A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények

A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege az adóalap 27 százaléka csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. [Eat. 459. § (1) bekezdés]

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. [Eat. 461. § (1) bekezdés]

☛ A FEOR-08 kilencedik főcsoportjába tartozó szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörök között szerepel a háztartási, intézményi, egyéb takarító és kisegítő, kézi mosó, vasaló, járműtakarító, ablaktisztító, szemétgyűjtő, utcaseprő, hulladékosztályozó, pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője, állati erővel vont jármű hajtója, rakodómunkás, pultfeltöltő, árufeltöltő, kézi csomagoló, portás, telepőr, egyszerű őr, mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású, hivatalsegéd, kézbesítő, hordár, csomagkihordó, gyorséttermi eladó, konyhai kisegítő, háztartási alkalmazott, parkolóőr, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, egyszerű ipari foglalkozású, kubikos, egyszerű építőipari foglalkozású, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású.

A kifizető által a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után havonta érvényesíthető részkedvezmény mértéke a bruttó munkabérnek, illetve legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százaléka. [Eat. 461. § (2) bekezdés]

✍ A kedvezmény számításánál a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabért kell figyelembe venni. [Eat. 461. § (2) bekezdés]

Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. [Eat. 461. § (3) bekezdés]

A munkáltató a részkedvezményt akkor is az egész hónapra vonatkozóan igénybe veheti, amennyiben a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás nem a hónap elején, hanem hónap közben kezdődött, illetve nem a hónap végén, hanem hónap közben szűnt meg. [Eat. 461. § (4) bekezdés]

A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. [Eat. 463. § (5) bekezdés]

☛ A kedvezmény igénybevételénél az a foglalkoztatás minősül rrszmunkaidős foglalkoztatásnak, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. [Eat. 463. § (5) bekezdés]

✍ Abban az estben, ha a munkavállaló munkaideje az adómegállapítási időszakon belül változik (például 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 6 órás részmunkaidős foglalkoztatásra), akkor az adott hónapra vonatkozóan az adókedvezményt a kifizető még a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint érvényesítheti. [Eat. 461. § (4) bekezdés alapján]

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a kifizető által a szociális hozzájárulási adóból érvényesített adókedvezmény a fizetendő szakképzési hozzájárulás összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe. [Szht. 4. § (1a)-(1b) bekezdés]

A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók

A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. [Eat. 462/B. § (1) bekezdés]

A huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló esetében, amennyiben legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik (15 napnál nem régebbi igazolás szükséges) a havonta érvényesíthető részkedvezmény mértéke a bruttó munkabérnek, illetve legfeljebb 100 ezer forintnak a 27 százaléka. [Eat. 462/B. § (2) bekezdés]

☛ A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. [Eat. 462/B. § (6) bekezdés]

A huszonöt év alatti (a fentiek szerint) pályakezdőnek nem minősülő munkavállaló esetében a havonta érvényesíthető részkedvezmény mértéke a bruttó munkabérnek, illetve legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százaléka. [Eat. 462/B. § (3) bekezdés]

Az ötvenöt év feletti munkavállaló esetében a havonta érvényesíthető részkedvezmény mértéke a bruttó munkabérnek, illetve legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százaléka. [Eat. 462/B. § (3) bekezdés]

A pályakezdő munkavállalók foglalkoztatása alapján a szociális hozzájárulási adóból érvébnyesített adókedvezmény esetén a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásánál a kifizetett bruttó munkabér összegét, illetve legfeljebb 100 ezer forintot csökkentő tényezőként figyelembe lehet venni a foglalkoztatás első két évében. [Szht.4. § (1a) bekezdés a) pont]

A nem pályakezdő huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból érvényesített kedvezmény a fizetendő szakképzési hozzájárulás összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe csökkentő tényezőként. [Szht. 4. § (1a)-(1b) bekezdés]

...

TBA

Adózási információk - Adózási útmutatók