Kulturális adó megfizetése

A pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások többletadóztatása céljából 2012. január 1-jétől bevezetésre került a kulturális adó, amely a Nemzeti Kulturális Alap költségvetéséből nyújtható célzott támogatásokon keresztül a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének elősegítését szolgálja.

✍ A kulturális adó (pornóadó) a jogszabályban meghatározott pornográf tartalmú termékek első belföldi teljesítési helyű értékesítése, valamint pornográf tartalmú szolgáltatások, illetve erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása esetén fizetendő jelentősebb mértékű közteher, amely már a bevezetésétől kezdve a Nemzeti Kulturális Alap bevételének egy részét biztosítja.

A kulturális adó bevezetésének célja a kulturális terület állami támogatásának növelése, iiletve elsősorban a támogatások értékének szinten tartása volt a kulturális tevékenységek támogatására rendelkezésre álló pénzeszközök mennyiségének növelésével, különös tekintettel arra, hogy európai összehasonlításban a gazdálkodó szervezetek hazánkban alacsony mértékben vesznek részt a kultúra finanszírozásában.

A kulturális adó nem teljesen új adónemként került bevezetésre, mivel a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások után a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény korábban hatályban lévő rendelkezése alapján már a kilencvenes évektől kezdődően kulturális járulékot kellett fizetni, amely azonban 2010. január 1-jétől megszüntetésre került, ennek következtében az érintett adózói kör jelentős többletbevételhez juthatott.

A kulturális adó hatálya alá tartozó tevékenységek

A kulturális adóra vonatkozó rendelkezések értelmezésében pornográf tartalomnak minősül az olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja, azonban az adókötelezettség kizárólag a jogszabály mellékletében felsorolt pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások esetében keletkezik. [Eat. 468. a) pont]

A kulturális adó hatálya alá tartozó pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások tételes felsorolása a jogszabály 18. számú mellékletében található a megfelelő statisztikai osztályozási kód feltüntetésével.

✍ A termékek és szolgáltatások osztályozási rendszerét (TESZOR) a statisztikában 2008-tól alkalmazzák, amely az európai uniós követelményeknek megfelelően a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) szereplő szakágazatok által jellemzően előállított termékeket és szolgáltatásokat foglalja magában egységes struktúrában.

A pornográf tartalmú termékek első belföldi értékesítése

A kulturális adó hatálya alá tartozó adóköteles tevékenységeket a jogszabály tételesen meghatározza, azok körébe azonban nem tartozik bele a szexuális ingerkeltés céljára közvetlenül szolgáló kiegészítő- és segédeszközök, berendezések, a védekező eszközök, az öltözékek és ruházati termékek értékesítése.

A kulturális adó hatálya alá tartozik a jogszabály mellékletében felsorolt pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, amelynek a teljesítési helye belföld, ezek közé tartoznak a pornográf tartalmú nyomtatott anyagok, úgy mint például a pornográf tartalmú könyv, brosúra, röplap, katalógus, napilap, képeslap, üdvözlő kártya, bármilyen pornográf tartalmú kép, minta, fénykép, reklámanyag, matrica, naptár, továbbá a pornográf tartalmú hirdetési helyek (elektronikus könyvben, elektronikus napilapban, elektronikus folyóiratban vagy elektronikus időszaki kiadványban is), a pornográf tartalmú film, videó, televízióműsor, televíziós vagy filmes reklámidő, hanglemez, rádióműsor, rádiós reklámidő, internetes reklámhely, számítógépes játékszoftver, valamint a szerzők és más művészek pornográf tartalmú alkotásainak első hazai értékesítése.

Az adóköteles ponrográf tartalmú termékek értékesítése kizárólag abban az esetben keletkeztet adófizetési kötelezettséget, amennyiben azok első értékesítése történik Magyarországon és az értékesítésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján meghatározott teljesítési helye belföldnek minősül.

A pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása

A kulturális adó hatálya alá tartozik a jogszabály mellékletében felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása, ebben az esetben függetlenül attól, hogy a teljesítés helye belföldi vagy külföldi területre esik, úgy mint többek között a pornográf tartalmú film gyártása, terjesztése, vetítése, közvetítése, a pornográf tartalmú hangfelvétel, rádióműsor készítése, a pornográf tartalmú videokazetta és lemez (DVD lemez) kölcsönzése, a különféle reklámfelületek pornográf tartalom számára történő értékesítése, a művészek pornográf tartalmú tevékenysége, valamint a pornográf tartalmú csatorna elérhetővé tétele az előfizetők számára.

A kulturális adó hatálya alá tartozik az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás is, szintén a teljesítés helyétől függetlenül, amelynek meghatározása a fejezet értelmező rendelkezései között elhelyezve található meg:

A kulturális adóra vonatkozó rendelkezések értelmezésében erotikus tartalmú telefonszolgáltatásnak minősül az olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja. [Eat. 468. b) pont]

Az adóköteles pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása esetében az adókötelezettség keletkezésének nem feltétele, hogy a szolgáltatás teljesítésének a helye Magyarországon legyen, hanem ezek esetében a Magyarországon elszámolt adóköteles bevétel keletkezteti az adókötelezettséget.

A kulturális adó bevallása és megfizetése

A kulturális adót az adóköteles tevékenységet folytató szervezetnek, illetve személynek önadózás útján kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a nyilvántartásában szereplő adatok alapján.

A kulturális adó esetében az adófizetési kötelezettséget a bevallás benyújtására előírt határnapig kell teljesíteniük az adóalanyoknak. [Eat. 475. (3) bekezdés]

Az általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett adózónak a kulturális adót az általános forgalmi adó bevallás benyújtásának rá irányadó gyakorisága szerinti határidőig kell megfizetnie.

A kulturális adó alanya a bevallási kötelezettségét alapesetben a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. [Eat. 475. § (1) bekezdés]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany havonta tesz adóbevallást, abban az esetben a kulturális adót a tárgyhót követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany negyedévente tesz adóbevallást, abban az esetben a kulturális adót a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany évente tesz adóbevallást, abban az esetben a kulturális adót az adóévet követő év február 25-éig köteles megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

Az általános forgalmi adó bevallás benyújtására nem kötelezett adóalanyok a kulturális adót az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kötelesek megfizetni.

Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességben részesülő adóalany, valamint a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany a bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. [Eat. 475. § (2) bekezdés]

A kulturális adó összegének megállapítása

A kulturális adó alanyának olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális adó alapjának és mértékének számítása egyértelműen megállapítható. [Eat. 474. §]

A kulturális adó mértéke az adóalap 25 százaléka. [Eat. 472. §]

A kulturális adó alapja alapesetben az adóköteles tevékenységből származó számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel. [Eat. 471. § (1) bekezdés]

A kulturális alapja ebben az esetben a vásárolt és saját termelésű készletek, illetve a teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított, az esetleges árkiegészítéssel és felárral növelt, az engedményekkel csökkentett ellenértéke. [Szt. 72. § (1) bekezdés]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó kulturális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. [Eat. 471. § (2) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. [Eat. 471. § (3) bekezdés]

A kerekítés szabályai

A kulturális adót 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. [Art. 2. számú melléklet]

☛ A kerekítés alkalmazása során a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével 499 forintig lefelé, 500 forinttól pedig felfelé kerekítéssel kell meghatározni a ténylegesen fizetendő adó összegét, így például 489 500 forint számított adó esetén a ténylegesen fizetendő kulturális adó összege 490 ezer forint lesz.

A megfizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

✍ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

✍ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a kulturális adó megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

✍ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

✍ Így például ha az adó megfizetésének a határideje július 20. szombati napra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje július 22. (hétfő) 24 óra lesz.

Az esetleges üzemzavar időtartamát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. [Ket. 65. § (8) bekezdés]

A megfizetés időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adóazonosító szám feltüntetése

A befizetés pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, amennyiben az adózó az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számláról utal, vagy az átutalást adószámának feltüntetésével teljesíti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók esetében a befizetés abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bekezdés]

✍ A befizetés egyértelmű azonosíthatósága érdekében banki átutalás esetén célszerű az adóazonosító számot feltüntetni a banki átutalási megbízás közlemény rovatában, az adóhatóságtól a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózó által igényelt készpénz-átutalási megbízáson (sárga csekk) a befizető azonosításához szükséges minden adat szerepel.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás), továbbá a pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek, azonban az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék esetében az előzőekkel ellentétben a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható. [Art. 167. § (1) bekezdés és 165. § (3) bekezdés]

A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 167. § (2) bekezdés]

✍ A határidőben bevallott, de meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni, azonban a be nem vallott és meg nem fizetett adó esetében a késedelmi pótlékon kívül még adóbírság és mulasztási bírság kiszabására is számítani lehet.

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési könnyítés engedélyezése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezhető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

A fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési halasztás és részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, továbbá a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra sem. [Art. 133. § (3) bekezdés]

A fizetési halasztás és részletfizetés magánszemély részére akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Ha az adózó a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, abban az esetben a számára engedélyezett kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. [Art. 133. § (9) bekezdés]

Az adótartozás mérséklése

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adózó kérelmére az adótartozást mérsékli. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő adótartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

✍ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság kizárólag a pótlék- és bírságtartozást a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

✍ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

A befizetések elszámolása

Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adózó adószámláján adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. [Art. 43. § (1) bekezdés]

Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

☛ Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget a végrehajtási költség elszámolássa után elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, majd a fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra, és az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, mindhárom csoporton belül azonos tartozások esetében az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig az azonos esedékességű tartozások arányában kell elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. [Art. 43. § (5) bekezdés]

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adóra az adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz, abban az esetben az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. [Art. 43. § (5) bekezdés]

☛ Ha az adózónak nincs adótartozása és az adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása, abban az esetben rendelkezhet a túlfizetés miatt fennmaradó összeg visszafizetéséről, illetve ennek hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. [Art. 43. § (6) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők