Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetését az előlegfizetés rendszerében önadózás útján negyedévente kell teljesíteni az első három negyedévben, az utolsó részlet az adóévet követő év februárjában az éves elszámolással egyidejűleg esedékes.

☛ A rehabilitációs hozzájárulás (reho) a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására ösztönző fizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy megteremtse a feltételeket a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás-központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, ennek megfelelően a szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a járulékfizetési kötelezettség teljesíthető legyen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával.

A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket 2012. január 1-jétől már nem a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, hanem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény tartalmazza:

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. [Mmtv. 23. § (1) bekezdés]

A munkaadó nem köteles rehabilitációs hozzájárulás fizetésére, amennyiben az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak alapján számolva a 25 főt nem haladja meg.

A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni az alábbiak figyelembevételével. [Mmtv. 23. § (4) bekezdés]

☛ A KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója 2015. január 1-jétől módosult a magyarországi cég külföldi fióktelepének meghatározásában, valamint a létszámfogalmakkal kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékében:

☛ Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

☛ A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja. [Mmtv. 23. § (2) bekezdés]

☛ Azt a személyt kell megváltozott munkaképességű személynek tekinteni, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, továbbá aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik (az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt), továbbá akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű (az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt), valamint aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és mindegyik esetben kizárólag akkor, ha a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. [Mmtv. 22. § a)–d) pont]

☛ A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál kell figyelembe venni. A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni. [Mmtv. 23. § (1a) bekezdés]

A rehabilitációs hozzájárulás egy főre meghatározott éves mértéke 2017. január 1-jétől a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese. Mmtv. 23. § (5) bekezdés]

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2017. évben 1  147 500 Ft/fő/év, a 2018. évben 1 242 000 Ft/fő/év, amelyet továbbra is az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított öt százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kell megszorozni. [Mmtv. 23. § (3) és (5) bekezdés]

☛ A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jén 127 500 forint (havibér), illetve 2018. január 1-jén pedig 138 000 forint (havibér). [430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §]

☛ A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2016. december 31-éig 964 500 Ft/fő/év volt, amit az éves fizetendő rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szintén az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított öt százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kellett megszorozni. [Mmtv. 23. § (3) és (5) bekezdés]

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó állapítja meg és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. [Mmtv. 24. § (1) bekezdés]

☛ A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni. [Mmtv. 23. § (7) bekezdés]

Az előlegfizetések esedékessége

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni, kivéve a negyedik negyedévet, amelyre előleget fizetni nem kell. [Mmtv. 24. § (2) bekezdés]

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az első három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet I./7. pont]

A rehabilitációs hozzájárulás előlegeinek megfizetési határideje a következő:

↪ április 20. ↦ július 20. ↦ október 20. ↦ (február 25.)

☛ Az adózónak a negyedik negyedévre előlegfizetési kötelezettsége nincs, mivel az utolsó negyedévre vonatkozó hozzájárulás összegét az éves elszámolás során kell figyelembe venni, amit az adóévet követő év február 25. napjáig kell teljesíteni.

Az előlegek mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. [Mmtv. 24. § (2) bekezdés]

A tevékenységét a naptári évben kezdő rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkaadó az első teljes negyedév után köteles először előlegfizetést teljesíteni. [Mmtv. 24. § (2) bekezdés]

A rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolása

Az első három negyedévre befizetett előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét az adóév végét követően kell megfizetni.

Az adóévre befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet I./7. pont]

☛ A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is a naptári évnek megfelelően teljesítik a rehabilitációs hozzájárulási adó megfizetését, mivel a rehabilitációs hozzájárulásról szóló jogszabály külön nem rendelkezik az eltérő üzleti évet választókról.

Ha az adott adónem tekintetében az adózónak adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó által megjelölt adószámlára számolja el (átvezetési kérelem). [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről (kiutalási kérelem). Az adóhatóság a fennmaradó összeget akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása. [Art. 43. § (6) bekezdés]

☛ A rehabilitációs hozzájárulás esetében a túlfizetés összegének visszatérítését vagy másik adónemre történő átvezetését a túlfizetésre vonatkozó általános szabályok szerint lehet kérelmezni a 17-es számú nyomtatványon.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezésének 2016. január 1-jén hatályba lépett módosítása következtében az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván (korábban száz forint volt). [Art. 2. sz. melléklet, I./Általános rendelkezések/3. pont]

A kerekítés szabályai

A rehabilitációs hozzájárulást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege 490 ezer forint lesz.

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személy és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősülnek és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, amelyet adószámuk közlésétől számított 15 napon belül kell megnyissanak, továbbá figyelemmel kell lenniük a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

☛ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a rehabilitációs hozzájárulás és az előleg megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

☛ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a magánszemélyként nyitott saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti.

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

☛ Így például ha a rehabilitációs hozzájárulás előlegének megfizetési határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [2017. évi CL. tv. 63. §]

☛ A bankszámláról átutalással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a bankszámla megterhelésének napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A határidőben meg nem fizetett rehabilitációs hozzájárulás után az adóévet követő évben késedelmi pótlék kerül felszámításra, amelynek általános mértéke minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás), ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható az adóbírság után felszámított késedelmi pótlék esetében. [2017. évi CL. tv. 208. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jétől az 5000 forintot el nem érő (jelentéktelen összegű) késedelmi pótlékot nem írja elő, azt az adózónak nem is kell megfizetnie. [2017. évi CL. tv. 207. § (2) bekezdés]

A hosszabb időn keresztül folyamatosan fennálló adótartozásnak további jogkövetkezményei is lehetnek, amelyekre az adózónak megfelelő figyelmet kell fordítania.

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [2017. évi CL. tv. 201. § (1) és (2) bekezdés]

☛ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban bármely adózó esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [2017. évi CL. tv. 201. § (3) bekezdés]

☛ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezett személy, kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [2017. évi CL. tv. 198. § (1) bekezdés]

☛ Természetes személy esetében a fizetési könnyítés a fentiek figyelmen kívül hagyásával akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. [2017. évi CL. tv. 198. § (4) bekezdés]

☛ Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés fentiek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során. [2017. évi CL. tv. 198. § (5) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők