Hivatali, üzleti utazás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmező rendelkezése szerint hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást. [Szja. tv. 3. § 10. pont]

☛ Kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés.
[Szja. tv. 3. § 11. pont]

A hivatali, üzleti utazás történhet például szakmai konferencián, értekezleten, megbeszélésen, tárgyaláson, kiállításon, vásáron, továbbképzésen való részvétel céljából, továbbá megvalósulhat munkaköri betanítás vagy helyszíni szemle lebonyolítása, esetleg garanciális kötelezettségek teljesítése érdekében is.

Nem minősül hivatali, üzleti utazásnak a munkahelyre, székhelyre vagy telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, továbbá az olyan utazás sem, amelyre a vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, szakmai és szabadidőprogram aránya, stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. [Szja. tv. 3. § 10. pont]

A munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás esetén a belföldi vagy külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályokat is alkalmazzuk, más esetekben, mint például megbízási vagy tagi jogviszony alapján végzett közreműködésnél azonban kiküldetésről nem beszélhetünk, ezért ezeknél a hivatali, üzleti utazásra előírt általános rendelkezéseket figyelembevételével kell eljárnunk az adókötelezettségek meghatározásánál.

☛ A kiküldetés fogalmának 2016. augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében bizonyos esetben a lakóhelytől, illetve a tartózkodási helytől elrendelt hivatali utazás is kiküldetésnek minősülhet, ha a munkavégzés helyeként nem a munkaadó székhelye vagy telephelye, hanem egy földrajzi terület (például város) van kijelölve a munkavállaló számára (például ügynöki munka esetén), azonban továbbra sem minősülhet kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás.

☛ A fentieken kívül hivatali, üzleti utazásnak minősül még az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. [Szja. tv. 3. § 10. pont]

☛ Az államigazgatási szerveknél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló magánszemélyek hivatali utazására az általános szabályoknál részletesebb előírások vonatkoznak, amelyek a belföldi és külföldi hivatalos kiküldetések rendjéről szóló egyes külön jogszabályokban találhatóak.

A hivatali, üzleti utazás elismert költségei

A hivatali, üzleti utazás alkalmával az utazásra és a szállás díjára fordított kiadásokat a foglalkoztató közvetlenül kifizetheti akár már az utazás megkezdése előtt, vagy a hivatali, üzleti utazáson részt vevő magánszemély részére a várható kiadások fedezésére előleget folyósíthat, illetve a felmerülő költségeket a magánszemély is megelőlegezheti, ez utóbbi két esetben a magánszemély az általa utólag átadott bizonylatok alapján számolhat be az utazás során felmerült költségekről.

A magánszemély részére juttatott költségtérítés esetén elismert költségnek minősül a hivatali, üzleti utazás alkalmával az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, amely a magánszemély költségtérítés címén szerzett bevételéből a jövedelem megállapításánál legfeljebb a juttatott költségtérítés mértékéig levonható, illetve azt a kifizető a költségei között elszámolhatja. [Szja. tv. 3. számú melléklet I. fejezet 17. pont]

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó is elszámolhatja a költségei között a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadást, mind a saját maga által, mind az alkalmazottja által teljesített hivatali, üzleti utazás esetében egyaránt. [Szja. tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. és 20. pont]

☛ A hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadások elszámolására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak, amennyiben az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya, stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. [Szja. tv. 3. számú melléklet I. fejezet 17. pont és 11. számú melléklet I. fejezet 19. pont]

A fentiek alapján a hivatali, üzleti utazás alkalmával az utazásra és a szállás díjára fordított kiadások megtérítése sem a foglalkoztatónál, sem az utazáson részt vevő magánszemélynél nem keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget, abban az esetben sem, ha a foglalkoztató azokat előre kifizeti, továbbá abban az esetben sem, ha azok a magánszemély által átadott bizonylatok alapján utólag kerülnek elszámolásra.

✍ Az utazási kiadások körébe általánosan beletartoznak az utazással kapcsolatos egyéb költségek is, így különösen az utas- és poggyászbiztosítás, a taxiszolgáltatás igénybevétele, az autópályahasználat, a komphasználat, továbbá a parkolás költsége is, azonban nem tartoznak bele a szabadidős programok, az étkezés, az italfogyasztás költségei, kivéve az utazási jegy árában szokásosan felszámított étkezés, valamint a szálláshely árában szokásosan felszámított reggeli étkezés ellenértékét.

Ha az utazás nem tömegközlekedési eszközzel, hanem saját gépjármű használatával valósul meg, abban az esetben adómentes utazási költségtérítésként legfeljebb a kiküldetési rendelvényben előírt és ténylegesen teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapján a vonatkozó kormányrendeletben a gépjármű típusára meghatározott fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított térítési összeg, továbbá 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség adható.

A hivatali, üzleti utazás esetén adómentesen juttatható bevételek

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét), ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. [Szja. tv. 7.§ (1) bekezdés g) pont]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is. [Szja. tv. 7.§ (1) bekezdés q) pont]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni továbbá a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. [Szja. tv. 7.§ (1) bekezdés r) pont]

✍ Az előzőekben részletezett hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó kiadásoknak az előírt feltételeknek megfelelő módon a magánszemély részére történő megtérítése, illetve azok ingyenes juttatása esetén az ebből származó bevételt a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, mivel ezek adóalapba nem tartozó tételeknek minősülnek, amelyek után szabályos esetben sem a kifizetőnek, sem a juttatásban részesülő magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemély adómentes bevételének minősül a kockázati biztosítás más személy által egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díja, illetve azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetén a fizetett díjnak az egy biztosítottra jutó részét kell figyelembe venni. [Szja. tv. 1. számú melléklet 6.3. pont]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemély adómentes bevételének minősül a kifizető által biztosított védőoltás. [Szja. tv. 1. számú melléklet 6.39. pont]

A hivatali, üzleti utazás esetén adómentesen nyújthatóak a magánszemély részére mindazok a juttatások, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint általánosan (nemcsak hivatali, üzleti utazás esetén) a magánszemély adómentes bevételének minősülnek, azonban figyelembe kell venni, hogy amennyiben ennek következtében a szabadidős programok aránya, a helyszínek és az utazás időtartama alapján az utazás nem minősül hivatalos, üzleti jellegűnek, abban az esetben az utazásra és a szállás díjára fordított kiadások megfizetése már nem történhet adómentesen.

✍ A magánszemély adómentes bevételének minősül 2014. január 1-jétől a kifizető által magánszemélyenként az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás) igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. [Szja. tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpont]

✍ A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől a magánszemély adómentes bevételének minősül az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó) sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, amely korlátlan mértékben juttatható adómentesen (akár a munkavállaló hozzátartozóinak részére is) bármely elismert sportág sporteseményére, beleértve a Formula 1 autóversenyek rendezvényeit is. [Szja. tv. 1. számú melléklet 8.28. pont a) alpont]

A belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítése

A belföldi kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár, amely számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. [278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bekezdés]

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kiküldetésnek kizárólag a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül, ezért megbízási szerződés vagy tagi jogviszony alapján végzett közreműködés esetén az élelmezési költségtérítés juttatására vonatkozóan nincs kötelező előírás. [Szja. tv. 3. § 11. pont]

☛ Az élelmezési költségtérítésre vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed minden munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra. [278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §]

A munkavállalót költségátalányként legalább napi 500 forint napidíj illeti meg, valamint a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg, amelynek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. [278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bekezdés]

Az élelmezési költségtérítés napidíja nem számolható el abban az esetben, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, továbbá abban az esetben sem, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. [278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés]

Amennyiben szálloda igénybevétele esetén a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, abban az esetben a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell. [278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés]

A belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló részére a munkáltató által fizetett élelmezési költségtérítés nem minősül a magánszemély adómentes bevételének, ezért annak összegét a jövedelem kiszámításánál minden esetben a magánszemély költségtérítés címén kapott munkaviszonyból származó bevételeként figyelembe kell venni, abban az esetben is, ha a munkáltató a számlával igazolt összeg elszámolását választja.

✍ A belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló részére juttatott élelmezési költségtérítés minden esetben a munkavállaló bevételének minősül, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott elismert költségek vonhatóak le, azonban ezek között a belföldi kiküldetést teljesítő magánszemély élelmezési költségtérítése nem szerepel, ezért annak összegével a magánszemély bevétele a jövedelem megállapításánál nem csökkenthető.

A külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elszámolható költségtérítés

A külföldi kiküldetés esetén a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban előírt feltételek szerint igazolás nélkül számolható el az előírt mértéknek megfelelően meghatározott költség, azonban a magánszemély kiküldetéssel kapcsolatos költségeit ezzel elszámoltnak kell tekinteni.

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kiküldetésnek kizárólag a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül, ezért megbízási szerződés vagy tagi jogviszony alapján végzett közreműködés esetén az adómentes költségtérítés elszámolására nincs lehetőség. [Szja. tv. 3. § 11. pont]

A külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, azonban legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló rendeletben meghatározott napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. [Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 7. pont b) alpont]

✍ A külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel kapott belföldön adókötelezettség alá eső (tetszőleges összegű) napidíj teljes összegéből 2012. január 1-jétől a kormányrendelet rendelkezése szerint levonható a napidíj 30 százaléka, azonban legfeljebb a külföldön töltött napokra számítva naponta 15 eurónak megfelelő forintösszeg.

✍ A nemzetközi áru– és személyszállításban dolgozók a saját választásuk alapján vagy naponta 60 eurót vonhatnak le a napidíjukból kormányrendelet rendelkezése alapján, vagy pedig a külföldi kiküldetésre vonatkozó általános szabályok szerint a napidíj 30 százalékát, illetve ebben az esetben legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeget vonhatnak le, azonban a 60 euró levonásának választása esetén a szállás díjára fordított kiadásokat is egyben elszámoltnak kell tekinteni.

A nemzetközi áru– és személyszállításban dolgozók esetében azonban nem minden esetben van lehetőség az igazolás nélkül elszámolható költség figyelembevételére, mivel a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók és repülők, illetve egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezése szerint a nemzetközi forgalomban üzemeltett teherautók és buszok személyzetének jövedelme a járművet üzemeltető társaság illetősége szerinti államban adóztatható, függetlenül a munkavégzés helyétől.

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a jövedelemszerzés helye a hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam. [Szja. tv. 3. § 4. pont b) alpont]

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben különleges előírások vonatkoznak a társaságok igazgatóságában, igazgatótanácsában, illetve egyes egyezmények esetében a felügyelőbizottságában való tagságért fizetett tiszteletdíjakra, melyek nem a magánszemély, hanem a társaság illetősége szerinti államban adóztathatóak, ezért a költségtérítés kifizetésénél ezekre figyelemmel kell lenni.

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a jövedelemszerzés helye a jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető). [Szja. tv. 3. § 4. pont f) alpont]

☛ A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani, azonban ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, abban az esetben a kifizető az adóelőleg megállapításához, illetve más esetben a magánszemély a saját választása szerint az adóelőleg, az adó megállapításához a forintra történő átszámításra a bevétel megszerzésének napját, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza. [Szja. tv. 5. § (7) bekezdés és 6. § (4) bekezdés]

A hivatali, üzleti utazás költségtérítése kiküldetési rendelvény alapján

A hivatali, üzleti utazás tényének írásba foglalására elsősorban a kiküldetési rendelvény szolgál, különösen, ha az üzleti utazás nem tömegközlekedési eszköz igénybevételével, hanem saját gépjármű használatával valósul meg, abban az esetben az utazás dokumentálására szolgáló bizonylat a kiküldetési rendelvény, amelynek kötelező adattartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg.

A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított olyan bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár, stb.). [Szja. tv. 3. § 83. pont]

✍ A hivatali, üzleti utazás alkalmával a saját gépjármű használata esetén a kiküldetési rendelvény kiállítása nem mentesít az útnyilvántartás, illetve a menetlevél vezetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése alól, továbbá a kiküldetési rendelvény kötelező adattartalma eltér a munkába járás dokumentálására szolgáló elszámolás tartalmától.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. [Szja. tv. 7.§ (1) bekezdés r) pont]

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával köteles megőrizni. [Szja. tv. 3. § 83. pont]

☛ Az adózáshoz kapcsolódó bizonylatokat, iratokat általánosan az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni, amely annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve annak hiányában az adót meg kellett volna fizetni, azonban az elévülés további hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. [Art. 47. § (3) és (5) bekezdés]

☛ A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat, ideértve a számlát, készpénzfizetési számlát, nyugtát, valamint azok rontott példányait is, legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. [Szt. 169. § (2)-(3) bekezdés]

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó adóköteles juttatások

Amennyiben a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és más igénybe vett szolgáltatások költségét a kifizető állja, abban az esetben az utazáson részt vevő magánszemélynek ez miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ezek a külön adózó jövedelmek közé tartozó egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek kell megfizetnie a számla szerint juttatott vagyoni érték 1,19-szeresének adóalapként történő figyelembevételével.

☛ A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül. [Szja. tv. 70. § (1) bekezdés a) pont]

A kifizető nevére szóló számla alapján a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésre fordított kiadások kifizető által történő kifizetése nem azonos a belföldi kiküldetés esetén a munkavállaló számára kötelezően biztosítandó élelmezési költségtérítés juttatásával, mivel az a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, ezért utólagos elszámolás esetén az élelmezési költségtérítés összege nem vonható le a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésről a munkáltató nevére kiállított számla értékéből.

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésen kívül az egyes meghatározott juttatások közé sorolt szolgáltatások körébe tartozik például az italfogyasztás, a szálláshelyen a minibárból történő fogyasztás, az utazáshoz kapcsolódó szabadidőprogram(ok), az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, kifizetése.

Ha a kifizető a számla értékének csak egy meghatározott részét téríti meg a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatások esetében a hivatali, üzleti utazáson részt vevő magánszemély számára, abban az esetben a kedvezményesen juttatott szolgáltatás szokásos piaci értékéből csak annak a résznek az 1,19-szeresét kell figyelembe venni adóalapként a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettségek megállapításánál, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. [Szja. tv. 69. § (2) bekezdés]

✍ A fentiekkel ellentétben a hivatali, üzleti utazás alkalmával az utazásra és a szállás díjára fordított kiadások, továbbá az utazási jegy árában szokásosan felszámított étkezés, valamint a szálláshely árában szokásosan felszámított reggeli étkezés ellenértékének megfelelő vagyoni érték ingyenes juttatása esetén sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel ezeket a bevételeket a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

✍ A kifizető adókötelezettségeinek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a juttatásokat is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint a magánszemély adómentes bevételének minősülnek, ide tartozik többek között a kockázati biztosítás egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díja, a kifizető által biztosított védőoltás, továbbá a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló (korlátlan értékű) belépőjegy, bérlet, illetve a kifizető által ugyanazon magánszemélynek legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére, muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. [Szja. tv. 1. számú melléklet 6.3 pont, 8.39. pont, 8.28. pont]

Amennyiben az egyidejűleg több személy részére szervezett eseményre történő utazás ingyenes vagy kedvezményes juttatása esetén a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy az esemény nem minősül hivatali, üzleti utazásnak, mivel döntően vendéglátásra és szabadidős programokon való részvételre irányul, abban az esetben a kifizető által viselt utazási és szállás költségek is a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek után a kifizetőnek az előzőekben ismertetett szabályok szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége.

✍ A tervezett utazások, látogatások, rendezvények, egyéb szabadidős programok jellegének megítélése érdekében célszerű minden esetben naprakész szakmai ismeretekkel és megfelelő jártassággal rendelkező adószakértő tanácsadó szolgáltatását igénybe venni, hogy el lehessen kerülni az esemény átminősítésével járó kellemetlen jogkövetkezményeket egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával. Az adóhatóság kiemelten kezeli ellenőrzései során az utazások és a szervezett programok részleteinek, körülményeinek vizsgálatát, amelyek alapos mérlegelésével kerül megállapításra, hogy az utazás a megszervezett programok, szabadidős tevékenységek, a helyszín(ek), a tartózkodási idő alapján ténylegesen hivatalos, üzleti jellegűnek minősül-e.

A hivatali, üzleti utazással kapcsolatos kiadások megfizetése

A hivatali, üzleti utazással kapcsolatban felmerülő kiadások megfizetésére többféle módon kerülhet sor, amelyek közül a legegyszerűbb, ha a foglalkoztató az utazás teljesítéséhez szükséges szolgáltatásokat az utazás előtt megrendeli és kifizeti, ebben az esetben valószínűleg nem éri különösebb meglepetés az utazáson részt vevő magánszemélyt hazatéréskor a költségek elszámolását illetően.

A hivatali, üzleti utazással kapcsolatban felmerülő olyan kiadások fedezésére, amelyeket a foglalkoztató nem fizet ki az utazás előtt vagy amelyek kifizetése az utazás előtt nem lehetséges (például taxiszolgáltatás díja a repülőtérről a szállodához), a foglalkoztató az utazáson részt vevő magánszemély részére előlegként átadott pénzösszeget folyósíthat, amellyel az utazáson részt vevő magánszemélynek a visszaérkezést követően az utazással összefüggésben teljesített kiadásokat igazoló bizonylatok átadásával kell elszámolnia.

☛ A hivatali, üzleti utazás kiadásainak fedezésére az utazáson részt vevő magánszemély részére előlegként folyósított összegek átadásakor nem kell adófizetési kötelezettséget megállapítani, mivel a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét), amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, kivéve olyan kiadások esetén, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélynél nem minősülnek elismert költségnek. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont]

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan felmerülő kiadásokat a foglalkoztató helyett az utazáson részt vevő magánszemély is megelőlegezheti, a magánszemélynek ebben az esetben is az utazással összefüggésben teljesített kiadásokat igazoló bizonylatok átadásával kell a költségekről beszámolnia.

☛ A hivatali, üzleti utazás kiadásainak fedezésére az utazáson részt vevő magánszemély részére utólag folyósított összegek átadásakor nem kell adófizetési kötelezettséget megállapítani, ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg és azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, kivéve olyan kiadások esetén, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem minősülnek elismert költségnek a magánszemélynél. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont]

A magánszemélynél elismert költségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott (bizonylatok alapján elszámolható) költségek, valamint igazolás nélkül elszámolható költségek minősülnek, ezért az ezek között szereplő kiadásokra fizetett költségtérítés alapján sem a kifizetőnek, sem a költségtérítésben részesülő magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A hivatali, üzleti utazásra előlegként kiadott összegek elszámolása

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben a 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg alapján fennálló követelés után keletkező kamatkedvezményt. [Szja. tv. 72.§ (4) bekezdés c) pont]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg alapján fennálló követelés után keletkező kamatkedvezményt, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik. [Szja. tv. 72.§ (4) bekezdés n) pont]

Adózási információk - Adózási útmutatók