmi adó alapesetben nem helyezhető levonásba, vagyis annak visszaigénylésére sincs lehetőség. [Áfa. tv. 124. § (1) bekezdés d) pont]

✍ A zárt végű pénzügyi lízing konstrukcióban személygépkocsi lízingbe vétele az adólevonási tilalom következtében viszonylag ritkán fordul elő, mivel a teljes tőkerészre egy összegben a szerződéskötéskor felszámított általános forgalmi adó alapesetben nem vonható le a lízingbevevő által a saját értékesítéseinél felszámított általános forgalmi adó befizetendő összegéből.

A nyílt végű pénzügyi lízinghez kapcsolódó kedvezőbb adózási lehetőségek következtében a zárt végű pénzügyi lízing jelenleg kevésbé népszerű a gépjárművek finanszírozásában, leginkább olyan esetben fordul elő, amikor a lízingbe vett gépjármű nem személygékpocsi és a lízingbevevő jelentős befizetési pozícióval rendelkezik az általános forgalmi adó tekintetében, illetve amikor az általános forgalmi adó egy összegben történő megfizetése nem jelent különös megterhelést a lízingbevevő számára.

A nyílt végű pénzügyi lízing az általános fogalmi adó rendszerében

A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a felek nem kötik ki előre a szerződés megkötésekor, hogy a lízingbevevő a lízingbe vett gépjármű tulajdonjogát később biztosan megszerezné, hanem arra csak lehetősége van.

Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés, ezért a nyílt végű pénzügyi lízing alapügylete a zárt végű pénzügyi lízing alapügyletével ellentétben nem minősül termékértékesítésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezésében szolgáltatás nyújtásának minősül bármely olyan ügylet, amely az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján nem minősül termék értékesítésének. [Áfa. tv. 13. § (1) bekezdés]

✍ A nyílt végű pénzügyi lízing esetében mind az alapügylet, mind az alapügylethez kapcsolódó hitelügylet egyaránt szolgáltatás nyújtásának minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében.

A nyílt végű pénzügyi lízing alapügylete az általános forgalmi adóról szóló törvény 2008. január 1-jétől hatályos értelmező rendelkezése alapján bérbeadásnak minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásában.

☛ Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmezésében bérbadásnak, bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. [Áfa. tv. 259. § 4. pont]

A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a zárt végű pénzügyi lízinggel ellentétben érvényesül az a főszabály, amely szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, amennyiben a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. [Áfa. tv. 58. § (1) bekezdés]

✍ Az általános forgalmi adóról szóló törvény külön rendelkezése egyértelműen megtiltja ennek a szabálynak az alkalmazását a termékértékesítésnek minősülő zárt végű pénzügyi lízing esetében, azonban nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részletfizetésre vonatkozó előírásokat az adókötelezettségek meghatározásánál alkalmazni kell. [Áfa. tv. 58. § (4) bekezdés]

A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a bérbeadási ügylet alapján az adófizetési kötelezettség az egyes részletfizetések esetékességének időpontjában keletkezik az általános forgalmi adó tekintetében, valamint az alapügylethez kapcsolódó hitelügylet a tevékenység sajátos jellegére tekintettel ebben az esetben is mentes az adó alól, ezért a hitelügylet alapján adófizetési kötelezettség szintén nem keletkezik.

✍ A lízingbeadónak minden egyes részletfizetésről számlát kell kiállítania, amelyekben a lízingdíjat meg kell bontania a bérbeadás ellenértékének minősülő tőkerészre és a hitelügylet ellenértékének minősülő kamatra, azonban az általános forgalmi adót minden alkalommal kizárólag az aktuális lízingdíjban szereplő tőkerész összege után kell felszámítani.

A gépjármű nyílt végű pénzügyi lízingbe vétele esetén a bérbeadási alapügylet ellenértékének minősülő tőkerész után megfizetett előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető, azonban az adólevonás csak olyan mértékben lehetséges, amilyen arányban a lízingbevevő a gépjárművet az adóköteles termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használja. [Áfa. tv. 120. §]

☛ Az előzetesen felszámított adó levonható és nem levonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan részletezett nyilvántartást vezetni, amely az adólevonási jog keletkezésének időpontjától alkalmas annak egyértelmű, megbízható és pontos követésére, hogy a gépjármű használata adólevonásra jogosító termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, vagy adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történik (tételes elkülönítés). [Áfa. tv. 123. § (2) bekezdés]

☛ Ha a gépjármű használatának, egyéb módon történő hasznosításának jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, abban az esetben az adóalany a megosztást más, a megosztásra vonatkozó követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti, illetve ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az általános forgalmi adóról szóló törvény 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani. [Áfa. tv. 123. § (3) bekezdés]

A 2011. évi CLVI. törvény rendelkezése 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az általános forgalmi adóról szóló törvény azon rendelkezését, amely többek között személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingbe vétele esetén is korlátozta a lízingdíjban szereplő bérbeadási alapügylet ellenértékének minősülő tőkerészt terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezését, ezért az adólevonási jog gyakorlása alapesetben már személygépkocsi nyílt végű lízingbe vétele esetén is lehetséges. [2011. évi CLVI. törvény 117. §]

✍ Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2011. december 31-éig hatályos rendelkezése értelmében a személygépkocsi bérbevétele vagy nyílt végű pénzügyi lízingbe vétele esetén (azokra az elszámolási időszakokra vonatkozóan, amelyek kezdő időpontja 2012. január 1-jét megelőző napra esik) az előzetesen felszámított általános forgalmi adó (egyes kivételektől eltekintve) nem volt levonható, abban az esetben sem, ha az adóalany a személygépkocsit a gazdasági tevékenységéhez használta.

Az általános forgalmi adó alapjába tartozó járulékos költségek

Az általános forgalmi adó alapjába beletartoznak azok a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen a közvetítéssel, fuvarozással és biztosítással összefüggő költségek. [Áfa. tv. 70. § (1) bekezdés]

A pénzügyi lízing esetén alapesetben mind a zárt végű, mind a nyílt végű szerződéstípusnál az alapügylet ellenértékének minősülő tőkerész után fel kell számítani az általános forgalmi adót, azonban a lízingügylet másik elemét képező hitelügylet ellenértékeként fizetett kamat a hitelezés sajátos jellegére tekintettel mindkét szerződéstípus esetében adómentesnek minősül az általános forgalmi adó telintetében.

TBA

A kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevétele

TBA

Az értékcsökkenési leírás elszámolása

TBA

A cégautóadó megfizetése gépjármű lízing esetén

TBA

A vagyonszerzési illeték fizetése a futamidő végén

TBA

Adózási információk - Adózási útmutatók