Nyeremények adózása

A különféle szerencsejátékok szervezésére, engedélyezésére és lebonyolítására eltérő rendelkezések vonatkoznak, azonban a megszerzett nyeremények után a magánszemélynek a belföldön szervezett szerencsejátékok többségében nem keletkezik önállóan teljesítendő adókötelezettsége.

✍ Az interneten keresztül elérhető online kaszinójáték és távszerencsejáték szervezésére Magyarországon kizárólag a jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén van lehetőség az állami adóhatóság előzetes engedélyével. Az új szabályozásnak megfelelően az állami adóhatóság engedélyével szervezett távszerencsejátékon és online kaszinójátékon való részvétel alkalmával a magánszemély által 2013. augusztus 5-től szerzett nyeremények adómentesek, azonban a külföldről vagy külföldön szerzett nyeremény után általában adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni.

A lottójáték engedélyhez kötött számsorsjáték, a totójáték pedig totalizatőri rendszerben szervezett fogadás és mindkettő esetében a nyeremény a magánszemély külön adózó jövedelmének minősül, amely után az adót a játékszervező vonja le és a nyeremény kifizetésekor a nettó nyereményösszeg kerül átadásra.

A vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akció keretében a magánszemély által kapott sorsjegy alapján kisorsolt áru vagy szolgáltatás formájában szerzett nyeremény szintén a magánszemély külön adózó jövedelmének minősül, amely után az ajándéksorsolás szabályos szervezése és lebonyolítása esetén a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A belföldi illetőségű magánszemélynek a külföldön vagy külföldről szerzett nyeremények után Magyarországon általában adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet önadózással kell teljesítenie.

A külön adózó nyeremények

Az engedélyhez kötött sorsolásos játékból (pl. lottó), a fogadásból (pl. totó) és az ajándéksorsolásból származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. [Szja. tv. 76. § (1) bekezdés]

☛ Az engedélyhez kötött sorsolásos játékok közé tartoznak azok a folyamatosan szervezett szerencsejátékok, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba meghatározott szám, számsor, jel, ábra eltalálása vagy nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány kihúzása esetén, amennyiben ez a szerencsejáték nem minősül engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak [Szjtv. 28/A. § (1) bekezdés]

☛ A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmezésében fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék, azzal, hogy nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené. [Szjtv. 28/A. § (1) bekezdés]

☛ Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni. [Szjtv. 23. § (1) bekezdés]

A külön adózó pénzbeli nyeremények esetében az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből a kifizetőnek kell egy tételben levonnia és befizetnie. [Szja. tv. 76. § (2) bekezdés]

A külön adózó nem pénzbeli nyeremények esetében a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó alapja 2016. január 1-jétől a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. [Szja. tv. 76. § (3) bekezdés]

✍ A kifizetőnek a teljes nyeremény összegéből minden egyes nyereményjáték lebonyolításakor le kell vonnia a nyeremény után fizetendő személyi jövedelemadót, függetlenül attól, hogy azt valaki megnyerte-e vagy sem, így a költségvetés abban az esetben is hozzájut a nyeremény alapján fizetendő adóbevételhez, ha a szervezett nyereményjátéknak esetleg nincs nyertese.

✍ A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező alapesetben köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni, illetve tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be. [Szjtv. 11. § (8) bekezdés

A kifizető (szerencsejáték szervezője) a személyi jövedelemadóról szóló tövény szerinti külön adózó nyeremények után fizetendő személyi jövedelemadóról a havi rendszerességű bevallásban teljesít adatszolgáltatást a kifizetőt terhelő, magánszemélyhez nem köthető adófizetési kötelezettségként.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a külön adózó pénzbeli nyereménynek minősülő bevételt a magánszemélynek nem kell bevallania. [Szja. tv. 11. § (3) bekezdés f) pont]

Az adómentes nyeremények

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján Magyarországon jogszerűen szervezett: engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, sorsjátékból, játékkaszinóból, bukmékeri rendszerű fogadásból, lóversenyfogadásból, bingójátékból, kártyateremben szervezett kártyajátékból, távszerencsejátékból és onnline kaszinójátékból származó nyeremény. [Szja. tv. 76. § (4) bekezdés]

☛ Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 ezer forintot nem haladja meg és a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja. [Szjtv. 16. § (1) bekezdés]

☛ A sorsjáték olyan rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja, azzal, hogy sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető. [Szjtv. 21. §]

☛ A játékkaszinó kizárólag ezt a célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható, azzal, hogy sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető. [Szjtv. 27. § (3) bekezdés]

