Biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések

A munkáltató és a kifizető az általa foglalkoztatott magánszemélyekre vonatkozóan köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések teljesítésére az előírt határidőn belül.

Az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott magánszemélyeken kívül saját maga vonatkozásában is minden esetben, mint önfoglalkoztató köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések teljesítésére.

A cég tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozó esetében pedig a társas vállalkozás köteles a tag biztosítási jogviszonyával kapcsolatos bejelentések teljesítésére.

A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében a biztosítási jogviszony keletkezése független attól, hogy a foglalkoztatás napi nyolc órás teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben történik-e, mivel esetükben a biztosítási jogviszony létrejöttét önmagában a munkaviszony létesítése keletkezteti.

A biztosítási jogviszony létesítésének bejelentése

Az új biztosítási jogviszony létesítését alapesetben a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni a területileg illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatósághoz. [Art. 16. § (4) bekezdés]

A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés a) pont]

☛ A munkáltatónak, a kifizetőnek be kell jelentenie az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát, valamint abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az előzőeken kívül még a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. [Art. 16. § (4) bekezdés]

✍ A biztosítási jogviszony létesítésekor a munkáltatók adatbejelentési kötelezettsége az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében 2016. január 1-jétől kibővült a végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokkal.

A főszabálytól eltérően abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, például mert csak később derül ki, hogy a megbízási díjat mennyi időtartamra kell számfejteni, akkor a biztosítási jogviszony létesítését legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.

Ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, abban az esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés a) pont]

Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés]

A biztosítási jogviszony végének bejelentése

A biztosítási jogviszony végét a foglalkoztatás megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak.

A biztosítási jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentést a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]

A biztosított jogviszonya megszűnik abban az esetben például, ha a biztosított felmond, munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül vagy teljesítette a megbízási szerződésének tárgyát.

✍ A biztosítási jogviszony végét a biztosítási jogviszony megszűnésekor a jogviszonyban történő változásként kell bejelenteni.

A biztosítás szünetelésével kapcsolatos bejelentések

A biztosítás szünetelésének kezdetét és végét a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét követő 8 napon belül kell teljesíteni. [Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]

☛ A biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha CSED, GYED, GYESE, GYES, GYET kerül folyósításra, vagy ha 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe), továbbá az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivéve, ha idejére átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt), az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, vagy az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette). [Tbj. 8. § a)–d) pont]

☛ A biztosítás szünetel az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt, továbbá az ügyvédi tevékenység, valamint a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt is. [Tbj. 8. § e)–f) pont]

A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos változásbejelentések

A biztosított munkakörét jelölő foglalkozás FEOR-számának vagy heti munkaidejének a megváltozását a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni. [Art. 23. § (1) bekezdés]

✍ A biztosított munkakörét jelölő foglalkozás FEOR-számát és a heti munkaidőt munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, bírósági és ügyészségi jogviszony, fegyveres szolgálati viszony, továbbá ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony és különleges foglalkoztatási állományban lévő személy esetén kell megadni.

✍ A FEOR-szám a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében a biztosított munkakörére vonatkozó jelzőszám, amit a bejelentéskor hatályos változat alapján kell megadni, ezért a 2011. január 1-jétől tett bejelentések esetében a FEOR-08 jelzőszámait kell alkalmazni, azonban amennyiben a korábban bejelentett adat megadása a FEOR-93 alapján történt, abban az esetben tájékoztató adatként azt is szerepeltetni kell a bejelentésben.

✍ A heti munkaidőt minden esetben egész számra kerekítve kell megadni a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával.

A megbízási szerződésekkel kapcsolatos bejelentések

A megbízási szerződés keretében személyesen (nem egyéni vállalkozói minőségben) munkát végző személy esetében a kifizetőnek csak akkor keletkezik bejelentési kötelezettsége, ha a magánszemélynek ebből a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. [Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pont]

✍ A jogszabály rendelkezése alapján minimálbérnek ebben az esetben a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege minősül, amely a 2016. évben 33 300 forint (naptári napokra 1110 forint), a 2017. évben pedig 38 250 forint (naptári napokra 1275 forint). [Tbj. 4. § s) pont 1. alpont]

Nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. [Art. 16. § (8) bekezdés]

✍ A minimálbér 30 százalékának elérését nem a megbízási szerződés alapján kifizetett díj, hanem a tevékenységből származó jövedelem számításba vételével kell megállapítani, tehát az önálló tevékenységek esetében a jövedelem meghatározásánál a bevételből 10 százalékos költséghányad alkalmazásával a bevétel 10 százaléka, illetve tételes költségelszámolás alkalmazása esetén legfeljebb a bevétel 50 százaléka levonható, azonban mindkét esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvényben és egyes miniszteri rendeletekben előírt további szabályokat is figyelembe kell venni. [Szja. tv. 16–23. §]

✍ Ha a magánszemély az önálló tevékenységével kapcsolatban nem nyilatkozik a költségeiről és igazolás nélkül elszámolható költség sem merül fel, akkor a kifizetőnek a 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell megállapítania a jövedelmet.

✍ A társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag tevékenysége, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, valamint a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgáló) tevékenysége (ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek értelmében minden esetben nem önálló tevékenységnek minősül, amelynél a bevétel egésze a magánszemély jövedelmének számít és 10 százalékos költséghányad vagy tételes költségek elszámolására ebben az esetben nincs lehetőség. [Szja. tv. 24–27. §]

A gazdasági társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében (díjazás ellenében vagy külön díjazás nélkül) ellátó társas vállalkozónak minősülő magánszemély tag biztosítási jogviszonyának keletkezésére a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a következő alcímben kerülnek ismertetésre.

A társas vállalkozókra vonatkozó bejelentések

A társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozónak minősülő tag esetében a társas vállalkozás köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések teljesítésére.

A társas vállalkozás (ha nem kisadózó) tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozó magánszemély tag általánosan abban az esetben is biztosítottnak minősül, amennyiben a személyes közreműködésére tekintettel a társas vállalkozástól semmilyen juttatásban nem részesül, a kiegészítő tevékenységet folytató és egyes többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozók kivételével:

A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). [Tbj. 4. § d) pont]

Az ügyvezetési feladatokat ellátó magánszemély tag esetében a biztosítási jogviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítéséhez a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a közreműködő tag a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében, hanem megbízási szerződés alapján díjazás ellenében vagy esetleg külön díjazás nélkül látja el.

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, és a társaságban az ügyvezetésen kívül más személyes közreműködésére tekintettel egyébként nem minősül társas vállalkozónak. [Tbj. 4. § d) pont 5. alpont]

A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés]

A biztosítási jogviszony megállapításánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében kizárólag akkor, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. [Tbj. 4. § d) pont 2. alpont]

A biztosítási jogviszony megállapításánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja esetében, még abban az esetben is, amennyiben a tag tényleges személyes közreműködésére esetleg egyáltalán nem kerül sor. [Tbj. 4. § d) pont 3-4. alpontok]

Az egyéni cég tagja az egyéni cég ügyvezetését kizárólag az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszonya keretében láthatja el és ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettségeinek megállapításához a társas vállalkozóra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. [Evt. 30. § (1) bekezdés és Tbj. 4. § d) pont 4. alpont]

A választott tisztségviselőkre vonatkozó bejelentések

Az alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesülés, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester esetében a kifizetőnek akkor keletkezik a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, amennyiben a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíj (díjazás) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. [Tbj. 5. § (2) bekezdés]

✍ Ha a betéti társaság, a közkereseti társaság vagy a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem a társaság valamelyik tagja látja el, hanem a társaságban tagsági jogviszonnyal nem rendelkező (külső) magánszemély, abban az esetben a biztosítási jogviszonnyal (és járulékfizetéssel) kapcsolatos kötelezettségek megállapításánál a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a tagsági jogviszonnyal nem rendelkező ügyvezető megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatás esetén csak akkor lesz biztosított, ha az ügyvezetői feladatok elvégzésének ellenértékeként a minimálbér 30 százalékát (naptári napokra számítva annak harmincad részét) elérő összegű járulékalapot képező jövedelemben részesül a társaságtól, azonban munkaviszonyban történő szabályos foglalkoztatás esetén minden esetben biztosítási jogviszony keletkezik.

A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés]

✍ A jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem önálló tevékenységnek minősül (ha azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi), amelynek esetében a bevétel egésze jövedelemnek számít, vagyis a jövedelem megállapításakor a bevételből nem vonható le 10 százalék költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával költség, csak a költségtérítés címén kapott bevételből a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vehető elismert költség. [Szja. tv. 24–27. §]

A végelszámolással kapcsolatos bejelentések

A jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás elhatározása a cég legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés, amellyel egyidejűleg meg kell jelölnie a végelszámolás kezdő időpontját, továbbá a végelszámoló személyében és díjazásának kérdésében is döntésre kell jutnia.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik és a végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. [Ct. 98. § (2) bekezdés]

A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég legfőbb szerve a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik. [Ct. 99. § (2) bekezdés]

A végelszámolóra a törvény előírása alapján alkalmazni kell a gazdasági társaság ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseket, ezért a végelszámolói tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízási szerződés alapján lehet ellátni, illetve ha végelszámolónak a társaság valamelyik tagja kerül megválasztásra és a tevékenységét nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszony alapján végzi, abban az esetben a biztosítási jogviszony megítélése szempontjából társas vállalkozónak minősül.

☛ A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvének a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait azzal, hogy végelszámolóvá jogi személy és olyan személy is kijelölhető, aki a céggel azonos főtevékenységet folytató cégben vezető tisztségviselő. [Ct. 99. § (1) bekezdés]

A kisadózókra vonatkozó bejelentések

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózó(k) nevét, címét és adóazonosító jelét, aki(k) a munkaviszonyon kívül bármilyen más jogviszonyban végzett tevékenység keretében (ideértve a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) vesznek részt(nek) a kisadózó vállalkozás tevékenységében. [Katv. 7. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg be kell jelentenie a vállalkozás tevékenységében részt vevő kisadózó magánszemélyek adatait. [Katv. 7. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozásban személyes közreműködésre köteles tagokat, a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagokat, valamint a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tagokat a kisadózó vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, ennek a szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának választása esetén saját magát, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként a bejelentkezéskor. [Katv. 7. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után a jogszabály rendelkezése alapján nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. [Katv. 8. § (11) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozást segítő ellátásban (GYESE), gyermeknevelési támogatásban (GYET) vagy ápolási díjban részesül, vagy katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá fogvatartott, illetve egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. [Katv. 8. § (9) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a kisadózó számára a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYESE), gyermeknevelési támogatás (GYET) vagy ápolási díj folyósítása megszűnik, illetve amelyikben katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vagy fogvatartott státusza megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot a mentesülés egész hónapjain kívül még legalább másik 30 napon fennállt, kivéve azonban, ha annak megszűnése előtt az adott hónapban a kisadózó a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végzett. [Katv. 8. § (10) bekezdés]

✍ A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó kizárólag abban a hónapban mentesül a tételes adó megfizetése alól, amelynek egészében az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. [Katv. 8. § (9) és (10) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg. [Katv. 5. § (1) bekezdés h) pont]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

✍ A kisadózó vállalkozás által kisadózóként kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységében (nem munkaviszony keretében) közreműködő tag(ok) bejelentésére van lehetőség, így a kisadózó vállalkozásban tagi jogviszonnyal nem rendelkező alkalmazottak kisadózóként történő bejelentése nem lehetséges a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint. [Katv. 2. § 11. pont]

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

A munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelentést tenni saját választása szerint elektronikus úton a kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (ügyfélkapu), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, azonban a bejelentéshez mindkét esetben az ügyfélkapun előzetes regisztráció szükséges. [Efo. tv. 11. § (1)–(2) bekezdés]

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatokat kell közölni: a munkavállaló neve, a munkáltató adószáma, a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta), valamint a munkaviszony napjainak száma. [Efo. tv. 11. § (3) bekezdés]

Az a munkáltató, aki 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult, amíg adótartozását ki nem egyenlíti.

☛ Az adótartozás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni: egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató által fizetendő közteher, szociális hozzájárulási adó (társadalombiztosítási járulék), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó előlege. [Efo. tv. 11. § (6) bekezdés]

Az előtársaság bejelentési kötelezettségeinek teljesítése

Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségének papír alapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget, majd ezt követően az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott személyek adatait. [Art. 16. § (9) bekezdés]

☛ A betéti társaság beltagja és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja társas vállalkozónak minősül abban az esetben is, ha a társaság tevékenységében az előtársaságként történő működés időszaka alatt ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). [Tbj. 4. § d) pont 1. alpont]

Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget, majd az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül az adószám és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámának feltüntetésével ismételten bejelenti az előírt adatokat. [Art. 16. § (10) bekezdés]

A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott magánszemély bejelentése

A külföldi vállalkozás a fióktelepe vagy pénzügyi képviselője útján, ennek hiányában pedig közvetlenül a külföldi vállalkozás maga jelenti be az általa foglalkoztatott magánszemélyt.

☛ A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik, így ebben az esetben a fióktelep adózási ügyvivőként teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. [Art. 9. § (1) és (2) bekezdés]

☛ Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. [Art. 8. § (1) bekezdés]

A székhelyre, telephelyre kirendelt külföldi munkavállaló bejelentése

A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítésére, ha a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére külföldi illetőségű magánszemélyt rendeltek ki.

☛ A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi, akkor a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt, akinek a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik, továbbá akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik. [Art. 17. § (10) bekezdés]

A külföldi illetőségű munkavállaló esetében a bejelentési kötelezettséget a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, illetve a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása esetén a személyijövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell teljesíteni. [Art. 17. § (10) bekezdés]

A bejelentés tartalmazza a külföldi illetőségű magánszemély természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, a munkavégzés megkezdésének időpontját, valamint a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét. [Art. 17. § (11) bekezdés]

☛ A fentiekhez hasonlóan be kell jelenteni a munkavégzés befejezésének időpontját, és amennyiben az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll, akkor az ország területe elhagyásának időpontját is. [Art. 17. § (12) bekezdés]

A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni, illetve ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adóhatósághoz teljesíteni. [Art. 17. § (12) bekezdés]

✍ Amennyiben a kirendelt külföldi munkavállaló nem önálló tevékenység végzésére való kirendelésének időtartama több adóévet is érint, abban az esetben a bejelentést nem kell minden évben megismételni.

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján be nem jelentett alkalmazottnak minősül az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve a kifizető a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, a kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő személy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. [Art. 178. § 8. pont]

Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. [Art. 172. § (2) bekezdés]

Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, abban az esetben nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha a késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis a késedelem rajta kívül álló ok miatt merült fel. [Art. 172. § (2) és (6) bekezdés]

Amennyiben az adózó a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de még az adóellenőrzés megkezdése előtt a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesíti, azonban késedelmét elfogadható indokkal nem menti ki, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el az adott helyzetben, majd a körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. [Art. 172. § (2) és (21) bekezdés]

Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. [Art. 108. § (8) bekezdés]

A megfizetni elmulasztott közterhek esetében a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. [Art. 108. § (9) bekezdés]

Ha be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság a fentiek szerint az adózó terhére adóhiányt állapít meg, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabásán kívül még a megfizetni elmulasztott közterhek után további adóbírság és késedelmi pótlék megállapítására is számítani lehet.

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, ismételt előfordulás esetén a lezárás időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap, kivéve, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt. [Art. 174. § (1)–(2) bekezdés]

Az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén az adóhatóság üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelynek felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. [Art. 172. § (8a) bekezdés]

A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó jogkövetkezményekre vonatkozó további szabályokról egy másik oldalunkon olvasható részletesebb tájékoztatás:

A változásbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztások

Az adózás rendjéről szóló törvény a foglalkoztatási jogviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmaradásán kívül még a biztosítási jogviszony megszűnésével kapcsolatos bejelentések, valamint a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos változásbejelentések hiányossága esetén is lehetőséget biztosít az adóhatóság számára a mulasztási bírság kiszabásának alkalmazására.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti. [Art. 172. § (1) bekezdés a) és c) pont]

A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. [Art. 172. § (5) bekezdés]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. [Art. 172. § (6) bekezdés]

A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének szankcionálása előtt az adóhatóság minden esetben megvizsgálja, hogy az adózó nyújtott-e be igazolási kérelmet, amelynek elbírálása soron kívül történik.

Teljesítési határidők - Bejelentések és bejelentkezések határidői