Adóügyvitel

Az adózással kapcsolatos ügyekben az adózók és az adóhatóságok a szokásos polgári jogviszonyokkal ellentétben nem alakíthatják kapcsolataikat és eljárásaikat a saját igényeiknek és elhatározásuknak megfelelően, mert az adózásra vonatkozó jogszabályok részletesen meghatározzák mind az adózók, mind az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit a különféle adóügyi eljárások során, amely az adózás és az adóztatás törvényes feltételeinek megteremtésén keresztül a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeinek megvalósulását is biztosítja.

Az adóügyi jogviszonyokban elsősorban az adózó kötelezettségeinek teljesítésére helyeződik a hangsúly, amely magában foglalja a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adómegállapításra, a bevallásra, az adófizetésre, a bizonylatok kiállítására és megőrzésére, a nyilvántartások vezetésére, az adatszolgáltatásra, továbbá az adólevonásra és adóbeszedésre, valamint a pénzforgalmi számla nyitására vonatkozó kötelezettségek teljesítését az adózóra vonatkozó különös részletszabályok maradéktalan figyelembevételével. [Art. 14. § (1) bekezdés]

Az adóügyi eljárásokban az adózónak nemcsak a kötelezettségeivel, hanem a jogaival és a lehetőségeivel is tisztában kell lennie ahhoz, hogy a saját érdekeit a jogszabályok által meghatározott keretek között számára a lehető legkedvezőb mértékben tudja rendeltetésszerű joggyakorlásnak megfelelő módon érvényesíteni.

Az alaptörvény rögzíti a hatósági eljárások tisztességére vonatkozó garanciális előírásokat, amelyek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, továbbá a hatóságok kötelesek döntéseiket a törvényben meghatározott feltételek alapján minden esetben megindokolni. [Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk]

A jogszabályok tehát nemcsak az adózók, hanem a hatóságok számára is meghatározzák a követendő eljárási rendet és a cselekvésük mozgásterét, egyes esetekre kötelezően végrehajtandó rendelkezéseket írnak elő, esetleg bizonyos mértékig a hatóságok mérlegelési jogkörének gyakorlását is korlátozhatják.

Adókötelezettségek meghatározása

Az adózó számára előírt adókötelezettségek meghatározása az adózással foglalkozó jogszabályok alapos ismerete alapján lehetséges. Az adókötelezettségek kifogástalan teljesítéséhez a hatályban lévő jogszabályokat módosító rendelkezéseken kívül az új jogszabályok hatályba lépése esetén is biztosítani kell az adókötelezettségek újbóli megállapítását.

A fizetendő adó összegének megállapítását követően a bevallási és az adófizetési kötelezettségeket is egyaránt teljesíteni kell az adózóra és az egyes adónemekre előírt szabályoknak megfelelően, de ezen kívül a bejelentésekre, a nyilatkozattételre, az adatszolgáltatásra, az adólevonásra és adóbeszedésre, továbbá a bizonylatok kiállítására és megőrzésére, a nyilvántartások vezetésére, valamint a pénzforgalmi számla nyitására vonatkozó kötelezettségeket is az előírásoknak megfelelően határidőben teljesíteni kell.

A sikeres adóügyvitel alapja a kötelező adatszolgáltatások, bejelentések és bevallások rendszeres és előírt határidőn belüli teljesítése, amely hozzájárul az adóhatóságokkal való megfelelően rendezett kapcsolat és együttműködésen alapuló kedvező viszony kialakításához és hosszabb távon sikeres fenntartásához.

Nyilvántartások vezetése

Az egyes adójogszabályok különféle nyilvántartások vezetését írják elő az adózók számára, amelyek az adókötelezettségek szabályos és pontos teljesítéséhez szükséges információkat szolgáltatják és az adófizetési kötelezettség megállapításának jogszerűségét támasztják alá.

A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során előforduló gazdasági események folyamatos rögzítésén kívül számos más olyan nyilvántartás vezetése is kötelező, amelyeket jogszabály ír elő nemcsak a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók és az egyes kedvezményes adózási formákat jogszerűen választó adóalanyok számára, hanem a személyi jövedelemadó rendszerében még a magánszemélyek részére is.

A mindenki számára kötelezően előírt nyilvántartásokon kívül léteznek olyanok, amelyeket csak egy meghatározott adózói körnek kell vezetni és léteznek olyanok is, amelyek vezetése bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelező.

Adóbevallások elkészítése

Az adózó az önadózással megállapított adókról az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon köteles adóbevallást tenni, amely az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

Az adó szabályos megfizetésével az adózó nem mentesül az adóbevallási kötelezettség teljesítése alól, amelynek elmulasztása, illetve késedelmes, hibás, hiányos vagy valótlan adattartalommal való teljesítése egyaránt jelentős összegű mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után, továbbá az adóhatóság által az adózó terhére megállapított adókülönbözet esetén adóbírság és késedelmi pótlék kiszabása is esedékes.

Az adózók jelentős része elektronikus úton köteles a bevallási kötelezettségeinek eleget tenni, azonban az elektronikus bevallásra kötelezett adózókon kívül bármely más adózónak is lehetősége van adóügyeinek elektronikus intézésére, amelyet az adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja is teljesíthet.

Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti, ebben az esetben az ellenjegyzett bevallás hibája miatt kiszabott mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

Adófizetési kötelezettségek teljesítése

Az adófizetési kötelezettségeket minden adózónak a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és esedékességkor kell teljesíteni, amelyhez teljes körű szakmai segítségnyújtást biztosítunk az adóévre szóló adónaptár elkészítésével és rendszeres aktualizálásával, valamint az esedékes befizetési kötelezettségekre vonatkozó értesítések küldésével adónemenként rendszerezett formában a határidők, a számlaszámok és a fizetendő összegek, továbbá a kötelezettséget, mentességet előíró jogszabályi hivatkozás feltüntetésével.

A fizetési kötelezettségek elhalasztása minden esetben alapos megfontolást és fokozott körültekintést igényel a kedvezőtlen jogkövetkezmények egyre szélesebb körének alkalmazására lehetőséget biztosító, illetve számos esetben azt kötelezően előíró jogszabályi rendelkezések következtében.

Az adófizetés késedelme esetén nemcsak a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlék felszámítására kerül sor, hanem az adózó egyes kedvezményes adózási lehetőségek igénybevételére való jogosultsága is megszűnhet, illetve az adóhatóság az adótartozás behajtása érdekében a fizetésre történő előzetes felszólítás nélkül is megindíthatja a végrehajtási eljárást.

Adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

Az adózóknak az adó megállapításával összefüggő információkon kívül további adatokat is közölniük kell a hatóságokkal, amelyek jelentős részét a bevallásokban kell szerepeltetni.

A munkáltató, a kifizető például a havi rendszerességgel benyújtandó elektronikus bevallásában az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, illetve juttatásokkal összefüggő adók és járulékok feltüntetésén kívül az általuk foglalkoztatott magánszemélyek biztosítási jogviszonyára vonatkozó további adatok szolgáltatását is teljesíteniük kell. [Art. 31. § (2) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetgazdaság aktuális állapotának, illetőleg az azt befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti gazdasági tevékenységének olyan adatairól, amelyek a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók. [Art. 52. § (11) bekezdés]

A kamatjövedelem kifizetője, illetve az ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett más személy is adatszolgáltatásra köteles az adóévet követő év január 31-ig. [Art. 7. számú melléklet]

Az adatszolgáltatás egyik lényeges területe a statisztikai célú elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségek rendszeres teljesítése a Központi Statisztikai Hivatal részére, amelyről minden adózó az interneten keresztül a hivatal honlapján is tájékozódhat a statisztikai számjele első nyolc számjegyének megadásával.

Nyilatkozattétellel teljesítendő feladatok

Az általános forgalmi adó alanyának számos esetben nyilatkozatott kell tennie, például már az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg az általános forgalmi adóval összefüggő egyes lehetőségek vagy mentességek választásáról, továbbá az összesítő jelentés és a közösségi ügyletekkel kapcsolatban az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségét is teljesítenie kell.

Az adóhatóság az adózót a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, valamint körülményről. [Art. 48. § (1) bekezdés]

Az adózónak a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez külön nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz/tett. [Art. 178. § 32. pont]

A magánszemélyek a jövedelemszerzéssel kapcsolatban számos nyilatkozat megtételére kötelesek, továbbá nyilatkozattétellel érvényesíthetnek egyes adókedvezményeket és mentességeket, valamint nyilatkozattétel alapján élhetnek a törvények által számukra biztosított választási lehetőségekkel.

Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azt a magánszemélyt, akinek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszakban sem éri el a mindenkori minimálbért, ebben az esetben a magánszemélynek nyilatkoznia kell az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól. [Art. 91. § (1) bekezdés]

Bejelentések és bejelentkezések

Az adózóknak számos esetben kell bejelentést tenniük az adóhatóságoknál az adókötelezettségek szabályos teljesítése, valamint a jogszabályok által biztosított lehetőségek választása érdekében, amelyek közül néhányat a teljesség igénye nélkül az alábbiakban kiemelünk.

Az adózó képviseletének ellátására adott állandó meghatalmazást, megbízást be kell jelenteni az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon ahhoz, hogy az adóhatóság előtti eljárásban érvényes legyen.

A cégbejegyzésre kötelezett adózónak a bejelentkezést követően további adatokat kell írásban bejelentenie az állami adóhatósághoz, például a cégbírósághoz be nem jelentett telephelyét és az iratmegőrzés helyét.

A munkáltatónak és a kifizetőnek bejelentést kell tenni az általuk foglalkoztatott magánszemélyek biztosítási jogviszonyával kapcsolatos adatokról a legtöbb esetben még a foglalkoztatás megkezdése előtt, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően, továbbá adatváltozás esetén is, és a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentéseket az egyéni vállalkozónak saját maga tekintetében is teljesítenie kell.

A kedvezményes és egyszerűsített adózási módok választására vonatkozó bejelentéseket az adózók az előírt határidőn belül tehetik meg, amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelelnek és igénybe kívánják venni a jogszabályokban megfogalmazott lehetőségeket az adókötelezettségeik teljesítéséhez.

Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül kell külön bejelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál. [Art. 19. § (2) bekezdés]

Az adózóknak az általános forgalmi adó fizetésével kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése érdekében a közösségi ügyletek esetében számos bejelentési kötelezettség teljesítésére kell figyelmet fordítaniuk.

Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általánosforgalmiadó-alany, ha általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségét saját választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. [Art. 22. § (12) bekezdés]

Kérelmek előterjesztése az adóhatóságnál

Az adózók számos esetben kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz az adókötelezettségeiket érintő ügyekben, például az adózó önhibáján kívüli okból bekövetkező mulasztása esetén a késedelem kimentése érdekében (igazolási kérelem), továbbá az adózó kérelmére indulnak a fizetési halasztás, a részletfizetés és az adómérséklés engedélyezése iránti eljárások is (fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelem).

Az adózó kérelemben fordulhat az adóhatósághoz a folyószámla valamely adónemén mutatkozó túlfizetés összegének más adónemre történő átvezetése és kiutalása, valamint a jogerős határozattal megállapított, az adózó javára mutatkozó összeg visszaigénylése érdekében (átvezetési és kiutalási kérelem).

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók postai készpénz-átutalási megbízást (sárga csekket) az adóhatósághoz benyújtott kérelem útján igényelhetnek az adófizetési kötelezettségeik teljesítéséhez.

Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik az adóigazolás, az együttes adóigazolás, a jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása, melyek az adózó által benyújtott kérelem alapján kerülnek kiállításra.

Az adóhatóság a foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló kártyát a magánszemély részére a magánszemély kérelmére állítja ki. [Art. 20/A. § (1) bekezdés]

Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez a törvényben előírt feltételeket teljesíti. [Art. 36/B. § (1) bekezdés]

Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. [Art. 24/A. § (3) bekezdés]

Az adózók számos további esetben is fordulhatnak kérelemmel az adóhatósághoz, mint például az adó soron kívüli megállapítása, vagy költségmentesség, illetékmentesség, illetékkedvezmény érvényesítése, kézbesítési vélelem megdöntése, állami garancia beváltása, adó feltételes megállapítása, szokásos piaci ár megállapítása, ismételt ellenőrzés elrendelése, felügyeleti intézkedés, visszatartási jog gyakorlásának mellőzése vagy végrehajtási eljárás felfüggesztése érdekében a teljesség igénye nélkül néhányat kiemelve.

Magyar nyelvű oldalak - Szolgáltatások

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.