Szakképzési hozzájárulás megfizetése

A szakképzési hozzájárulás eredeti célja az iskolai rendszerű szakképzés, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása, amelynek költségeihez a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók többsége köteles az arányos teherviselés elvének figyelembevételével rendszeresen hozzájárulni.

☛ A szakképzési hozzájárulás a társadalmi folyamatokhoz igazodó rugalmas és differenciált, illetve a gazdaság dinamikus fejlődését elősegítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása érdekében előírt fizetési kötelezettség, amely a törvény rendelkezéseinek megfelelő gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat szervezésével, vagy az előírt feltételek teljesítése esetén a saját munkavállalók számára szervezett szakmai vagy nyelvi képzéssel is teljesíthető.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka, a szakképzési hozzájárulás alapja pedig a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, amelyet csökkenteni kell a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett kedvezmények közül kizárólag azokkal, amelyek levonását a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön előírja.

☛ A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a bruttó munkabér összege, de a kedvezménnyel érintett munkavállalónként legfeljebb 100 ezer forint a pályakezdő munkavállalók, a tartósan álláskereső személyek, az anyasági ellátások folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók, valamint a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény esetén, továbbá a bruttó munkabér összege, de a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta legfeljebb 500 ezer forint a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adóból érvényesített kedvezmény esetén. [Szht. 4. § (1a) és (1b) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek

A szakképzési hozzájárulás rendszerét szabályozó új törvény a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a szakképzett munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége legyen hozzájárulásra kötelezett.

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körébe tartoznak többek között a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda is.

Az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adójának alapja után nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját. [Szht. 2. § (5) bekezdés c) pont]

✍ Az egyéni vállalkozó tehát saját maga után nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni.

Az egyéni cég, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag szociális hozzájárulási adó alapja után nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját. [Szht. 2. § (5) bekezdés d) pont]

✍ A gazdasági társaságok tevékenységében társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag esetében a társaság azonban szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles a kedvezményekkel csökkentett szociális hozzájárulási adó alap figyelembevételével.

A társasházak, az alapítványok és az egyesületek nem tartoznak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, továbbá a lakásszövetkezetek, szociális szövetkezetek, iskolaszövetkezetek és víziközmű-társulatok sem kötelesek szakképzési hozzájárulás fizetésére. [Szht. 2. § (1) bekezdés]

✍ A törvény további mentességeket is meghatároz az egészségügyi szolgáltató, a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott egyes szervezetek számára külön feltételekkel. [Szht. 2. § (5) bekezdés a)–b) és e)-f) pont]

A szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizető által a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási szerződés) alapján önálló tevékenységként munkát végző magánszemély részére a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelem juttatása esetén is, kivéve többek között a közérdekű önkéntes tevékenységet és a bérbeadói tevékenységet. [Szht. 3. § b) pont]

Az előlegfizetések esedékessége

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget kötelesek fizetni. [Szht. 9. § (2) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulás előlegének összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára. [Szht. 9. § (4) bekezdés]

✍ Az év utolsó hónapjára vonatkozóan a szakképzési hozzájárulás esetében már nem előleget, hanem a tényleges éves nettó kötelezettség alapján megállapított összeget kell megfizetni, amelynek határideje igazodik az előlegfizetések határidejéhez.

☛ Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy gyakorlati képzés szervezése esetén az alapnormatíva alapján számított összeg szerinti csökkentő tétel és a saját munkavállalók számára szervezett szakmai vagy nyelvi képzés feltételeinek teljesülése esetén a pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és az előírt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. [Szht. 9. § (3) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulás éves elszámolása

A szakképzési hozzájárulás esetében a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. [Szht. 9. § (5) bekezdés]

☛ A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett, az éves bevallásában figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. [Szht. 9. § (6) bekezdés]

✍ A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget a 2012. évre vonatkozóan a fentiekkel ellentétben nem 2013. január 12-éig, hanem 2013. február 25-éig benyújtandó bevallással kellett teljesíteni és a többletbefizetést ettől az időponttól lehetett visszaigényelni, mivel a 2012. évben még nem kellett havi rendszerességgel beszámolni a szakképzési hozzájárulásról. [Szht. 26. § (6) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség alapján megállapított többletbefizetést a tárgyévet követő év január 12. napjától lehet visszaigényelni. [Szht. 9. § (5) bekezdés]

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás éves elszámolása során megállapított visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától, vagyis a tárgyévet követő év január 12. napjától kezdeményezheti. [Szht. 9. § (7) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulás esetében visszaigénylésre az előlegfizetések alkalmával is lehetősége van annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki bruttó kötelezettségét részben vagy egészben a jogszabályban meghatározott módon teljesíti és megfelel az előírt követelményeknek. [Szht. 8. § (2) bekezdés]

Ha az adott adónem tekintetében az adózónak adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó által megjelölt adószámlára számolja el (átvezetési kérelem). [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről (kiutalási kérelem). Az adóhatóság a fennmaradó összeget akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása. [Art. 43. § (6) bekezdés]

✍ A szakképzési hozzájárulás esetében a túlfizetés összegének visszatérítését vagy másik adónemre történő átvezetését a túlfizetésre vonatkozó általános szabályok szerint lehet kérelmezni a 17-es számú nyomtatványon.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezésének 2016. január 1-jén hatályba lépett módosítása következtében az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván (korábban száz forint volt). [Art. 2. sz. melléklet, I./Általános rendelkezések/3. pont]

Az átalányadózók szakképzési hozzájárulása

Annak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, a szakképzési hozzájárulás tekintetében nem keletkezik külön bevallási és elszámolási kötelezettsége, mivel a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. [Szht. 2. § (3) bekezdés]

✍ Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján szakképzési hozzájárulást külön nem kell fizetnie.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának szakképzési hozzájárulása

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles, kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt. [Eva. tv. 16/A. § (1) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok a szakképzési hozzájárulást az első három negyedévben a negyedévet követő hónap 12. napjáig, valamint az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésére előírt határidőig kötelesek megfizetni. [Eva. tv. 16/A. § (5) bekezdés]

☛ A szakképzési hozzájárulás mértéke az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. [Eva. tv. 16/A. § (2) bekezdés]

☛ Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, azonban legfeljebb addig, hogy a fizetési kötelezettség nulla legyen. [Eva. tv. 16/A. § (3) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások szakképzési hozzájárulása

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. [Katv. 9. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás azonban nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. [Katv. 9. § (2) bekezdés]

A kisvállalati adó hatálya alá tartozók szakképzési hozzájárulása

A kisvállalati adó hatálya alá jogszerűen bejelentkezett adóalany mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. [Katv. 21. § (2) bekezdés]

✍ A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyok a fentiek alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelesek.

A kerekítés szabályai

A szakképzési hozzájárulást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő szakképzési hozzájárulás összege 490 ezer forint lesz.

A megfizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a szakképzési hozzájárulás és a hozzájárulás előlegének megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az adóelőleg megfizetésének a határideje július 12. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabásával is számolni kell.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban ez csak akkor lehetséges, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők