Kamatkedvezményből származó jövedelem

Amennyiben a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű kamatot, abban az esetben a hiányzó különbözeti összeg kamatkedvezménynek minősül, amelynek adóalapként megállapított összege után adófizetési kötelezettség keletkezik, kivéve a törvényben felsorolt jogcímeken fennálló követelések esetében keletkező adómentes kamatkedvezményeket.

☛ Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb, abban az esetben a szokásos piaci kamattal kiszámított összeget kell figyelembe venni. [Szja. tv. 72. § (1) bekezdés]

A magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelmére vonatkozó rendelkezéseket a kifizetőnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása értelmében a 2004. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre és adókötelezettségekre kell alkalmazni.

A magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelése esetén a kifizető követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a követelés alapján a kifizetőt megillető kamat összegét. [Szja. tv. 72. § (1) bekezdés]

✍ A kamatkedvezményből származó jövedelem tehát általánosan akkor keletkezik, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű kamatot, azonban a törvény számos olyan kivételes jogcímet sorol fel, amelyek alapján fennálló követelések esetében keletkező kamatkedvezményt nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó alapja jelenleg az adóköteles kamatkedvezmény kiszámított összegének 1,18-szorosa. [Szja. tv. 72. § (2) bekezdés]

✍ A kamatkedvezményből származó jövedelem a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt értékével számított napi kamatösszegek és a kifizető által felszámított napi kamatösszegek meghatározásával számítható ki a legegyszerűbben.

✍ A 2016. január 1-je előtt megállapított kamatkedvezményből származó jövedelem esetében a személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16 százaléka, az adó alapja pedig ennek megfelelően a számított kamatkedvezmény 1,19-szerese volt.

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként megállapított összege után a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül a kifzetőnek még további, 2017. január 1-jétől jelenleg 22 százalékos (korábban 27 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget is teljesíteni kell. [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés]

Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára, illetve ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. [Szja. tv. 72. § (2) bekezdés]

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a személyi jövedelemadót és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetnie, azonban ha a kamatkedvezmény év közben szűnik meg, abban az esetben a kifizetőnek a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a követelés megszűnésének napját követő hónap 12-éig kell megfizetnie.

✍ Az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet az előzőekben említett szabállyal ellentétben a kifizető a beszámoló elfogadásának napján köteles megállapítani, valamint a fizetendő adó és hozzájárulás összegét a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint kell bevallania és megfizetnie. [Szja. tv. 72. § (2) bekezdés]

Az adómentesnek minősülő kamatkedvezmények

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie a magánszeméllyel szemben (többek között) az alábbi jogcímeken fennálló követelései alapján keletkező kamatkedvezményeket a jövedelem megállapításánál, vagyis ezek esetében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, amennyiben a követelés után nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű kamatot.

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében a magánszemély részére 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleget, elszámolásra kiadott összeget. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés c) pont]

A kamatkedvezmény megállapításánál a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleget, elszámolásra kiadott összeget, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés n) pont]

A kamatkedvezmény megállapításánál a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból keletkező vevőköveteléseket, továbbá az ezekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és hasonló kötelezettség összegét. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés a) pont]

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a követelésként nyilvántartott jegyzett, de be nem fizetett tőkét, továbbá a kifizetett osztalékelőlegnek azt a részét, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés b) és d) pont]

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie az üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsönt. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés k) pont]

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a kifizetett munkabérelőleget, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés már nem alkalmazható. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés g) pont]

✍ A munkavállaló részére a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét meghaladó összegben, valamint a hat hónapnál hosszabb időtartamra szóló visszafizetési kötelezettség mellett adott munkabérelőleg esetében adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben a munkabérelőleget kamat felszámítása nélkül vagy a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb mértékű kamat mellett folyósítják.

Az osztalékelőleg fizetése alapján keletkező kamatkedvezmény

A kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket az osztalékelőleg kifizetésére abban az esetben kell alkalmazni, ha az osztalékelőleg egésze vagy annak egy része az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásával nem vált osztalékká.

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása esetén nem kell figyelembe venni az osztalékelőlegnek azt a részét, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált. [Szja. tv. 72. § (4) bekezdés d) pont]

Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján köteles megállapítani, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint bevallani és megfizetni. [Szja. tv. 72. § (2) bekezdés]

✍ Ha a magánszemély nem fizet kamatot az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásakor osztalékká nem vált osztalékelőleg után, abban az esetben a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével számított kamat 1,18-szorosának alapulvételével 15 százalék személyi jövedelemadót és jelenleg 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A kamatkedvezmény esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után a kifizető, illetve kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani a jövedelmet szerző magánszemély a személyi jövedelemadón kívül még további, 2017. január 1-jétől jelenleg 22 százalékos (korábban 27 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. [Eho. tv. 3. § (1) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók