Hozzájárulás-fizetési felső határ

A magánszemély a naptári év folyamán az alábbiakban felsorolt jövedelmek után kizárólag addig köteles a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére, amíg az egészségbiztosítási járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot és az említett jöveelmek után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig meg nem fizette. [Eho. 3. § (3) bekezdés]

✍ Az egészségügyi hozzájárulás eredetileg azon személyek egészségügyi ellátásához szükséges pénzügyi források biztosítása érdekében került bevezetésre, akik szolidaritási alapon jogosultak egészségügyi ellátásra.

A magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyes külön adózó jövedelmek, valamint az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem teljes összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulást az adott naptári évben legfeljebb az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott felső határ eléréséig kell megfizetnie.

Az alábbi jövedelmek után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a naptári évben összesítve kizárólag a hozzájárulás-fizetési felső határ összegének eléréséig kell megfizetni:

▸ vállalkozásból kivont jövedelem,

▸ értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,

▸ osztalék, vállalkozói osztalékalap,

▸ árfolyamnyereségből származó jövedelem,

▸ ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem.

A hozzájárulás-fizetési felső határ elérésének megállapításához a fenti jogcímeken megszerzett jövedelmek után a tárgyévben megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás összegéhez az alábbi közterheknek a tárgyévben ténylegesen megfizetett együttes összegét kell még hozzászámolni:

▸ Tbj. szerinti természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,

▸ Tbj. szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék,

▸ Ekho. tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék.

A hozzájárulás-fizetési felső határ kizárólag a fentiekben felsorolt jövedelmek után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásra vonatkozik, az utóbbi közterheket csak a határ elérésére vonatkozó számításnál kell figyelembe venni, ez utóbbiakat a hozzájárulás-fizetési felső határ elérése után továbbra is fizetni kell.

A hozzájárulás-fizetési felső határ összege jelenleg 450 000 forint. [Eho. 3. § (3) bekezdés]

A hozzájárulás-fizetési felső határ elérésére vonatkozó számításnál nem vehető figyelembe a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után fizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, valamint a 2017. január 1-jétől jelenleg 22 százalékos (korábban 27 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulás összege sem.

A hozzájárulás-fizetési felső határ elérésére vonatkozó számításnál nem vehető figyelembe a foglalkoztatott magánszemély által megfizetett nyugdíjjárulék összege sem, amelynek tekintetében egyébként a korábban évente meghatározott járulékfizetési felső határ 2013. január 1-jétől már megszűnt. [2012. évi CLXXVIII. törvény 305. §]

A családi járulékkedvezmény érvényesítése esetén a ténylegesen megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell figyelembe venni a felső határ elérésére vonatkozó számításnál.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában visszaigényelheti. [Eho. 11/A. § (3) bekezdés]

A magánszemély nyilatkozata a felső határ eléréséről

A fenti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. [Eho. 11/A. § (1) bekezdés]

A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy a fenti jövedelmek után az általa fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tárgyévben várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. [Eho. 11/A. § (2) bekezdés]

Amennyiben a magánszemély nyilatkozata ellenére a hozzájárulás-fizetési felső határt mégsem éri el, abban az esetben a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában köteles bevallani és azt a benyújtás határidejéig megfizetni. [Eho. 11/A. § (2) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók

Titoktartás

A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.

A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.

Adatkezelés

Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.

Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.