Civil szervezetek beszámolási sajátosságai

A beszámolókészítési kötelezettségek meghatározása szempontjából sajátos szabályok vonatkoznak a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületekre (a pártok kivételével) és az alapítványokra, amelyeket együtt a számvitelről szóló törvény szerinti egyéb szervezetek közé tartozó civil szervezeteknek nevezünk.

A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával (illetve a megszűnés napjával) mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. [Ectv. 28. § (1) bekezdés]

A civil szervezetek beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó sajátos szabályokat a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, valamint az egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

A civil szervezet által készítendő beszámoló formája

A civil szervezet beszámolójának formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. [Ectv. 28. § (3) bekezdés]

☛ Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (2) bekezdés]

☛ Egyszerűsített beszámolót készíthet az a civil szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, továbbá az a civil szervezet is, amelynek alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 7. § (1) bekezdés]

☛ A civil szervezet saját választása szerint a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót is készíthet, és ebben az esetben ha vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a beszámolókészítés során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 6. § (7) bekezdés]

A civil szervezet beszámolójának sajátos tartalma

A civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló vagy megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében eltér a naptári évtől, továbbá a mérleg fordulónapja a megszűnés esetét kivéve pedig december 31. [Ectv. 28. § (2) bekezdés]

Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. §]

A kettős könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] áll. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. §]

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, továbbá külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. [Ectv. 29. § (4) bekezdés]

☛ Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. [Ectv. 29. § (4) bekezdés]

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat is. [Ectv. 29. § (5) bekezdés]

A civil szervezet által készítendő közhasznúsági melléklet

A civil szervezet a könyvvezetésének megfelelő formájú beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni, amelyben be kell mutatni a civil szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, továbbá azok fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. [Ectv. 29. § (6) bekezdés]

A közhasznúsági melléklet az előzőeken kívül tartalmazza még a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. [Ectv. 29. § (7) bekezdés]

A civil szervezet beszámolójának letétbe helyezése és közzététele

A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletét (kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt) az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. [Ectv. 30. § (1) bekezdés]

✍ A nyilvántartásba vett civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) által elkészített és a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót az Országos Bírósági Hivatal részére kell letétbe helyezés és közzététel céljából benyújtani, a letétbe helyezett beszámolók és a civil szervezet nyilvános adatai az interneten található Civil Információs Portálon megismerhetők.

A beszámolónak az OBH részére történő megküldésével a civil szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. [Cnytv. 40. § (2) bekezdés]

A civil szervezeteknek a beszámoló és a közhasznúsági melléklet benyújtására vonatkozó kötelezettséget 2015. január 1-je előtt még minden esetben papír alapon kellett teljesíteniük. [Cnytv. 105. § (1) bekezdés]

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, abban az esetben a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is, ebben az esetben a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. [Ectv. 30. § (4) bekezdés]

Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. [Ectv. 30. § (5) bekezdés]

A civil szervezet beszámolójának elkészítésére jogosult személyek

A számvitelről szóló törvény alkalmazásában könyvviteli szolgáltatásnak minősül a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. [Szt. 150. § (1) bekezdés]

Az a természetes személy jogosult a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok elvégzésére, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. [93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. 2. §]

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkező személyeknek és a nem kamarai tag könyvvizsgálói szaképesítéssel rendelkező személyeknek a tevékenységi engedélyhez kötött könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek végzéséhez a szakképesítés megszerzésén kívül még további feltételeket is teljesíteniük kell, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezők közhiteles nyilvántartásában regisztrált könyvelőként szerepelhessenek. A kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgálókra külön törvény alapján eltérő rendelkezések vonatkoznak.

A civil szervezet abban az esetben köteles könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező magánszemélyt vagy társaságot megbízni a beszámolójának elkészítésével, ha üzletszerűen és ellenérték fejében szolgáltató vagy termelő tevékenységet folytat és az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, illetve ennek hiányában a tárgyévben várhatóan meghaladja a 10 millió forintot. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdés]

Magyar nyelvű oldalak - Beszámolókészítés