Az osztalékból származó jövedelem

A gazdasági társaságok, a pénzintézetek és a szövetkezetek által a magánszemély részére kifizetett osztalék teljes összege a magánszemély jövedelmének minősül, amely után személyi jövedelemadót és általános esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

A külföldről származó osztalékjövedelmek esetében elsőként vizsgálni kell, hogy az osztalékot fizető illetőségének megfelelő állammal Magyarország kötött-e vagy sem kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, mert annak az előírásait kell alkalmazni, amennyiben az egyezmény a hazai törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, de a külföldön megfizetett adó itthon a legtöbb esetben beszámítható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés, a kamatozó részvény kamata, a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, valamint a kockázatitőkealap-jegy hozama; továbbá osztalékelőlegnek minősül az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként fizetett összeg esetében szintén az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés af) pont]

☛ Nem minősül osztaléknak az előzőekben felsorolt jogcímen szerzett bevétel, ha azt a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés]

Ha az osztalékot nem magánszemély kapja, abban az esetben az alábbiakban leírtaktól eltérően nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni, hanem annak a jogszabálynak a rendelkezéseit, amelynek hatálya alá az adózó tartozik.

✍ A társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek által szerzett osztalékjövedelem adómentes, mivel 2006. január 1-jétől a korábban a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben szereplő osztalékadó, mint adónem megszűnt.

Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a magánszemély osztalékból származó bevételének egészét alapesetben az osztalékban részesülő magánszemély külön adózó jövedelmének minősíti, amellyel szemben költségek elszámolására vagy kedvezmények érvényesítésére ebben az esetben nincs lehetőség.

A magánszemély osztalékból és osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, amely után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetésére köteles. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés]

✍ A személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az előzőek alapján tehát már osztalékelőleg fizetése esetén is az osztalék fizetésére előírt szabályok szerint kell az adókötelezettségeket megállapítani és teljesíteni.

A 2016. január 1-jétől szerzett osztalékjövedelmek esetében a személyi jövedelemadó mértéke jelenleg az adóalap 15 százaléka, azonban a korábbi években az adóalap 16 százaléka volt. [Szja. tv. 8. § (1) bekezdés]

✍ A 2015-ben kifizetett osztalékelőleg még 16 százalékos személyijövedelemadó-előleg levonásával került kifizetésre, azonban 2016-ban az osztalékká váláskor (visszavezetés után) már 15 százalékos személyi jövedelemadó levonásával kell számfejteni; a magánszemély ezt a különbözetet a 2016. évről készült adóbevallásában tudja majd visszaigényelni.

A személyi jövedelemadót alapesetben a kifizető köteles a kifizetés időpontjában megállapítani, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallani és megfizetni. [Szja. tv. 66. § (3) bekezdés]

A kifizető az osztalékból származó jövedelem alapján levont személyi jövedelemadót a levonást követő hónap 12. napjáig köteles befizetni. [Art. 2. számú melléklet I./Határidők/1./B)/b) pont]

A személyi jövedelemadót kifizető hiányában azonban, mint például külföldről szerzett osztalékjövedelem esetében, a magánszemély köteles az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásában megállapítani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. [Szja. tv. 66. § (3) bekezdés]

✍ Az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá). [Szja. tv. 66. § (3) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott vagyonjegy osztaléka a fentiekkel ellentétben adómentes bevételnek minősül. [Szja. tv. 1. számú melléklet 7.5 pont]

✍ Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata, valamint a gazdasági társaság a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében vagyonjegyet bocsáthat ki, amelyben arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően évente osztalékot fizet. [94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 1. § (1) bekezdés és 2. § (3) bekezdés]

Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező adózó vagy az ellenőrzött külföldi társaság által fizetett osztalék a fentiek ellenére nem a magánszemély külön adózó jövedelmének, hanem a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, amely az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

Az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval ellentétben az osztalékelőleg után nem kell megfizetni, csak az osztalék jóváhagyását követően az adózott eredményből ténylegesen kifizetett osztalék összege után, természetesen a korábban esetleg már kifizetett osztalékelőleg összegének beszámításával.

A magánszemély az adóévben megszerzett osztalék után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pont]

☛ A hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egészségügyi hozzájárulásként a magánszemély biztosítási jogviszonya alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulékot, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetében, illetve a biztosítottnak nem minősülő és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személyek által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot kell figyelembe venni. [Eho. tv. 3. § (3) bekezdés]

A főszabálytól eltérően nem kell a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után. [Eho. tv. 5. § (1) bekezdés h) pont]

☛ A tőkepiacról szóló törvény szerint szabályozott piacnak minősül az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer; megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében; a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik; rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik; továbbá szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben. [Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pont]

A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le és azt a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. [Eho. tv. 11. § (2) bekezdés]

A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a hozzájárulás-fizetési felső határra vonatkozó rendelkezéssekkel érintett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ameddig a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. [Eho. tv. 11/A. § (1) bekezdés]

Amennyiben a magánszemély nyilatkozott arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, de azt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, abban az esetben a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról készült adóbevallásának benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni. [Eho. tv. 11/A. § (2) bekezdés]

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, úgy mint például a külföldről származó osztalékjövedelem estében, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására más okból nincs lehetőség, akkor az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg és fizeti meg általánosan a személyi jövedelemadóra vonatkozó előírásoknak megfelelően. [Eho. tv. 11. § (2) és (8) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg és fizeti meg, illetve az előzőektől eltérően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. [Eho. tv. 11. § (8) bekezdés]

A magánszemély külföldről származó osztalékjövedelme

A jövedelemszerzés helye osztalék esetében főszabály szerint az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, azonban amennyiben az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, abban az esetben a jövedelemszerzés helye belföld. [Szja. tv. 3. § 4. pont j) alpont]

A nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése vagy viszonosság hiányában a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége a magánszemély belföldön és külföldön megszerzett összes bevételére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség). [Szja. tv. 2. § (4) bekezdés]

A külföldről származó jövedelmek esetében jellemzően nincs olyan személy, aki (amely) kifizetőnek minősül, ezért ekkor a jövedelmet és annak adóját, valamint az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni, valamint bevallani a saját nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján.

A külföldön megszerzett osztalékból származó jövedelmek esetében elsőként azt kell megállapítani, hogy Magyarországnak a jövedelemszerzés helye szerinti állammal létezik-e hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, mert abban az esetben az egyezményben foglalt rendelkezések elsőbbséget élveznek az adókötelezettségek meghatározása során.

Ha Magyarországnak az osztalékot fizető külföldi adózó illetősége szerinti állammal létezik hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, abban az esetben az osztalék általában a magánszemély külön adózó jövedelmeként adóköteles és az egyezmény rendelkezései szerint kell eljárni az adófizetési kötelezettségeket megállapításához, ilyenkor a magánszemélynek valószínűleg mindkét államban keletkezik adókötelezettsége és a külföldön megfizetett korlátozott mértékű adó összege a Magyarországon fizetendő jövedelemadó összegéből általában teljes mértékben levonható. [Szja. tv. 2. § (5) bekezdés]

Ha a belföldi illetőségű magánszemély olyan államból részesül külön adózó osztalékjövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló hatályban lévő egyezménye, abban az esetben a magánszemély által Magyarországon fizetendő jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó összege, azonban a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében fizetendő adó nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, továbbá nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely az osztalékból származó jövedelem után fizetett adó összegéből nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a magánszemély részére visszajár. [Szja. tv. 8. § (2) bekezdés]

✍ A magánszemély illetőségét kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában a hazai szabályok szerint kell megállapítani, ennek megfelelően egy magyar állampolgár csak abban az esetben minősül külföldi illetőségűnek, ha kettős állampolgár és Magyarországon nem rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel.

A külön adózó osztalékjövedelmek esetében 2013. január 1-jétől a magánszemélynek önállóan már nem kell adóelőleget fizetnie, hanem az adóhatósági közreműködés nélkül készített bevallásában kell az adót megállapítania és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell az adót megfizetnie. [Szja. tv. 66. § (3) bekezdés]

A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból az adót a külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. [Szja. tv. 5. § (7) bekezdés, Szja. tv. 6. § (2) bekezdés]

A külföldi pénznemben megfizetett adó forintra történő átszámítására a kiadás teljesítésének időpontjában, vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alkalmazható, a magánszemély döntése alapján. [Szja. tv. 6. § (1) bekezdés f) pont]

✍ A magánszemély külföldről származó osztalékjövedelme esetében figyelemmel kell lenni a 2010. évi CLIII. törvény 82-83. §-a alapján 2012. december 31-ig alkalmazható moratóriumra is.

Az alacsony adókulcsú államból származó osztalékjövedelem

Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy azok megbízása alapján, a magánszemély részére fizetett osztalék nem külön adózó jövedelemnek, hanem a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmének minősül. [Szja. tv. 28. § (12) bekezdés]

☛ Alacsony adókulcsú államnak az az állam minősül, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. [Szja. tv. 3. § 5. pont]

A magánszemély az egyéb jövedelemként adózó osztalék után az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapként meghatározott összegének alapulvételével 2017. január 1-jétől jelenleg 22 százalékos (korábban 27 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek megfizetésére nem vonatkozik a hozzájárulás-fizetési felső határ. [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés]

Mivel az egyéb jövedelemként adózó osztalék után a magánszemély köteles a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére, továbbá azt a bevétellel szemben költségként nem számolhatja el és azt számára nem térítik meg, ezért a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapjaként a megállapított jövedelem 82 százalékát kell csupán figyelembe venni. [Szja. tv. 29. §]

☛ Az egyéb jövedelemként adózó osztalékjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2016. december 31-éig 27 százalék volt, ebben az esetben a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapjaként a megállapított jövedelem 78 százalékát kellett figyelembe venni.

Ha a magyar illetőségű magánszemély az egyéb jövedelemként adózó osztalék után külföldön esetleg jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, abban az esetben, nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában, az összevont adóalap adóját csökkenti az osztalék után külföldön megfizetett adó 90 százaléka (legfeljebb nulláig), azonban nem vehető figyelembe csökkentésként a külföldön megfizetett adónak az a része, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján az osztalék után külföldön fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja. tv. 32. § (1) bekezdés]

A magánszemélynek az egyéb jövedelemként adózó jövedelme esetén nem kell adóelőleget fizetnie, ha a jövedelme a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származik, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. [Szja. tv. 46. § (2) bekezdés e) pont]

A magánszemély az éves adóbevallásában ezen kívül az adóbevalláshoz tett nyilatkozatával az összevont adóalapját csökkentheti a családi kedvezményből általa még igénybe vehető összeggel.

Az osztalékból származó jövedelem bevallása

A magánszemély osztalékból származó jövedelme annak összegétől függetlenül adóköteles jövedelemnek minősül, amelyre még a jelentéktelen összegű kifizetések esetében is vonatkozik a bevallási kötelezettség.

✍ A magánszemély osztalékból származó jövedelmével kapcsolatban nemcsak az osztalékfizetésben részesülő magánszemélyt, hanem a kifizető által juttatott osztalék esetében a kifizetőt is terheli bevallási kötelezettség.

A kifizető az osztalékból származó jövedelem alapján levont személyi jövedelemadót a levonást követő hónap 12. napjáig köteles bevallani. [Szja. tv. 31. § (2) bekezdés és 2. számú melléklet I./Határidők/1./B)/b) pont]

Az osztalékelőleget és annak adóját a magánszemélynek a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, azonban a jóváhagyott és kifizetett osztalékot, valamint a levont és megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban az osztalékelőlegből levont és megfizetett adót levont adóként figyelembe véve kell bevallani. [Szja. tv. 66. § (3) bekezdés]

✍ Az osztalékból származó jövedelmet a magánszemélynek abban az esetben is be kell vallania, ha a magánszemélynek az adóévben más adóköteles jövedelme nem keletkezett.

A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást köteles benyújtani, ha nem (belföldi) kifizetőtől származó osztalékjövedelmet szerzett vagy az osztalékjövedelem a szerzés helye szerint nem belföldről származott, továbbá, ha az adóévben a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el. [Szja. tv. 13. § (1) bekezdés g), i) és l) pontok]

✍ A bevallások benyújtását az adóhatóság ellenőrzi és a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak alapján mulasztási bírságot szabhat ki.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), vagy a bevallási kötelezettségét nem teljesíti. [Art. 172. § (1) bekezdés b) és c) pont]

Az osztalékban részesülők számára kiállítandó igazolás

A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. [Art. 46. § (9) bekezdés]

Az osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki. [Art. 46. § (9) bekezdés]

Az osztalékelőleg fizetése alapján keletkező kamatkedvezmény

A kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket az osztalékelőleg kifizetésére abban az esetben kell alkalmazni, ha az osztalékelőleg egésze vagy annak egy része az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásával nem vált osztalékká.

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni az osztalékelőlegnek azt a részét, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés d) pont]

Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján köteles megállapítani, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint bevallani és megfizetni. [Szja. tv. 72. § (2) bekezdés]

✍ Ha a magánszemély nem fizet kamatot az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásakor osztalékká nem vált osztalékelőleg után, abban az esetben a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével számított kamat 1,18-szorosának alapulvételével 15 százalék személyi jövedelemadót kell jelenleg fizetni.

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a követelés alapján a kifizetőt megillető kamatot, továbbá a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja jelenleg a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. [Szja. tv. 72. § (1) és (2) bekezdés]

✍ A 2016. január 1-je előtt megállapított kamatkedvezményből származó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16 százaléka, az adó alapja pedig ennek megfelelően a számított kamatkedvezmény 1,19-szerese volt.

☛ Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb, abban az esetben a szokásos piaci kamattal kiszámított összeget kell figyelembe venni. [Szja. tv. 72. § (1) bekezdés]

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után a kifizető, illetve kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, a jövedelmet szerző magánszemély, a személyi jövedelemadón kívül még további jelenleg 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés]

A külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék

A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles osztalékbevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg, azzal, hogy a kifizető a nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az előírt igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. [Art. 4. számú melléklet 2. pont]

A külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék esetében nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja. [Art. 4. számú melléklet 2. pont]

Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. [Art. 4. számú melléklet 10. pont]

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont személyi jövedelemadó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő, majd az adókülönbözetet az adóhatóság ebben az esetben a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át. [Art. 4. számú melléklet 5. pont]

Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. [Art. 4. számú melléklet 6. pont]

A kifizető a külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék esetében a téves mértékkel levont, továbbá a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. [Art. 4. számú melléklet 13. pont]

Az osztalékfizetés korlátozása a számvitelről szóló törvény alapján

A számvitelről szóló törvény értelmezésében osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. [Szt. 114. § (1) bekezdés]

Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [Szt. 39. § (3) bekezdés]

✍ Az osztalékfizetési korlát számításánál csak a pozitív értékelési tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.

✍ A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. [Szt. 39. § (3a) bekezdés]

A közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékelőlegként (más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett), ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [Szt. 39. § (4) bekezdés]

Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék egyszerűsített beszámoló készítése esetén is akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [Szt. 114. § (2) bekezdés]

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adózó esetében annak a jogszabálynak a rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek hatálya alá az adózó tartozik, azonban a korlátolt felelősségű társaság esetében a Polgári Törvénykönyvben előírt szabályokat is figyelembe kell venni a hitelezők megfelelő védelmének biztosítása érdekében, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

A korlátolt felelősségű társaság által fizethető osztalék korlátozása

A korlátolt felelősségű társaság esetében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg osztalékként. [Ptk. 3:185. § (1) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult, azzal, hogy a tag a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult osztalékra. [Ptk. 3:185. § (1) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében az osztalékfizetésről a taggyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. [Ptk. 3:185. § (2) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság esetében a tagok a társasági kötelezettségekért nem tartoznak helytállási kötelezettséggel, ezért a hitelezők követeléseinek kielégítésére főszabályként kizárólag a társaság vagyona nyújt fedezetet, erre tekintettel a társasági jogi szabályozás korlátozza, hogy a korlátolt felelősségű társaság vagyona milyen módon csökkenthető a tagok javára történő kifizetésekkel.

A korlátolt felelősségű társaság esetében nem kerülhet sor a társaság saját tőkéjéből a tagok javára a tagok tagsági jogviszonyára tekintettel történő kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. [Ptk. 3:184. § (1) bekezdés]

A társasági szerződés olyan kikötése semmis, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az előzőekben ismertetett rendelkezésekhez képest a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. [Ptk. 3:187. §]

✍ A korlátozás lényege (a korábban hatályos szabályozással azonos módon), hogy a saját tőkéből a tagok részére (a tőkekivonási célú törzstőkeleszállítás kivételével) csak az aktuális évi vagy a tartalékolt nyereség terhére teljesíthető kifizetés, de ebből is csak akkor, ha a társaság saját tőkéje eléri a törzstőkét, és ez az egyensúly a kifizetés eredményeként sem bomlana meg, illetve, ha a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha bármelyik előírt feltétel nem teljesül, abban az esetben a társaság nem fizethet a tagjainak osztalékot, továbbá a feltételek hiányában teljesített kifizetést a tag köteles a társaságnak visszafizetni. Mivel a kifizetésre vonatkozó szabályozás alapvetően hitelezővédelmi célú, és ilyen értelmű garanciális elemeket tartalmaz, ezért a szabályoktól való eltérést az új Polgári Törvénykönyv kifejezetten tiltja, vagyis az nem lehetséges.

A korlátolt felelősségű társaság esetében, amennyiben a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. [Ptk. 3:162. § (1) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor (2014. március 15-én) már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaság, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, legkésőbb 2017. március 15-éig köteles törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal, hogy a tőkeemelésről az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat, ennek a döntésnek a meghozataláig azonban a már hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell továbbra is alkalmaznia (vagyis az előző bekezdésben szereplő korlátozás legkésőbb 2017. március 15-éig ezekre a korlátolt felelősségű társaságokra nem vonatkozik). [Ptké. 13. § (2) bekezdés]

A korlátolt felelősségű társaság által fizethető osztalékelőleg korlátozása

A korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, amennyiben a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, továbbá a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét, valamint a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, illetve a társágnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. [Ptk 3:186. § (1) bekezdés]

Az osztalékelőleg fizetésére a korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezető tesz javaslatot, továbbá, amennyiben a társaságnál felügyelőbizottság működik, abban az esetben az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. [Ptk. 3:186. § (2) bekezdés]

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. [Ptk. 3:186. § (3) bekezdés]

Az osztalékelőleg fizetéséről az új Polgári Törvénykönyv a korábbi szabályozáshoz hasonló módon rendelkezik, azonban nem írja elő az osztalékelőleg kifizetésének feltételeként azt, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését arra az esetre, amennyiben a társaság nem fizethetne osztalékot, hanem ezt a kötelezettséget maga a törvény mondja ki, és ezzel a garanciális elemek fenntartása mellett egyszerűsíti a kifizetésről szóló döntéshozatalt. Mivel a szabályozás alapvetően hitelezővédelmi célú garanciális elemeket tartalmaz, ezért az előírt szabályoktól való eltérést az új Polgári Törvénykönyv az osztalékelőleg esetében is kifejezetten tiltja, vagyis arra a jogszabály diszpozitív jellege ellenére nincs lehetőség.

A társasági szerződés olyan kikötése semmis, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az előzőekben ismertetett rendelkezésekhez képest a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. [Ptk. 3:187. §]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.