☛ A pénznyerő automaták 2012. október 10-étől kizárólag játékkaszinóban üzemeltethetők, ezért a pénznyerő automatából származó nyeremények a korábbi szabályozáshoz hasonlóan játékkaszinóból származó nyereményként továbbra is adómentes nyereménynek minősülnek. [Szjtv. 26. § (3) bekezdés]

☛ A bukmékeri rendszerű fogadás olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére nyereményszorzó alapján pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki, mint például a Tippmix. [Szjtv. 37. § 3. pont]

☛ A lóversenyfogadás az agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás, amely tehát a bukmékeri rendszeren kívül a totalizatőri rendszerben is adómentes, amikor a befolyt részvételi díjak egy közös nyereményalapba kerülnek és annak egy előre meghatározott részét osztják fel a nyertesek között. [Szjtv. 37. § 19. pont]

☛ A bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre. [Szjtv. 24. § (2) bekezdés]

☛ A kártyajáték kizárólag a jelenlévők és távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték, amelyet játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni, azzal, hogy kártyateremben kártyajátékot a kizárólag erre a célra alapított gazdasági társaság szervezhet. [Szjtv. 37. § 22. pont]

☛ A távszerencsejáték olyan sportfogadás (pl. tippmix), amelyet kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szerveznek (lóversenyfogadás és más sportrendezvényre fogadás lehet), szervezésük szigorú feltételekhez és engedélyhez kötött. A távszerencsejáték keretében lóversenyfogadás szervezésére kizárólag a Magyar Lóversenyfogadástszervező Kft., valamint a további távszerencsejátékok szervezésére kizárólagosan a Szerencsejáték Zrt. jogosult. [Szjtv. 3. § és 29/C. § (1) bekezdés]

☛ Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése, amelyet kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet az állami adóhatóság engedélyével. [Szjtv. 29/L. § (1) és (2) bekezdés]

A jövedelemnek nem számító adómentes nyereménynek kizárólag a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően Magyarországon szabályosan szervezett, az előzőekben felsorolt szerencsejátékokból a magánszemély által megszerzett nyeremények minősülnek.

A jövedelemnek nem számító adómentes nyeremények esetében a magánszemélynek nem keletkezik személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással összefüggő adókötelezettsége, továbbá a jövedelemnek nem számító adómentes nyereményeket a magánszemélynek nem is kell bevallania.

A távszerencsejátékból származó nyeremények

A távszerencsejáték kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett sportfogadás (pl. tippmix), amely lóversenyfogadás vagy más sportrendezvényre fogadás lehet. [Szjtv. 29/C. § (1) bekezdés]

A magánszemély távszerencsejátékból származó nyereménye 2013. augusztus 5-étől nem számít jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján kizárólag abban az esetben, ha a távszerencsejátékot Magyarországon jogszerűen szervezték és a szolgáltató rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott távszerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel. [Szja. tv. 76. § (4) bekezdés]

✍ Az interneten keresztül elérhető külföldi sportfogadási szerencsejátékok szervezői jelenleg nem rendelkezhetnek hazai távszerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel, mivel a jogszabály rendelkezése szerint Magyarország területére irányuló távszerencsejáték keretében online lóversenyfogadás szervezésére kizárólag a Magyar Lóversenyfogadástszervező Kft., illetve más online sportfogadás szervezésére pedig kizárólagosan a Szerencsejáték Zrt. jogosult.

A távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, ha a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy a szolgáltatás igénybevevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybevevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák. [Szjtv. 2. § (2a) bekezdés]

✍ Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében a honlapján közzéteszi az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték-szervezők adatait. [Szjtv. 29/J. § (1) bekezdés]

Az online kaszinójátékból származó nyeremények

Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlési eszköz és rendszer útján szervezett formája, amelynek Magyarország területére irányuló szervezésére 2015. október 1-jétől kizárólag kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság jogosult az állami adóhatóság engedélyével. [Szjtv. 29/L. § (1)-(2) bekezdés]

A Magyarország területére irányuló online kaszinójáték esetében a szervező köteles a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére a szerverhez folyamatosan biztosítani. [Szjtv. 29/N. § (1) bekezdés]

A játékos számlák biztonsága és átláthatósága érdekében a szervező magyarországi bankszámlán köteles kezelni a játékosok befizetéseit és nyereményeit, más pénzeszközöktől elkülönítve.

A magánszemély online kaszinójátékból származó nyereménye 2013. augusztus 5-étől nem számít jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján kizárólag abban az esetben, ha a szerencsejátékot Magyarországon jogszerűen szervezték és a szolgáltató rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott online kaszinójáték szervezésére jogosító engedéllyel. [Szja. tv. 76. § (4) bekezdés]

Az online kaszinójáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, ha a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy a szolgáltatás igénybevevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybevevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák. [Szjtv. 2. § (2a) bekezdés]

Az állami adóhatóság engedélyével szervezett online kaszinójátékból 2013. augusztus 5-étől szerzett nyeremények esetében a magánszemélynek nem keletkezik személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adókötelezettsége, azonban az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett, továbbá az említett időpontot megelőzően szerzett, valamint a külföldön szervezett online szerencsejátékból származó nyeremények a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételének minősülnek.

✍ A magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételének minősülő nyeremények esetében az adókötelezettségek megállapításához az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vagy az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, annak megfelelően, hogy a szerencsejátékon való részvétel annak időtartama alapján tevékenységnek minősül-e.

Az adóhatóság engedélye nélkül szervezett online szerencsejátékból származó nyeremények utáni adókötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén, amennyiben az adóhatóság későbbi ellenőrzésének eredményeként adóhiány megállapítására sor kerül, abban az esetben a megfizetni elmulasztott közterheken kívül jelentős összegű adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság kiszabásával is számolni lehet.

✍ Az engedély nélküli, külföldi nyereményjáték-szervező ajánlatának elfogadása kizárólag a játékos saját kockázatára történhet, mivel ha a játékost bármilyen jogsérelem éri, például az elért nyereményt nem kapja meg, abban az esetben a magyar hatóságok nehezen tudnak fellépni a szervezővel szemben, továbbá az illegális szerencsejátékban való részvétel magyar bíróság útján nem peresíthető, sok esetben a szervezővel még a kapcsolatfelvétel is lehetetlen az elérhetőség közzétételének hiányában.

A külföldről származó nyeremények adózása

A jövedelemszerzés helye nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése akár engedéllyel, akár engedély nélkül telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam. [Szja. tv. 3. § 4. pont]

A magánszemély külföldön megszerzett nyereményből származó jövedelme általában Magyarországon adóköteles, függetlenül attól, hogy a játék szervezője magyar vagy külföldi illetőségű, ezért a nem a magyar szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény alapján szervezett szerencsejáték során a belföldi illetőségű magánszemélyek által külföldön megszerzett nyeremények összege a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmére vagy pedig a magánszemély egyéb jövedelmére vonatkozó rendelkezések szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek részeként adózik rendszerint. [OECD Modellegyezmény 21. cikk (1) bekezdés]

A külföldről származó nyeremény esetében az adókötelezettségek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a jövedelemszerzés helye szerinti állammal Magyarországnak létezik-e hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, mert abban az esetben az egyezményben foglalt rendelkezések élveznek elsőbbséget, azonban az OECD modellegyezmény alapján megkötött egyezmények általában nem térnek ki a nyereményből származó jövedelmek adóztatására és a modellegyezmény rendelkezése alapján ezeknél a jövedelmeknél a magánszemély adóügyi illetősége szerinti állam szabályai szerint kell eljárni.

A nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése vagy viszonosság hiányában a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége a magánszemély belföldön és külföldön megszerzett összes bevételére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség). [Szja. tv. 3. § 4. pont]

Ha a magyar illetőségű magánszemély által külföldön szerzett nyeremény Magyarországon az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint adóköteles és a magánszemély külföldön a nyeremény után esetleg jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, továbbá nemzetközi szerződés alapján nem kell más szabály alkalmazása szerint eljárni, abban az esetben a Magyarországon fizetendő számított adót csökkenti a nyeremény után külföldön megfizetett adó 90 százaléka (legfeljebb nulláig), azonban nem vehető figyelembe csökkentésként a külföldön megfizetett adónak az a része, amely a külföldi jog alapján a nyeremény után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja. tv. 8. § (1) bekezdés]

✍ A magánszemély illetőségét kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában a magyar szabályok szerint kell meghatározni, ennek megfelelően egy magyar állampolgár kizárólag abban az esetben minősül külföldi illetőségűnek, ha kettős állampolgár és Magyarországon nem rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel, ekkor a kettős állampolgársággal rendelkező magánszemélynek a külföldi nyereményből származó jövedelme után Magyarországon nem keletkezik adókötelezettsége.

Az önálló tevékenységként adózó nyeremények

A szerencsejátékon való részvétel tevékenységnek minősíthető abban az esetben, ha hosszabb ideig vagy akár napokig is eltart, illetve amikor a játékosok életvitelszerűen végzik ezt a tevékenységet, ezért az ilyen szerencsejátékból származó nyeremények a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének minősülnek, ha nem tartoznak a külön adózó nyeremények vagy az adómentes nyeremények közé.

✍ Az interneten keresztül elérhető online póker játékon és más kártyajátékon, valamint a külföldi játékkaszinóban szervezett nyereményjátékon a részvétel jellemzően hosszabb ideig, vagy akár napokon keresztül is eltart, sőt a játékosok életvitelszerűen is részt vehetnek ilyen játékokon, ezért az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett interneten elérhető kártyajátékból és a külföldi játékkaszinóból származó nyeremények a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének minősülnek.

Az önálló tevékenységnek minősülő szerencsejátékon való részvételből származó nyeremény esetében a magánszemély a jövedelem megállapításához a megszerzett nyeremény összegéből levonhatja a nyeremény megszerzésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a nyeremény megszerzése, az adott szerencsejátékon való részvétel érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályosan igazolt kiadásokat, amelyeket az adott évben legfeljebb a nyeremény összegének mértékéig lehet elszámolni. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés]

Az elszámolt költség részben sem szolgálhat a nyereményben részesülő magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítésére, a jogszabályban megengedett lehetőségek kivételével, amelyeknél a magáncélú használat nem zárható ki és az nem minősül adóztatható körülménynek. [Szja. tv. 4. § (3) bekezdés]

✍ Az online póker játékok és az interneten elérhető más kártyajátékok esetében jellemzően a nyeremény megszerzése érdekében felmerülő elismert költségnek minősülhet a nyereményt kifizető játékon való részvétel érdekében a szervezőnek fizetett nevezési díj és a befizetett tét összege, amennyiben azokat a nyereményben részesülő magánszemély bizonylatokkal igazolni tudja.

Az önálló tevékenységként adózó nyeremények esetében megállapított jövedelem után ténylegesen megfizetett 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege tételes költségelszámolás választása esetén a bevétellel szemben elszámolható elismert költségnek minősül. [Szja. tv. 3. számú melléklet I./10. pont]

A szerencsejátékon való részvételt önálló tevékenységként végző magánszemély a kapott nyereményből származó jövedelmének meghatározására a tételes költségelszámolás helyett a 10 százalékos költséghányad elszámolásának módszerét is alkalmazhatja. [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés b) pont]

✍ Amennyiben a magánszemély a 10 százalékos költséghányad módszerét választja a költségek elszámolására, abban az esetben a megszerzett nyeremény 90 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az adókötelezettségek meghatározásához a költségek igazolása nélkül, viszont a nyereményből származó bevételből ezen kívül további költségek levonására ekkor nincs lehetőség.

A magánszemélynek a költségelszámolás módjára vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére azonosan kell alkalmaznia. [Szja. tv. 18. § (2) bekezdés]

✍ A választott költségelszámolási módot az adóév egészében nemcsak a szerencsejátékból szerzett nyereményekre, hanem a magánszemély valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére azonosan kell alkalmazni, az egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeket azonban tevékenységenként külön-külön kell megállapítani a megfelelő szabályok alkalmazásával.

Ha a magánszemély nyereményből származó adóköteles jövedelme külföldről származik, vagy az adók levonására bármilyen más okból a kifizetéskor nem kerül sor, abban az esetben a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó előlegét és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a nyereményben részesülő magánszemélynek kell önadózással a jövedelem után megállapítania, megfizetnie és bevallania.

Az adóelőleg megállapítására, megfizetésére ebben az esetben a nyereményt megszerző magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban a magánszemélynek addig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja. tv. 46. § (9) bekezdés]

A magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie, amennyiben a jövedelemszerzés helye szerinti állammal Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, ebben az esetben az adót a magánszemély az éves adóbevallásában állapítja meg és ekkor az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig köteles az adóbevallásában megállapított adót megfizetni. [Szja. tv. 46. § (2) bekezdés e) pont]

A magánszemélynek a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást szintén előlegként, a személyi jövedelemadó előlegével egyidejűleg, illetőleg a személyi jövedelemadó megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie, továbbá a személyi jövedelemadóról a tárgyévre elkészített adóbevallásában kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig az esetleges különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. [Eho. tv. 11 § (8) bekezdés]

✍ A magánszemélynek a nyeremény után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetésével nem keletkezik biztosítási jogviszonya és ez alapján társadalombiztosítási ellátásra, valamint álláskeresési ellátásra sem szerez jogosultságot, ezért ha a nyereményt szerző magánszemély más, egyébként fennálló jogviszonya alapján sem minősül biztosítottnak és a jogszabály előírása alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, abban az esetben havonta 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is köteles, hogy biztosítási jogviszonya megfelelően rendezett legyen. [Tbj. 39. § (2) bekezdés]

Az önálló tevékenységként végzett szerencsejátékon való részvételből származó nyeremény esetén a magánszemélynek a nyereményből származó jövedelméről és a megfizetett adóelőlegekről csak évente, az adóév egészéről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában kell beszámolnia.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek a személyi jövedelemadójáról, amennyiben általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, abban az esetben az adóévet követő év május 20-áig kell bevallást benyújtania, és az előlegként meg nem fizetett adót is eddig kell megfizetnie. [Art. 1. számú melléklet]

Ha a magánszemély az adóelőleg megállapításánál a 10 százalék költséghányad alkalmazását választotta, abban az esetben az éves adóbevallásában ettől függetlenül alkalmazhatja a tételes költségelszámolás módszerét, azonban ekkor az összes önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapítására a tételes költségelszámolás módszerét kell alkalmaznia. [Szja. tv. 47. § (3) bekezdés]

A magánszemély az éves adóbevallásában ezen kívül még az adóbevalláshoz tett nyilatkozatával az összevont adóalapját csökkentheti a családi kedvezményből általa még igénybe vehető összeggel is.

Az egyéb jövedelemként adózó nyeremények

Amennyiben a szerencsejátékon való részvétel a nyeremény megszerzésének jellegéből következően tevékenységnek nem tekinthető, továbbá a nyeremény nem tartozik a külön adózó nyeremények vagy az adómentes nyeremények közé sem, mint például a külföldön vagy az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett sportfogadás jellegű távszerencsejátékon való részvétel esetében, akkor a magánszemély által megszerzett nyeremény után teljesítendő adókötelezettségeket a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell meghatározni.

A jövedelem megállapítása az egyéb bevételnek minősülő nyeremények esetében úgy történik, hogy a nyeremény összegéből levonhatóak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott elismert költségek az előző részben ismertetett szabályok szerint, azonban ekkor a 10 százalékos költséghányad elszámolására az egyéb bevételek esetében nincs lehetőség. [Szja. tv. 28. § (1) bekezdés]

A bevételt és a költséget ebben az esetben fogadásonként kell elszámolni, vagyis a vesztes fogadásokra fordított kiadások a jövedelem megállapításánál nem vonhatóak le a megszerzett nyeremény összegéből.

Az egyéb jövedelemként adózó nyeremények után fizetendő 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a nyereményt szerző magánszemélynek kell megfizetnie, valamint az egyéb jövedelemként adózó nyeremények esetében az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély költségként a bevétellel szemben nem számolhatja el és azt számára nem térítik meg, ezért ebben az esetben a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapjaként az elismert költségek levonásával megállapított jövedelemnek a 78 százalékát kell csupán figyelembe venni jövedelemként. [Szja. tv. 29. §]

Az egyéb jövedelemként adózó nyeremények esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, valamint az adóbevallásra vonatkozó kötelezettségeket egyebekben az önálló tevékenységnél előírt szabályok szerint kell teljesíteni, vagyis a magánszemélynek az adóelőleget alapesetben negyedévente kell megfizetnie, az adóbevallást pedig évente kell benyújtania.

A magánszemélynek az egyéb jövedelmek esetében sem kötelező adóelőleget fizetnie, amennyiben a jövedelemszerzés helye szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályban lévő, érvényesen megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. [Szja. tv. 46. § (2) bekezdés e) pont]

A nyereménybetétre kisorsolt nyeremény

A nyereménybetétre kisorsolt nyeremény kamatjövedelemként adózik, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a nyereménybetét esetében juttatott nyeremény kamatnak minősül. [Szja. tv. 3. § 24. pont]

A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény esetén az adó levonása nem lehetséges, ezért az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szerese. [Szja. tv. 65. § (1) bekezdés c) pont]

Nem kell figyelembe venni jövedelemként azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként jóváír. [Szja. tv. 65. § (3) bekezdés]

A nyereményigazolás

A szerencsejáték-szervező által kiállított nyereményigazolás segítségével a magánszemély igazolni tudja a nyereményből származó jövedelmének jogtiszta eredetét, amelynek átadásáról a 2 millió forintot meghaladó összegű nyereményben részesülő játékos kérésére a hazai szerencsejáték-szervezőnek gondoskodnia kell.

A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. [Szjtv. 1. § (8) bekezdés]

A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. [Szjtv. 1. § (8) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók