Társasági adó megfizetése

A társasági adó (tao) megfizetése

A társasági adó megfizetése előlegfizetés rendszerében történik, amelynek alapján az adóteher megfizetését az év során arányosan elosztva több részletben kell önadózás útján teljesíteni, majd az éves adóbevallásban a befizetett adóelőlegek és az adóévre ténylegesen fizetendő társasági adó különbözetét elszámolni.

☛ A társasági adó (tao) a társas vállalkozások és a törvényben meghatározott további szervezetek számára előírt adófizetési kötelezettség, amit a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység eredménye alapján kell fizetni, ha az adóalany nem tartozik valamely másik, kedvezményes jövedelemadózási lehetőség választását biztosító jogszabály hatálya alá, beleértve többek között az ügyvédi irodát, a végrehajtói irodát, a szabadalmi ügyvivői irodát, a közjegyzői irodát, az egyéni céget, az alapítványt, az egyesületet és a szövetkezetet is.

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, illetve az 500 millió forintot meghaladó rész után 19 százalék. [Tao. tv. 19. § (1) és (2) bekezdés]

☛ A társasági adót nem kell megfizetnie a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet), köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, amennyiben a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a kedvezményes tevékenységekről szóló rendelkezések figyelembevételével nyilvántartott vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát. A társasági adóról szóló törvény az előírt feltételek teljesülése esetén adómentességet biztosít az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a vízitársulat, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet számára is. [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés, valamint a Tao. tv. 6. számú melléklete]

Az adóévre fizetendő adóelőleg összege egyenlő az adóévet megelőző adóév fizetendő társasági adójának összegével, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével minden más esetben.

☛ A társasági adó esetében nem kell az előlegfizetésre és az előlegkiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak megszűnéskor, illetve ha adóbevallás benyújtására a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt kerül sor, továbbá a következő szervezeteknek: MRP, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, vízitársulat, egyházi jogi személy, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, köztestület, lakásszövetkezet, szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet. [Tao. tv. 26. § (11) bekezdés]

✍ A tevékenységét kezdő adóalany nem köteles társaságiadó-előleget fizetni az első társasági adóról szóló adóbevallásának esedékességéig, azonban adóelőleg akkor is bármikor fizethető, ha azt törvény nem írja elő.

Az előlegfizetések esedékessége

A társasági adó előlegét negyedéves vagy havi gyakorisággal kell megfizetni. [Tao. tv. 26. § (7) bekezdés]

Ha az előző adóévi fizetendő adó összege legfeljebb 5 millió forint, abban az esetben az adóelőleg háromhavonta egyenlő részletekben esetékes a negyedévet követő hó 20. napjáig. [Art. 2. sz. melléklet]

A társasági adó előlegének megfizetési határideje negyedéves előlegfizetési gyakoriság esetén a következő:

↪ április 20. ↦ július 20. ↦ október 20. ↦ január 20. (december 20.)

Ha az előző adóévi fizetendő adó összege meghaladja az 5 millió forintot, abban az esetben az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes minden hónap 20. napjáig. [Art. 2. számú melléklet]

Az előlegkiegészítésre kötelezettek az adóév utolsó előlegét mindkét esetben a főszabálytól eltérően nem január 20-ig, hanem az előlegkiegészítéssel egyidejűleg december 20-ig kötelesek megfizetni.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózók nem egyenlő, hanem negyedévenként növekvő részletekben fizetik a társasági adó előlegét. [Tao. tv. 26. § (8) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó vagy a kisvállalati adó hatálya alól a társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalanyok negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kötelesek a társasági adó előlegének megfizetésére, erről az alábbiakban olvasható részletesebb információ. [Tao. tv. 26. § (12) és (13) bekezdés]

A társasági adó előlegének kiegészítése (feltöltési kötelezettség)

Ha az előző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, abban az esetben az adózónak a társaságiadó-előleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig, vagyis december 20-ig. [Tao. tv. 26. § (10) bekezdés]

Az előlegkiegészítési kötelezettség nem vonatkozik azokra az adózókra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

Az előlegfizetésre kötelezettek az adóévben utoljára esedékes társaságiadó-előleg megfizetését nem az adóévet követő év január 20-ig, hanem az előlegkiegészítéssel egyidejűleg december 20-ig teljesítik.

Az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből kapott támogatások esetén a várható adó összegét az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap után kell megállapítani. [Tao. tv. 26. § (10) bekezdés]

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. [Art. 172. § (12) bekezdés]

✍ Az előlegkiegészítésre kötelezetteknek a társasági adó előlegét a törvény alapján a várható adó összegére kell kiegészíteni, a mulasztási bírság azonban abban az esetben kerül felszámításra, ha az előleg kiegészítése nem történt meg legalább az adóévre fizetendő adó 90 százalékának mértékéig. Az adóévre fizetendő társasági adó pontos összege azonban nem minden esetben állapítható meg december 20-ig, ezért a feltöltési kötelezettség teljesítésekor a lehetőségek szerint célszerű inkább több, mint kevesebb társaságiadó-előleget befizetni a mulasztási bírság kiszabásának elkerülése érdekében.

✍ A társasági adó előlegének kiegészítésére kötelezett adózók esetében figyelemmel kell lenni a helyi iparűzési adó előlegének kiegészítésére vonatkozó rendelkezésekre is, amelyek hasonló szabályokat írnak elő.

A társaságiadó-előleg összegének módosítása

Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Ha az adóhatóság az adóelőleget egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget attól eltérő összegekben fizethesse meg. [Art. 42. § (2)–(3) bekezdés]

Az adóelőleg módosítása az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben kérhető, amely az adóhatóságnál kezdeményezett elsőfokú eljárásként az illetékekről szóló törvény rendelkezése alapján a tárgyánál fogva illetékmentes. [Art. 42. § (4) bekezdés, Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pont]

A a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezése alapján az adóhatósághoz benyújtott kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. [Ket. 36. § (1) bekezdés]

✍ Az állami adóhatósághoz benyújtható kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan a jogszabályban nem található előírás és jelenleg az adóhatóság sem tett közzé a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt vagy a kérelem tartalmára vonatkozó iránymutatást, azonban a jogszabályi előírások alapján kialakult gyakorlatnak megfelelően a kérelemben be kell mutatni a társaság tevékenységének bemutatását, az adóelőleg csökkentésére irányuló kérelem indokát, továbbá a kérelemhez minden esetben mellékelni kell az előlegfizetéssel érintett mindkét évre vonatkozóan a társaság várható pénzügyi teljesítményének bemutatására készített számításokat, vagyis az eredménykimutatást, az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek megjelölésével az adóalap meghatározását, a jövedelem-(nyereség-)minimum levezetését a növelő és csökkentő tételek feltüntetésével, a várható társasági adó fizetési kötelezettség összegét, továbbá a kérelemben annak is szerepelnie kell, hogy a társaság pontosan mely esedékességekre kéri az adóelőleg fizetési kötelezettség mérséklését.

✍ Mivel az adóóelőleg összegének csökkentése az előlegfizetés esedékességének időpontjáig benyújtott kérelemben kérhető, ezért például, ha az előlegfizetés havi gyakorisággal történik és a kérelmet szeptember 19-én nyújtják be az adóhatósághoz, abban az esetben a társaság előző évi társasági adóról benyújtott bevallásában a tárgyév szeptemberétől a következő év júniusáig terjedő időszakra megállapított társasági adóelőleg fizetési kötelezettség mérséklésére van lehetőség.

Az társaságiadó-előleg összegének bevallása során elkövetett tévedés az önellenőrzés szabályai szerint nem módosítható, arra kizárólag az előbbi szabályok szerint van lehetőség. [Art. 4. § (3) bekezdés]

Nincs akadálya azonban annak, hogy az adózó a hiba észlelését követően a bevallottnál magasabb összegű társaságiadó-előleget fizessen. [Art. 42. § (6) bekezdés]

Az adózó 20 százalékig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és emiatt kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit a tényleges eredménye alapján kellett volna. A kiszabásra kerülő bírság alapja ebben az esetben az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete. [Art. 172. § (13) bekezdés]

A társasági adó éves elszámolása

A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét általános esetben az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni. [Art. 2. számú melléklet I./3./B/a) pont]

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. [Art. 6. számú melléklet 2./a) pont]

A társasági adó megfizetését a jogszabályban meghatározott esetekben az általánostól eltérő módon kell teljesíteni, amelyekről az alábbiakban olvasható részletesebb tájékoztatás.

A társasági adó hatálya alól kikerülő adózók

A társasági adóról szóló törvény szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a társasági adóról szóló törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. [Tao. tv. 16. § (7) bekezdés]

A jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerülő adózónak a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást kell benyújtania a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül. [Art. 33. § (3)–(4) bekezdés]

✍ A társasági adó hatálya alól kikerülnek a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók, továbbá azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá átkerülnek, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó hatálya alá átkerülő adózók. [Tao. tv. 5. számú melléklet]

A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti, további szabályok figyelembevételével. [Eva. tv. 19. § (1) bekezdés]

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság választását az adóévet megelőző naptári évben december 20-ig lehet bejelenteni az állami adóhatóságnak és jogszerűen megtett nyilatkozat esetén az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság az új naptári év első napjától kezdődően jön létre. [Eva. tv. 10. § (1) bekezdés]

Amennyiben a társasági adó alanya az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójáról vagy a kisvállalati adóról szóló jogszabályi rendelkezések szerint teljesíti, abban az esetben a társasági adóról szóló törvény jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő bevallás benyújtásának határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. [Katv. 28. § (10) bekezdés]

Amennyiben a társasági adó alanya az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vagy a kisvállalati adóra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, abban az esetben a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet. Ha az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, abban az esetben azonban nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól. [Katv. 28. § (2) bekezdés]

☛ A kiadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a már működő adóalanyok esetében a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. [Katv. 4. § (1) bekezdés]

☛ A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a már múködő adóalanyok esetében a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. [Katv. 19. § (1) bekezdés]

A társasági adó hatálya alá visszakerülő adózók

Az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követően a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget köteles egyenlő részletekben fizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. [Tao. tv. 26. § (12) bekezdés]

☛ Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság megszűnése után a háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, amennyiben az adóév időtartama 12 hónap volt, illetve a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben. [Tao. tv. 26. § (12) bekezdés]

A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget köteles egyenlő részletekben fizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. [Tao. tv. 26. § (13) bekezdés]

☛ A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnése után a háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege a kisvállalati adó szerinti alanyiság mmegszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, illetve a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben. [Tao. tv. 26. § (13) bekezdés]

Az év közben átalakuló adózók

Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett társaságiadó-előleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza. [Art. 2. számú melléklet I./3./B/a) pont]

☛ Az átalakulásról az adóbevallás benyújtását és a tényleges társasági adó alapján megállapított különbözet megfizetését az átalakulást követő 30 napon belül kell teljesíteni. [Art. 33. § (4) bekezdés]

Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. [Tao. tv. 26. § (3) bekezdés]

Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi. [Tao. tv. 26. § (6) bekezdés]

Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az adózó jogutódja, aki az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be. [Art. 35. § (2) és (4) bekezdés]

Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át. [Art. 43. § (1) bekezdés]

A végelszámolási eljárás alá kerülő adózók

A végelszámolás alatt álló adózó az adófizetési kötelezettségét a tevékenységét lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok szerint köteles teljesíteni. [Art. 2. számú melléklet I./2. pont]

☛ A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. [Art. 33. § (6) bekezdés]

✍ A végelszámolási eljárás alatt álló adózók a végelszámolási eljárás befejezéséig nem kerülnek ki a társasági adóról szóló törvény hatálya alól, azonban a végelszámolásra a jogutód nélküli megszűnés esetére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A végelszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. [Art. 43. § (5) bekezdés]

✍ Amennyiben a végelszámolási eljárás alatt álló adózó az adófolyószámlán nyilvántartott túlfizetéssel rendelkezik és/vagy visszaigényelhető adója van, azt még a végelszámolási eljárás ideje alatt célszerű visszaigényelni.

A felszámolási eljárás alá kerülő adózók

A felszámolási eljárás alá kerülő adózók társasági adó szerinti adóalanyisága megszűnik, mivel a felszámolás kezdő napjától kezdődően már nem minősülnek a társasági adó alanyának. [Tao. tv. 5. számú melléklet 8. pont]

A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni. [Art. 2. számú melléklet I./2. pont]

☛ A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási és adófizetési kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesítik. [Art. 33. § (6) bekezdés]

A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha a felszámolási eljárás a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik. [Tao. tv. 5. § (6) bekezdés]

A kerekítés szabályai

A társasági adót 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

✍ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő társasági adó összege 490 ezer forint lesz.

A megfizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a társasági adó és a társasági adó előlegének megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha a társasági adó előlegének megfizetési határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők