Szociális hozzájárulási adó megfizetése

A szociális hozzájárulási adó megfizetése

A szociális hozzájárulási adó megfizetését fő szabály szerint havonta kell teljesíteni, azonban ez alól kivételt jelent például az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, aki ebben az esetben negyedévente köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

☛ A szociális hozzájárulási adó (szocho) a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulásra vonatkozó Alaptörvényben előírt kötelezettségnek megfelelően a kifizetőt, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt terhelő adófizetési kötelezettség, amelynek megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra vagy támogatás igénybevételére közvetlen jogosultságot nem keletkeztet.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1-jétől az adóalap 22 százaléka. [Eat. 459. § (1) bekezdés]

☛ A szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016. december 31-éig juttatott jövedelmek esetében az adóalap 27 százaléka volt.

A számított adó továbbra is csökkenthető a fizetésre kötelezettet a törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével, amelyek többsége jellemzően munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén vehető igénybe.

A szociális hozzájárulási adónak nem alanya a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó sem, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. [Eat. 454. § (6) bekezdés a)–b) pont]

☛ Az a természetes személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesül, továbbá a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve valamely EGT-állam jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, azzal, hogy az egyéni vagy társas vállalkozó esetében akkor is, ha az előzőekben említett nyugellátásának folyósítása szünetel. [Tbj. 4. § f) pont]

A magánszemély által a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló tevékenységként (nem egyéni vállakozói tevékenység keretében) végzett bérbeadói tevékenység nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak a szociális hozzájárulási adó tekintetében, továbbá a kifizetőt terhelő adónak sem alapja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a szociális hozzájárulási adó esetében (ha a bérlő kifieztőnek minősül). [Eat. 455. § (2) bekezdés h) pont és (4) bekezdés i) pont]

A kifizetőt terhelő szociális hozzájájrulási adónak nem alapja a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. [Eat. 455. § (4) bekezdés f) pont]

✍ A magánszemély részére az előző bekezdésben szereplő vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifzetett díj esetén a kifizetőnek nem szociális hozzájárulási adót, hanem 2017. január 1-jétől már csak 22 százalékos (korábban 27 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó

A kifizető alapesetben a törvényben meghatározott jogviszonyok alapján a magánszemély részére juttatott bevétel után kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére, ilyen jogviszony különösen a munkaviszony és a munkavágzésre irányuló egyéb jogviszonyok, mint például a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti önálló tevékenység végzésére irányuló megbízási jogviszony.

A szociális hozzájárulási adót a kifizető havonta köteles megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megfizetni. [Eat. 464. § (1) bekezdés]

A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja alapesetben a természetes személy részére juttatott önálló tevékenységből és nem önálló tevékenységből származó bevételből a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint az [adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem], nem önálló tevékenység esetén növelve a munkavállalói érdekképviseleteti tagdíj levont vagy befizetett összegével, továbbá a tanulószerződésben meghatározott díj, hivatásos nevelőszülőt megillető hivatásos nevelőszülői díj, szerződésben meghatározott alapbér vagy díjazás, valamint a külföldi kiküldetés esetén a kiküldetést megelőző évi havi átlagos munkabér vagy ennek hiányában a tárgyhavi alapbér. [Eat. 455. § (1) bekezdés]

✍ A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (például megbízási szerződés alapján) munkát végző személy részére a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelem juttatása esetén a kifizető a fentieknek megfelelően szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles és ebben az esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulsást nem kell fizetni.

☛ A kifizetőt terhelő adónak nem alapja többek között az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, továbbá a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj sem. [Eat. 455. § (4) bekezdés]

A szociális hozzájárulási adó összegét a természetes személy részére kiállított igazoláson a kifizető nem tünteti fel. [Eat. 464. § (1) bekezdés]

A tagi jogviszony esetén fizetendő szociális hozzájárulási adó

A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is), továbbá az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony alapján a kifizetőnek szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. [Eat. 455. § (2) bekezdés]

A szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek ebben az esetben is havonta kell megállapítania és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megfizetnie. [Eat. 464. § (1) bekezdés]

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, illetve egy napra számítva annak harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. [Eat. 457. § (1) bekezdés]

A minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, illetve a társas vállalkozóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. [Eat. 466. (6) pont, Tbj. 4. § s) pont]

☛ A kifizető nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen a tagja táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED) részesül, önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít vagy fogvatartott. [Eat. 458. § (1) bekezdés a) pont és 458. § (2) bekezdés]

☛ A kifizető nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen a tagja gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy az ápolási díj folyósítása alatt a tag a személyes közreműködését személyesen folytatja. [Eat. 458. § (1) bekezdés b) pont]

☛ Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen tagjának ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. [Eat. 458. § (3) bekezdés]

☛ A kifizető nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen a tagja legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetén az előírt munkaidőket össze kell adni), illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. [Eat. 458. § (5) bekezdés]

☛ A kifizető nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető ezt a napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. [Eat. 458. § (6) bekezdés]

✍ Az utóbbi két esetben a kifizető részére a természetes személynek a törvényben meghatározott tartalmú nyilatkozatot kell adnia a feltételek fennállásáról, továbbá haladéktalanul újabb nyilatkozatot köteles tenni a feltételek megváltozása esetén.

Az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó

Az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adót havonta köteles megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megfizetni. [Eat. 464. § (2) bekezdés]

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót az adott hónapban saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a vállalkozói kivét elszámolt összege, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében pedig az átalányban megállapított jövedelem, azonban mindkét esetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka, illetve egy napra számítva annak harmincad része, amennyiben az adófizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap minden egyes napján. [Eat. 456. § (1) bekezdés és 457. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót az adott hónapban saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka, vagy a külön törvény rendelkezése alapján a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében tett nyilatkozata szerinti összeg, illetve egy napra számítva azok harmincad része, ha az adófizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap minden egyes napján. [Eat. 456. § (2) bekezdés és 457. § (3) bekezdés]

A minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, illetve a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. [Eat. 466. (6) pont, Tbj. 4. § s) pont]

☛ Az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED) részesül, illetve önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

☛ Az egyéni vállalkozónak nem kell figyelembe vennie az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy az ápolási díj folyósítása alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. [Eat. 458. § (1)–(2) és (4) bekezdés]

☛ A nem az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell figyelembe vennie az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat azokra a napokra vonatkozóan, amelyen legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében a munkaidők összeszámolandók), illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. [Eat. 458. § (5) bekezdés]

☛ Az egyéni vállalkozónak nem kell figyelembe vennie az adóalap minimális összegére vonatkozó előírásokat arra az időszakra, amelyre vonatkozóan a kifizető részére a tárgyév január 31-éig az adóév egészére tett nyilatkozata alapján a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. [Eat. 458. § (8) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kizárólag abban az esetben, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a szociális hozzájárulási adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni. [Eat. 464. § (3) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. [Eat. 456. § (3) bekezdés]

A külföldi kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó

A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. [Art. 8. § (1) bekezdés]

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg, amely az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. [Art. 9. § (1)-(2) bekezdés]

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles és adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt nem bíz meg, az közvetlenül személyesen köteles teljesíteni adókötelezettségeit és ennek érdekében be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz adózóként történő nyilvántartásba vétele érdekében. [Eat. 464.§ (4) bekezdés]

Amennyiben a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel és az adóhatósághoz történő bejelentkezést is elmulasztja, abban az esetben az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. [Eat. 454.§ (2) bekezdés]

A külföldi személy után fizetendő szociális hozzájáurlási adó

Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzetközi szerződés a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó hazai szabályoktól eltérő rendelkezést tartalmaz. [Eat. 465.§ (3) bekezdés]

A kifizetőt terhelő adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. [Eat. 455.§ (4) bekezdés h) pont]

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján Magyarországon biztosítási kötelezettség alá nem vont személyek esetében járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. [Tbj. 13. § b) pont]

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján Magyarországon biztosítási kötelezettség alá nem vont személyek esetében járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. [Tbj. 13. § a) pont]

✍ A Magyarországon bejegyzett társaság külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselőjének megbízási jogviszony alapján kifizetett havi jövedelme után járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem keletkezik, amennyiben az adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a mentesülésről rendelkezik és a külföldi állampolgárságú személy érvényes igazolást (A1) mutat be a külföldi biztosítási jogvisznnyának fennállásáról.

A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, azonban ez a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. [Tbj. 11.§ b) pont]

A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, továbbá a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, valamint a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. [Tbj. 11.§ a) pont]

A biztosítási kötelezettség nem terjed ki az európai parlamenti képviselőre. [Tbj. 11.§ c) pont]

A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. [Tbj. 11.§ d) pont]

A kerekítés szabályai a szociális hozzájárulási adó esetében

A kifizető, a munkáltató az általa foglalkoztatott magánszemélyek után fizetendő összesített szociális hozzájárulási adónak az adófizetési időszakra bevallott, együttes összegét az általános szabálynak megfelelően 1000 forintra kerekítve köteles megfizetni. [Art. 2. sz. melléklet, I. rész]

✍ A kifizető, a munkáltató a havi rendszerességű adó- és járulékbevallásban az általa foglalkoztatott magánszemélyeknek teljesített kifizetések alapján az adott hónapra összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét ezer forintra kerekítve határozza meg és a kerekített összegben köteles az adót megfizetni is. A kerekítés miatt keletkező különbözetet folyamatosan nyilván kell tartani és a bevallásban szereplő adatot a halmozott értéknek megfelelően szükség esetén módosítani kell.

✍ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell megállapítani a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó összege 490 ezer forint lesz.

Az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adót azonban kerekítés nélkül, forintra pontos összegben köteles megfizetni.

✍ Az adózás rendjéről szóló törvény értelmező rendelkezése, valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály átmeneti rendelkezése alapján a magánszemély által saját maga után fizetett szociális hozzájárulási adó a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt kötelező járulékbefizetésnek minősül, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény 2. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint nem ezer forintra kerekített összegben kell megfizetni. [Eat. 467. § (1) bekezdés, Art. 178. § 18. pontja]

Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő az általa foglalkoztatott magánszemélyek után a munkáltatói, kifizetői minőségben fizetendő szociális hozzájárulási adónak az adófizetési időszakonként összesített összegét azonban a fentiek szerint 1000 forintra kerekítve köteles bevallani és megfizetni.

☛ Az 1000 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, továbbá az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság nem utalja ki és nem tartja nyilván. [Art. 2. sz. melléklet, Általános rendelkezések I/3. pontja]

A megfizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a szoociális hozzájárulási adó megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az adó megfizetésének a határideje július 12. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők