Alultőkésítettség miatti társaságiadó-alap módosítás

A társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok esetében az alultőkésítéssel kapcsolatban adóalap növelést akkor kell alkalmazni, amennyiben a cég megfelelő gazdálkodásához szükséges források biztosítása a saját tőkéhez viszonyítva kiemelkedően magas arányban nem a pénzügyi intézményektől származó külső források bevonásával valósul meg és ezek alapján a társaság ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként az adóévben kamatköltséget számolt el, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti esetleges adóalap csökkentést vett figyelembe.

✍ A nagy összegű tagi kölcsönnel rendelkező vállalkozásoknak is figyelniük kell az alultőkésítés miatti módosító tétel meghatározására.

Az alultőkésítettség miatti társaságiadó-alap módosítás lényegében a nem pénzügyi intézményektől kapott külső források után a társasági adó alapjának terhére elszámolható kamat összegének korlátozását jelenti.

Az adóalap módosító tétel összegét a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettség részre jutó kamat összegének megfelelő mértékben kell megállapítani a kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ártól eltérő ellenérték alalmazása miatt érvényesített esetleges adóalap csökkentés figyelembevételével.

Az alultőkésítés számításánál figyelembe vett kötelezettségek

Az alultőkésítettség számításánál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségeket nem kell figyelembe venni. [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pont]

Az alultőkésítettség számításánál kötelezettségként figyelembe kell venni a (nem pénzügyi intézménytől) kapott kölcsönt, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozást és a váltótartozást (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), továbbá minden más kötelezettséget, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, számol el. [Tao. tv. 8. § (5) bekezdés]

☛ Az alultőkésítés szempontjából 2016. január 1-jétől nemcsak azt a kötelezettséget kell figyelembe venni, amelyre az adózó kamatot fizet, hanem azt is, amelyre kamatot számol el. Az alultőkésítési korlát célja alapján már a korábban hatályos szabályokból is következik az elhatárolt kamat figyelembe vétele, ez a kiegészítés a nem IFRS szerint beszámolót készítő adózók esetében pontosító jellegű, mely tartalmi változást nem jelent. [2015. évi CLXXVIII. törvény 28. § g) pont]

☛ Az alultőkésítettség számítása során a szabályozás értelmében nemcsak azt a kötelezettséget kell figyelembe venni, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, hanem a kamatmentes kötelezettségeket (például a kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönt) is, azonban a módosító tétel meghatározásánál az elszámolt kamat összegéből kell kiindulni.

Az alultőkésítettség számításánál kötelezettségként figyelembe kell venni azt a kötelezettséget is, amely alapján kapcsolt vállalkozások közötti ügylet esetén a szokásos piaci ártól eltérő ellenérték következtében adóalap csökkentő tételt számoltak el. [Tao. tv. 8. § (5) bekezdés]

✍ Ilyen kötelezettség lehet például a kapcsolt vállalkozással szemben kimutatott szállítói kötelezettség, amely a piaci érték alatt került kiszámlázásra, azonban itt csak a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségeket kell figyelembe venni.

A kötelezettségek csökkentéseként figyelembe vehető követelések

A kötelezettség csökkenthető a kötelezettségek között kimutatott összeg kölcsönként, vagy más jogcímen való továbbadásából származó, a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.

Az alultőkésítettség számításánál 2013. január 1-jétől már nem vehető figyelembe az előírt kötelezettségek összegét csökkentő tényezőként az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó (vevő)követelések összege. [Tao. tv. 8. § (5) bekezdés a) pont alapján]

A vevőkövetelések napi átlagos állományával tehát 2013. január 1-jétől már nem lehet korrigálni az adóalap módosítás számításánál figyelembe vett kötelezettségek összegét.

Az alultőkésítettség megállapítása

A kötelezettségek és a követelések előjelhelyes összegének meghatározása után vizsgálni kell, hogy a társaság esetében megvalósul-e az alultőkésítettség feltétele, vagyis a figyelembe vett kötelezettségek és követelések előjelhelyes összege meghaladja-e a saját tőke háromszorosát.

A számítást mind a kötelezettségek és a követelések, mind a saját tőke meghatározása esetében egyaránt az adóévi napi átlagos állomány összege alapján kell elvégezni.

☛ Az alultőkésítés számítása során saját tőkeként a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (illetve ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állományát kell figyelembe venni. [Tao. tv. 8. § (5) bekezdés b) pont]

Amennyiben az alultőkésítettség feltétele nem teljesül, abban az esetben a társasági adó alapjának módosítását nem kell elvégezni, azonban a magánszemély tag által nyújtott tagi kölcsön elszámolása esetén a nyereségminimum meghatározásánál az összes bevételt növelő tétel figyelembevételére kerülhet sor.

Az adóalap növelő tétel számítása alultőkésítettség esetén

A társasági adó alapját növelő tétel kiszámításához az alultőkésítettég megállapításánál figyelembe vett kötelezettségek után az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamat és a kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ártól eltérő ellenérték következtében esetleg figyelembe vett csökkentő tétel összegét kell figyelembe venni a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettség rész és a kötelezettségek összegének egymáshoz viszonyított arányában, a kötelezettségeket a csökkentésként figyelembe vehető követelések összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni a számításnál.

Példa az alultőkésítettség miatti adóalap növelő tétel számítására:

Tagi kölcsönök napi átlagos állománya (ideértve a kamatmentes tagi kölcsönöket is): 2 000 eFt

Tagi kölcsönök után fizetett kamat: 200 eFt

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló szállítói kötelezettség könyv szerinti értéke: 1 500 eFt

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló szállítói kötelezettség piaci értéke: 2 500 eFt

Vevőkövetelés napi átlagos állománya: 1 200 eFt

Saját tőke napi átlagos állománya: 500 eFt

Megoldás:

A kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségre tekintettel (2 500 — 1 500) = 1 000 eFt adóalapot csökkentő tétel merült fel.

Az alultőkésítés számításánál kötelezettségként a tagi kölcsönök teljes állományát és a kapcsolt vállalkozás miatti csökkentő tétel alapjául szolgáló kötelezettség összegét kell figyelembe venni, de a vevőkövetelések állománya csökkentésként 2013. január 1-jétől már nem vehető figyelembe: (2 000 + 1 500) = 3 500 eFt

Az alultőkésítettség vizsgálata: (3 x 500) = 1 500 eFt < 3 500 eFt ==> az alultőkésítettség feltétele teljesül.

A korrekciós arány számítása: [ 3 500 - (3 x 500) ] / 3 500 = 0,5714

Az adóalap növelő tétel számítása: (200 + 1000) x 0,5714 = 686 eFt

Az alultőkésítettség keletkezése tagi kölcsön nyújtása esetén

Az alultőkésítettségre vonatkozó adóalap módosító szabályok következtében a társaság részére nyújtott tagi kölcsön összegének a társaság saját tőkéjéhez viszonyított kiemelkedő magas aránya az adóalap növelését eredményezheti, amely lényegében a tagi kölcsön után a társasági adó alapjának terhére elszámolható kamat mértékének korlátozását jelenti, azonban a módosító tétel számításánál a kapcsolt vállalkozások közötti esetleges adóalap csökkentést is figyelembe kell venni.

Amennyiben a társaság a tagi kölcsönön kívül más olyan kötelezettséggel nem rendelkezik, amelyet az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok alapján figyelembe kell venni és nem alkalmazott a szokásos piaci ártól eltérő kapcsolt vállalkozások közötti ellenérték miatt adóalap csökkentést, abban az esetben a saját tőke háromszorosát meghaladó mértékű tagi kölcsön nyújtása esetén a társasági adó alapját meg kell növelni a saját tőke háromszorosát meghaladó részre elszámolt kamat összegével.

Adózási információk - Adózási útmutatók