Személyes közreműködés

személyes közreműködés

A személyes közreműködés kizárólag abban az esetben valósulhat meg, amennyiben a társas vállalkozás magánszemély tagja ténylegesen és személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében, azonban amennyiben a társas vállalkozás magánszemély tagja kizárólag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulást szolgáltatja, viszont személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében, abban az esetben (csendestársként) nem minősül személyesen közreműködőnek.

✍ A személyesen közreműködő tagok esetében is figyelemmel kell lenni a hatósági engedélyhez, valamint a képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó előírásokra.

A társas vállalkozásban közreműködő magánszemély tag jövedelmének megállapításához abban az esetben kell a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a személyes közreműködésre vonatkozó rendelkezéseket általánosan alkalmazni, amennyiben a személyesen közreműködő magánszemély tag nem munkaviszony és nem megbízási szerződés keretében vesz részt a társas vállalkozás tevékenységében.

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezésében társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaságokon kívül az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az MRP szervezet is. [Szja. tv. 3. § 33. pont]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése a magánszemély nem önálló tevékenységének minősül, így a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. [Szja. tv. 24. § (1) bekezdés c) pont]

A társas vállalkozásban a magánszemély tag személyes közreműködése esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kizárólag abban az esetben keletkezhet, amennyiben a magánszemély tag a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól ténylegesen valamilyen juttatásban részesül.

A társas vállalkozásban a magánszemély tag személyes közreműködése esetén, azonban, amennyiben a társaságban való közreműködés nem munkaviszony és (az ügyvezetési feladatok ellátását kivéve) nem megbízási jogviszony keretében történik, abban az esetben alapesetben akkor is járulékfizetési (és szociális hozzájárulási adó fizetési) kötelezettségeket kell teljesíteni, ha a társas vállalkozó a társas vállalkozástól a személyes közreműködésére tekintettel esetleg semmilyen juttatásban nem részesül:

Az ügyvezetésen kívüli egyéb feladatok ellátásában közreműködő magánszemély tag járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a tag közreműködése nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében történik.

A társaság ügyvezetésére kijelölt magánszemély tag járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a személyesen közreműködő tag a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, hanem megbízási szerződés alapján díjazás ellenében vagy esetleg külön díjazás nélkül, kivéve abban az esetben, ha a társaságban az ügyvezetésen kívüli más személyes közreműködésére tekintettel egyébként már társas vállalkozónak minősül.

☛ A gazdasági társaság ügyvezetésének ellátása a vezető tisztségviselőnek a társasággal kötött megállapodása alapján megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében valósulhat meg. [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés]

Amennyiben a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereti társaság, illetve az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany és a személyesen közreműködő tagját kisadózóként az állami adóhatósághoz szabályosan bejelentette, abban az esetben a személyesen közreműködő tag jövedelmének megállapítására és az adófizetési kötelezettségek teljesítésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A személyesen közreműködő magánszemély jövedelme

A társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által a személyes közreműködése ellenében kapott bevétel egésze a magánszemély jövedelmének minősül, beleértve a költségtérítés címen kapott bevételeket is, azonban a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott számlával igazolt, illetve az előírt feltételek teljesítése esetén igazolás nélkül elszámolható elismert költségek összegével.

✍ Amennyiben a társas vállalkozás tagja munkaviszony keretében végez munkát a társas vállalkozásban, illetve az egyéni cégben, abban az esetben nem a személyes közreműködésre előírt szabályokat, hanem a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat, illetve amennyiben a tag megbízási szerződés alapján végez munkát a vállalkozásban, abban az esetben a megbízási szerződésnek megfelelően az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jövedelem megállapításánál.

✍ A társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély tag jövedelmének megállapításánál a bevételt nem lehet csökkenteni a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás szabályainak alkalmazásával, mivel azok levonásba helyezése az önálló tevékenységek esetében lehetséges, azonban a magánszemély tag személyes közreműködése a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a magánszemély nem önálló tevékenységének minősül.

A személyesen közreműködő magánszemély bevétele

A társas vállalkozásban nem munkaviszony keretében és nem megbízási szerződés alapján személyesen közreműködő magánszemély tag bevétele a magánszemély tag által a személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. [Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]

✍ A személyesen közreműködő tag bevétele minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a személyes közreműködésével összefüggésben megszerez, így a személyes közreműködés ellenértékeként kapott juttatáson kívül a személyes közreműködésre tekintettel kapott költségtérítés is a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag bevételének minősül.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére is adhatóak a jogszabályban előírt módon, vagyis szabályos juttatás esetén ezek után a személyesen közreműködő tagnak nem keletkezik adókötelezettsége. [Szja. tv. 71. § (6) bkeezdés b) pont]

✍ A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adható béren kívüli juttatások a külön adózó jövedelmek közé tartoznak, amelyek után az adó szabályos juttatás esetén a kifizetőt terheli, vagyis ezeket a juttatásokat nem kell figyelembe venni a magánszemély tag személyes közreműködésből származó bevételének megállapításánál. [Szja. tv. 69. § (1) bekezdés]

A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés

A magánszemély személyes közreműködésből származó bevételének egésze a magánszemély jövedelme, kivéve a személyes közreműködésre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, amelyből legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig levonható a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint meghatározott elismert költség. [Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]

✍ A személyes közreműködéssel összefüggésben kapott költségtérítés a fentiek alapján tehát minden esetben a személyesen közreműködő tag adóköteles bevételének minősül, azonban a személyesen közreműködő tag így kiszámított bevételéből a kapott költségtérítés összegéig a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott, a személyesen közreműködő tag által számlával igazolt elismert költségek, valamint az igazolás nélkül elszámolható költségek levonhatóak.

✍ Amennyiben a költségtérítés mértéke nem a jogszabályban meghatározott mértékű, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, abban az esetben az igazolás nélkül elszámolható költségtől eltérő, illetőleg a magánszemély által nyilatkozatban közölt költségből az elfogadott mértéket meghaladó rész az adóelőleg-levonás alapját képezi.

A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés tekintetében elismert költségnek minősül többek között a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, illetve külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás. [Szja. tv. 3. számú melléklet 17. pont]

☛ A hivatali, üzleti utazás, valamint a külföldi kiküldetés esetén az utazásra, szállás díjára fordított kiadás nem minősül elismert költségnek abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. [Szja. tv. 3. számú melléklet 17. pont]

A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés esetén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. [Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pont]

A személyes közreműködésre tekintettel fizetett költségtérítés esetén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag fogyasztási norma. [Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 4. pont]

A társas vállalkozás tevékenységében nem munkaviszony keretében közreműködő magánszemély tag esetében a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti utazási költségtérítés nyújtása nem kötelező és az nem is adható adómentesen, mivel azt kzárólag a munkáltatónak minősülő foglalkoztató esetében nem kell figyelembe venni a magánszemély jövedelmének megálapításánál. [Szja. tv. 25. § (2) bekezdés]

Az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg figyelembevétele

A személyes közreműködésből származó bevételt csökkenti a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével üzemanyag-megtakarítás címén fizetett (annak mértékét meg nem haladó) összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint. [Szja. tv. 27. § (1) bekezdés b) pont]

☛ Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az előző bekezdésben említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest. [Szja. tv. 27. § (2) bekezdés]

A járulékfizetési kötelezettség személyes közreműködés esetén

A járulékfizetési kötelezettségek megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). [Tbj. 4. § d) pont 1. alpont]

A járulékfizetési kötelezettségek meghatározásánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében is, amennyiben a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, továbbá az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja esetében is minden esetben. [Tbj. 4. § d) pont 2-4. alpontok]

✍ A fentiek alapján tehát az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja esetében még a tényleges személyes közreműködés hiányában is, már csupán a tagi jogviszony létrejötte alapján a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések és a járulékfizetéssel összefüggő kötelezettségek megállapításánál.

A járulékfizetési kötelezettség társas vállalkozónak minősülő ügyvezető esetén

A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés]

A járulékfizetési kötelezettségek megállapítása tekintetében a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja társas vállalkozónak minősül, amennyiben a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, kivéve, ha a társaságban való más személyes közreműködése alapján már egyébként társas vállalkozónak minősül. [Tbj. 4. § d) pont 5. alpont]

✍ Amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését a magánszemély tag nem munkaviszony keretében látja el, hanem megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazás ellenében vagy esetleg külön díjazás kifizetése nélkül, abban az esetben a társaság ügyvezetési feladatainak ellátásával kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségek megállapításához a jogszabály előírása alapján a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a társas vállalkozásban az ügyvezetésen kívüli más személyes közreműködése tekintetében már egyébként társas vállalkozónak minősül.

✍ Amennyiben a társaság ügyvezetését nem a társaság valamelyik tagja látja el, hanem a társaságban tagsági jogviszonnyal nem rendelkező (külső) magánszemély, abban az esetben a biztosítási jogviszonnyal és a járulékfizetéssel kapcsolatos kötelezettségek megállapításánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a tagsági jogviszonnyal nem rendelkező ügyvezető megbízási szerződés alapján csak akkor lesz biztosított, ha az ügyvezetői feladatok elvégzésének ellenértékeként a minimálbér 30 százalékát elérő összegű járulékalapot képező jövedelemben részesül a társaságtól.

Az egyéni cég tagja az egyéni cég ügyvezetését kizárólag az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszonya keretében láthatja el és ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. [Evt. 30. § (1) bekezdés és Tbj. 4. § d) pont 4. alpont]

A főfoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ennek megfelelően a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a jogszabály rendelkezése alapján alapesetben természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet. [Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont és 18. § (1) bekezdés]

A biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. [Tbj. 19. § (3) bekezdés]

A biztosított társas vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér összege, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér összegének másfélszerese. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]

✍ A társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell tekinteni, illetve a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét abban az esetben, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. [Tbj. 4. § s) pont]

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint. [454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés]

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint. [454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés]

✍ A minimálbér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja legalább 127 500 forint, a fizetendő nyugdíjjárulék (10%) összege legalább 12 750 forint, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja legalább 191 250 forint, a fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (8,5%) összege legalább 16 256 forint.

✍ A garantált bérminimum alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja legalább 161 000 forint, a fizetendő nyugdíjjárulék (10%) összege legalább 16 100 forint, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja legalább 241 500 forint, a társas vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (8,5%) összege ebben az esetben pedig ennek megfelelően legalább 20 528 forint.

Amennyiben a társas vállalkozó által a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól megszerzett járulékalapot képező jövedelem a nyugdíjjárulék alapjának legkisebb összegénél magasabb, abban az esetben a nyugdíjjárulékot a tényleges járulékalap után kell megfizetni. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]

Amennyiben a társas vállalkozó által a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól megszerzett járulékalapot képező jövedelem az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának a legkisebb összegénél magasabb, abban az esetben az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a tényleges járulékalap után kell megfizetni. [Tbj. 27. § (2) bekezdés]

A társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó tag esetében a személyes közreműködés díjazásának természetesen az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. [Tbj. 27. § (4) bekezdés]

A társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a társas vállalkozás köteles a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. [Tbj. 52. § (4) bekezdés]

Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán (a tárgyhónapig bezárólag) elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. [Tbj. 52. § (4) bekezdés]

A biztosított társas vállalkozó után a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja alapesetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka, illetve egy napra számítva annak harmincad része, amennyiben a jogviszony vagy a fizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap minden napján. [Eat. 458. § (1) bekezdés]

✍ A minimálbér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja legalább 143 438 forint, a fizetendő szociális hozzájárulási adó (22%) összege pedig ebben az esetben legalább 31 556 forint, illetve garantált bérminimum alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó alapja legalább 181 125 forint, a fizetendő szociális hozzájárulási adó (22%) összege pedig legalább 39 848 forint.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A jogszabály rendelkezése alapján kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. [Tbj. 4. § e) pont]

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, valamint a a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. [Tbj. 18. § (1) bekezdés a) és c) pont]

✍ A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint (napi összege 237 forint). [Tbj. 19. § (2) és (4) bekezdés]

A nyugdíjjárulék alapja a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a társas vállalkozó részére a személyes közreműködése, illettve az ügyvezetői tevékenysége alapján ténylegesen kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. [Tbj. 36. § (1) bekezdés]

✍ A kiegészítő tevékenységet folytató személyesen közreműködő társas vállalkozó esetében anyugdíjjárulékot a személyes közreműködésre tekintettel ténylegesen megszerzett jövedelem alapján kell meghatározni és megfizetni, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében minimum járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a tényleges személyes közreműködési kötelezettség, illetve vezető tisztségviselői jogviszony kezdete napjától annak megszűnése napjáig köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 9. §]

A többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

TBA

A kisadózóként bejelentett magánszemély 2014. január 1-jétől már nem minősülhet főállású kisadózónak, amennyiben a kisadózó vállalkozáson kívül valamely másik vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül egyben. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]

✍ Ha a kisadózóként szabályosan bejelentkezett egyéni vállalkozó egy nem kisadózó társas vállalkozás tagjaként egyben társas vállalkozónak is minősül, például, ha a társaság ügyvezetési feladatait nem munkaviszony keretében látja el, abban az esetben az egyéni vállalkozásában kizárólag nem főállású kisadózónak minősülhet, így az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózóként már nem lesz biztosított, vagyis társas vállalkozóként alapesetben legalább a járulékfizetési alsó határ összege után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, és a kisadózó egyéni vállalkozásában az alacsonyabb összegű tételes adó fizetésére köteles.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyával kapcsolatos bejelentések

A cég tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések teljesítésére:

A jogszabály rendelkezése alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosítottnak minősül. [Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont]

A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés a) pont]

✍ A biztosítási jogviszony kezdetének bejelentésével egy időben a jogviszony végét is be lehet jelenteni, ha annak dátuma a jogviszony kezdetének bejelentésekor már ismert és ebben az esetben a jogviszony megszűnését külön még egyszer nem kell bejelenteni, azonban ennek hiányában a jogviszony végét a későbbiekben a jogviszonyban történő változásként kell bejelenteni.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pont]

Az egyéni cég tagja esetében a biztosítási kötelezettség az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pont]

A társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tag biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. [Tbj. 10. § (2) bekezdés b) pont]

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján be nem jelentett alkalmazottnak minősül az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve a kifizető a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, a kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő személy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. [Art. 178. § 8. pont]

Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. [Art. 172. § (2) bekezdés]

Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, abban az esetben nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha a késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis a késedelem rajta kívül álló ok miatt merült fel. [Art. 172. § (2) és (6) bekezdés]

Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, azonban késedelmét elfogadható indokkal nem menti ki, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el az adott helyzetben, majd a körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. [Art. 172. § (2) és (21) bekezdés]

A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó szankciók alkalmazásának további szabályairól egy másik oldalunkon olvasható részletesebb tájékoztatás:

A biztosítás szünetelésének kezdetét és végét a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét, illetve végét követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]

✍ A biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha TGYÁS, GYED, GYES, GYET kerül folyósításra vagy amennyiben 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe), az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivéve, ha annak idejére átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt), az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette). [Tbj. 8. § a)–d) pont]

A biztosítási jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentést a biztosítási jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]

✍ Amennyiben a biztosítási jogviszony vége korábban nem került bejelentésre, abban az esetben azt a biztosítási jogviszony megszűnésekor a jogviszonyban történő változásként kell bejelenteni.

A kisadózó vállalkozásban személyesen közreműködő tagok

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság vagy közkereseti társaság, továbbá az egyéni cég, valamint az egyéni vállalkozó jelentkezhet be a jogszabályban előírt feltételek maradéktalan teljesítése esetén, azonban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és más gazdálkodó szervezetek a jelenlegi szabályok szerint nem választhatják. [Katv. 3. §]

A kisadózó vállalkozásban személyes közreműködésre köteles tagokat, a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagokat, valamint a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tagokat a kisadózó vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, ennek a szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, valamint a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. [Katv. 9. § (1) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók