Az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozását, valamint az adózással kapcsolatos eljárásokra vonatkozó előírásokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. Az adózókat terhelő kötelezettségek meghatározása döntő elemét jelenti a szabályozásnak, azonban a törvény az adózók jogait is rögzíti, továbbá a hatósági beavatkozás törvényes lehetőségeinek és eszközeinek szabályozásával védi az adózó helyzetét az adóügyi jogviszonyokban. Az adózásra vonatkozó törvényekben nem szabályozott adóügyek többségében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A korábban két különálló szervezetként működő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), illetve Vám- és Pénzügyőrség (VP) egyesítésével 2011. január 1-jén létrehozott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhatósági és vámhatósági feladatok ellátásán kívül többek között pénzügyi és egyes más bűncselekmények hatékony felderítésével is foglalkozik. A gazdálkodó szervezetek többségének az interneten található Kormányzati Portálon elérhető Ügyfélkapu használatával elektronikus úton kell teljesíteniük az adó- és járulékbevallási, valamint adatszolgáltatási kötelezettségeiket, továbbá ezen kívül minden adózónak lehetősége van adóügyeinek elektronikus intézésére. Az eróupai uniós adórendelkezések elsősorban a tagállamok egymás közötti jogviszonyait és a közvetett adókkal kapcsolatos jogszabályok közösségi harmonizációját szabályozzák, ezek jogi alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezései biztosítják, meghatározva azokat az alapelveket, amelyeket a tagállamoknak az adópolitikájuk alakítása során érvényesíteniük kell.
ADÓZÁS RENDJE: Hatályon kívül helyezett jogszabályok
Az adózás rendjéről szóló első generációs 1990. évi törvény 13 év alatt több mint ötven alkalommal módosult kisebb-nagyobb mértékben, majd az adózás rendjét meghatározó rendelkezések jelentős korszerűsítése jegyében 2003-ban megszületett az új törvényi szabályozás, amely a szerkezeti átrendezés következtében a korábban hatályos szövegnek mintegy kétharmadát érintette. A kialakult egységes szöveg és logikus törvényi szerkezet a modern követelményekhez illeszkedően erősíti az adózás rendjéről szóló törvény kódex jellegét, valamint segíti az adózók és az adóhatóságok jogalkalmazását. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a Vám- és Pénzügyőrség (VP) feladata a közösségi vámjog rendelkezéseinek végrehajtása volt, az állami adóhatósági feladatokat pedig már 1987. július 1-jétől az országos hatáskörű Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) látta el. A két különálló szervezet összevonásával 2011. január 1-jén létrehozott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű ellenőrzését és tevékenykedik az egyszerűbb eljárási formák bevezetése érdekében. Az első közbeszerzési szabályozás az 1995. évi XL. törvény volt, amely az Európai Unióhoz való csatlakozáskor nem teljesen felelt meg a közösségi jog követelményeinek, ezért született meg a 2004. január 1-jétől hatályba lépő közbeszerzési törvény, amely egyben eleget tett a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában (GPA) foglaltaknak is. A számtalan módosítás következtében a jogszabály átláthatatlanná vált, ezért került sor 2011-ben egy új, egyszerűbb és rövidebb közbeszerzési törvény elfogadására, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló számos új rendelkezést tartalmaz és az egyes eljárási fajták világosabb szabályozásával a kiszámíthatóság irányába hat. A további közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok részletes bemutatására terjedelmi megfontolások alapján nem vállalkozunk.
A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.
A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak.
A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő.
Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.
Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.