A kisadózó vállalkozások iparűzési adó kötelezettsége

Az általános forgalmi adó (áfa) megfizetése

A helyi adókról szóló törvény rendelkezése alapján a települési önkormányzatok közül a községi, városi és fővárosi önkormányzat képviselőtestülete jogosult rendeletével az illetékességi területén a helyi iparűzési adó bevezetésére.

A főváros esetében a kerületi önkormányzatok a jogszabály előírása szerint helyi iparűzési adó bevezetésére nem jogosultak.

☛ A helyi iparűzési adóból származó bevételek különösen a bevezetésére jogosult önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására, valamint a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására használhatóak fel. [Htv. 36/A. §]

A helyi iparűzési adó tekintetében a kisadózó vállalkozások esetében is az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló vállalkozási tevékenység keletkeztet adókötelezettséget. [Htv. 35. § (1) és (2) bekezdés]

☛ Az adózó a helyi iparűzési adó tekintetében az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül jelenti be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. [2017. évi CL. tv. 18. §]

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalanyok az illetékes önkormányzat részére fizetendő helyi iparűzési adó alapjának összegét az általános rendelkezések szerint, vagy az adóalap egyszerűsített meghatározására vonatkozó szabályok alapján, vagy a tételes adóalap egyszerűsített (kedvezményes) módszerének alkalmazásával állapíthatják meg.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adó évi mértékének felső határa az adóalap 2 százaléka. [Htv. 40. § (1) bekezdés]

A helyi iparűzési adó megfizetése a kisadózó vállalkozások esetében is az önadózás rendszerében történik, amelyben az adóteher megfizetését az év során időben szétosztva általánosan két részletben kell teljesíteni, alapesetben az éves adóbevallásban meghatározott végleges adó és az adóévre két részletben korábban már megfizetett adóelőleg különbözetének éves elszámolásával.

Az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint

A fizetendő helyi iparűzési adó alapját alapesetben a nettó árbevételből kiindulva kell meghatározni, amelyet csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével (a törvényben meghatározott ötszázmillió forint feletti összegre vonatkozó sávos módszer alkalmazásával), továbbá az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. [Htv. 39. § (1) bekezdés]

☛ Az adóalap meghatározásánál figyelemmel kell lenni a 2016. október 1-jét követően, szétválással létrejött kapcsolt vállalkozási viszony tekintetében előírt rendelkezések alkalmazására, amennyiben az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja. [Htv. 39. § (6) és (9) bekezdés]

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön is végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját (a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző módon) a törvény mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával kell megosztania. [Htv. 39. § (2) bekezdés]

Az adóalap egyszerűsített meghatározásának lehetősége

A helyi iparűzési adó tekintetében az adóalap egyszerűsített meghatározására vonatkozó rendelkezések alkalmazását a vállalkozó általánosan abban az esetben választhatja, ha nettó árbevétele az adóévben (időarányosítással számítva) nem haladta meg a 8 millió forintot. [Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pont]

A kisadózó vállalkozás esetében a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásakor az adó alapja a vállalkozó nettó árbevételének 80 százaléka. [Htv. 39/A. § (3) bekezdés]

☛ A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti (e tevékenységből származó) bevételének 80 százaléka, azonban a kisadózó vállalkozás a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást nem választhatja. [Htv. 39/A. § (2) bekezdés]

Az adóalap egyszerűsített megállapítása az adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. [Htv. 39/A. § (5) bekezdés]

Az adóalap tételes megállapításának lehetősége

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalanyok az önkormányzatonként fizetendő helyi iparűzési adó összegét a fenti szabályok helyett a tételes adóalap egyszerűsített módszerének alkalmazásával is megállapíthatják, ha az erre vonatkozó döntésüket a törvényben előírt határidőig az önkormányzat felé bejelentik.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá tartozó vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó alapja a kisadózó vállalkozó székhelye és minden egyes telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint lehet. [Htv. 39/B. § (3) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozások számára a jogszabály 2013. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az egyes településekre jutó adóalap részt a helyi adókról szóló törvényben előírt megosztási módszerek alkalmazása nélkül, minden adminisztrációs és számítási lépést kikerülve rendkívül egyszerűsített módon tételes adóalap alkalmazásával tudják megállapítani.

A kisadózó vállalkozás a tételes adóalap-megállapítás választását a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül, illetőleg az új adóévre február 15-éig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnál rendszeresített nyomtatványon. [Htv. 39/B. § (9) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá történő áttéréskor, illetve azt követően bármely adóévben február 15-éig jelentheti be a teljes adóévre vonatkozó azon választását, hogy a helyi iparűzési adó alapját az egyszerűsített tételes módszer alkalmazásával kívánja megállapítani.

A kisadózó vállalkozás tételes adóalap meghatározásra vonatkozó szabályosan bejelentett döntése mindaddig érvényben marad, amíg a kisadózó vállalkozás változásbejelentési nyomtatványon bejelenti, hogy a helyi iparűzési adó alapját már nem a tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani.

☛ Amennyiben a kisadózó vállalkozás nem tételes módszer szerint kíván a következő adóévben adózni, úgy ezt a szándékát az adóév február 15-éig változásbejelentési nyomtatványon jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz.

Ha a kisadózó vállalkozás az iparűzési adó tekintetében a tételes adóalap megállapítást adóév közben a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá történő bejelentkezéskor választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időszakról adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz. [Htv. 39/B. § (8) bekezdés]

Ha a kisadózó vállalkozás adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, abban az esetben a helyi iparűzési adójának önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. [Htv. 39/B. § (3) bekezdés]

A tételes adóalap-megállapítás választása esetén a kisadózó vállalkozás a helyi iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg, ha adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónap. [Htv. 39/B. § (4) bekezdés a) pont]

Ha adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónapnál rövidebb, akkor a helyi iparűzési adóját két egyenlő részletben, a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg. [Htv. 39/B. § (4) bekezdés b) pont]

A helyi iparűzési adó tekintetében a tételes adóalap megállapítást szabályosan választó kisadózó vállalkozást adóelőleg-fizetési és adóbevallási kötelezettség alapesetben nem terheli. [Htv. 39/B. § (5) bekezdés]

A helyi iparűzési adó alapjának tételes megállapítását szabályosan választó kisadózó vállalkozás a főszabálytól eltérően kizárólag az adóévet követő év január 15-ig benyújtott adóbevallásban érvényesítheti az önkormányzat rendelete alapján igénybe vehető adómentességet és adókedvezményt, valamint a törvényben meghatározott adócsökkentési lehetőségeket. [Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pont bb) alpont]

☛ Az adócsökkentési lehetőségek közé tartozik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség, a fuvareszközzel rendelkező vállalkozók által megfizetett útdíj 7,5 százalékában meghatározott adócsökkentési lehetőség, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés címén elszámolt közvetlen költség 10%-ának megfelelő adócsökkentés lehetősége.

A helyi iparűzési adó alapjának tételes megállapítását szabályosan választó kisadózó vállalkozás az adóévet követő év január 15-ig benyújtandó adóbevallásában érvényesítheti, ha az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. [Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pont ba) alpont]

A kisadózó vállalkozásnak 2016. január 1-jétől már nem kell adóbevallást benyújtania, amennyiben a helyi iparűzési adó tekintetében az adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt vagy szünetel, hanem ennek tényét változásbejelentésként kell az önkormányzati adóhatóságnál bejelentenie.

Az önkormányzat által nyújtható adómentesség és adókedvezmény

Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2 500 000 forintot, azonban az önkormányzat az adómentesség, adókedvezmény igénybevételének feltételeként ennél alacsonyabb adóalap összeget is meghatározhat. [Htv. 39/C. §]

Az önkormányzat a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően abban az esetben jogosult megállapítani, ha annak vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. [Htv. 39/C. § (4) bekezdés]

Az önkormányzat képviselőtestülete a helyi iparűzési adó tekintetében adómentességet biztosíthat rendeletében:

☛ A Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén 2013. január 1-jétől mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja az 1 000 000 forintot nem haladja meg. [87/2012. (XI. 30.) Főv. Kgy. rendelet a helyi iparűzési adóról 2. §]

☛ Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 millió forintot. [54/2003. (XII.1.) KR. számú rendelet a helyi iparűzési adóról 3. § (1) bekezdés]

☛ Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a helyi iparűzési adó alól mentes az a vállalkozás, amelynek a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. [34/2010. (XI. 26.) GYMJVÖ. rendelet a helyi iparűzési adóról 2. §]

☛ Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény 39/C. § (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. [Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 5. §]

☛ Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén mentes a helyi iparűzési adó megfizetésének kötelezettsége alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. [Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 106/2011.(XII.23.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 2. §]

A helyi iparűzési adó megfizetése alóli mentesség esetén is teljesíteni kell az adóbevallási kötelezettséget és az adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapítása szintén az általános szabályok szerint történik.

Az önkormányzat képviselőtestülete a helyi iparűzési adó tekintetében adókedvezményt biztosíthat rendeletében:

☛ Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén 30%-os adókedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. [Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 3. §]

☛ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén 50%-os adókedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot. [Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelete az iparűzési adóról 1. §]

☛ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén a helyi iparűzési adóból 50%-os adókedvezmény illeti meg a vállalkozót, amennyiben a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 200 000 Ft-ot. [Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/1999. (XII. 10.) rendelete 15. § (2) bekezdés]

A helyi iparűzési adó fizetése alól egyes települések teljes mentességet is biztosítanak.

A települések a helyi iparűzési adó tekintetében a teljes adómentességet jellemzően a vállalkozások odatelepülésével együtt járó további előnyök, például az egyéb helyi adókból származó bevételek növelése, illetőleg foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében alkalmazzák.

Az iparűzésiadó-mentes településekről hivatalos nyilvántartás jelenleg nem áll rendelkezésre, azonban az egyes önkormányzatok honlapjain, illetve a szakterületen naprakész információkkal rendelkező tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételével viszonylag könnyen lehet ezekről a helyszínekről tájékozódni.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

Az állandó jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett (főben kifejezett) növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. [Htv. 39/D. § (1) bekezdés]

☛ Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan állami támogatás igénybevételével jött létre, amelynek feltétele új munkahely létesítése. [Htv. 39/D. § (2) bekezdés]

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2015. január 1-jén érvényes szabályai szerint kell két tizedes jegy pontossággal számítani. [Htv. 39/D. § (3) bekezdés]

☛ A számítás során figyelmen kívül kell hagyni azt a természetes személyt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. [Htv. 39/D. § (3) bekezdés]

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló helyi iparűzési adó bevallásban vehető igénybe. [Htv. 39/D. § (5) bekezdés]

Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a vállalkozó általános szabályok szerint számított adóalapját meg kell növelni. [Htv. 39/D. § (6) bekezdés]

A helyi iparűzési adó előlegének megfizetése

Az adóelőleg az adózó által még az adómegállapítási időszak leteltét megelőzően teljesített adófizetési kötelezettség, amely az adó megállapításakor a ténylegesen fizetendő adó összegébe beszámít.

A kisadózó vállalkozás a helyi iparűzési adó tekintetében adóelőleg bevallására és megfizetésére köteles, amennyiben nem a tételes adóalap megállapítás egyszerűsített módszerének alkalmazását választja.

☛ Az adóalap tételes megállapítását választó kisadózó vállalkozásnak a helyi iparűzési adó tekintetében adóelőleg bevallási és megfizetési kötelezettsége nem keletkezik, hanem az adóév egészére fizetendő adót az adóév során időarányosan megosztva alapesetben két egyenlő részletben köteles megfizetni.

A helyi iparűzési adó tekintetében az előlegfizetési időszak általánosan a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. [Htv. 41. § (2) bekezdés]

A helyi iparűzési adó előlegét két különböző részletben, félévenként kell megfizetni az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint az adóév kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig. [2017. évi CL. tv. 3. számú melléklet II./A/1./b) pont]

☛ Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor a fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott adóelőleg-részletének pozitív különbözete, a második adóelőleg-részlet összege pedig az adóévet megelőző adóév adójának fele. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeget kell figyelembe venni mindkét előlegrészlet kiszámításnál. [Htv. 41. § (5) bekezdés]

A helyi iparűzési adó esetében az előlegfizetési kötelezettség nem vonatkozik az előtársaságra, továbbá az első adóelőleg-fizetési időszakban az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő (újonnan alakult) vállalkozóra, valamint az adóalanyként megszűnő vállalkozónak sem kell a helyi iparűzési adó tekintetében adóelőleget bejelenteni és bevallani. [Htv. 41. § (4) bekezdés]

☛ Az adóelőleg-fizetés alóli mentesség esetén az adóévre megállapított adó az előírt határidőig egy összegben esedékes, azonban semmi akadálya nincs annak, hogy az adóalany bármikor adóelőleget fizessen abban az esetben is, ha az számára nem kötelező.

Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő (de már korábban alakult), valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak a változás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. [Htv. 41. § (3) bekezdés]

☛ Ilyen esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított, az egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott, bejelentett összeg. [Htv. 41. § (6) bekezdés]

A fizetendő adóelőleg összegének módosítása

Az adózó kérheti az adóhatóságtól a fizetendő adóelőleg összegének csökkentését, valamint kérheti azt is, hogy az adózó az adóelőleget eltérő összegű részletekben fizethesse.

Az adózó az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. [2017. évi CL. tv. 69. §]

Az adóelőleg módosítása az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben kérhető, amely az adóhatóságnál kezdeményezett elsőfokú eljárásként az illetékekről szóló törvény rendelkezése alapján a tárgyánál fogva illetékmentes. [2017. évi CL. tv. 69. §, Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pont]

☛ Az adóhatósághoz benyújtható kérelem tartalmára és formájára vonatkozóan a jogszabályban nem található külön előírás és az állami adóhatóság sem tett közzé a kérelem benyújtására használható formanyomtatványt vagy iránymutatást. A kérelemben célszerűen be kell mutatni a szervezet tevékenységét, az adóelőleg csökkentésére irányuló kérelem indokát, valamint a szervezet várható pénzügyi teljesítményének mutatóit. Az adóelőleg csökkentésére irányuló kérelem indoka főként olyan külső gazdasági tényező változása lehet, amely a bevételek csökkenését, illetve a költségek növekedését okozza.

Az adózó számára előírt adóelőleg összegének csökkentésére irányuló eljárás kezdeményezésével ellentétben semmilyen akadálya nincs annak, hogy az adózó a bevallottnál magasabb összegű iparűzési előleget fizessen, ebben az esetben az adóelőleg módosítására irányuló kérelem benyújtása nem szükséges.

A helyi iparűzési adó előlegének kiegészítése

A társasági adóelőlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adó előleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell kiegészítenie.

☛ A társasági adó hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben ki kell egészítenie a várható fizetendő adó összegére, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. [Tao. tv. 26. § (10) bekezdés)]

A helyi iparűzési adó előlegének kiegészítésére nem kötelezettek azok az adózók, amelyek nem a társasági adó hatálya alá tartoznak, mivel azok nem lehetnek kötelezettek a társasági adó előlegének kiegészítésére, függetlenül az éves szinten számított árbevételük nagyságától.

Az előlegkiegészítési kötelezettség nem vonatkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó adózóra, még abban az esetben sem, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.

☛ Az egyéni vállalkozó, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó hatálya alá szabályosan bejelentkezett adóalany nem kötelezett a helyi iparűzési adó előlegének kiegészítésére.

A helyi iparűzési adó éves elszámolása

A helyi iparűzési adó tekintetében a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított helyi iparűzési adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól van lehetőség a túlfizetés visszaigénylésére. [2017. évi CL. tv. 3. számú melléklet II./A/1./c) pont]

A helyi iparűzési adó tekintetében a törvényben meghatározott tételes adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást éves elszámolási kötelezettség alapesetben nem terheli. [Htv. 39/B. § (5) bekezdés]

A fizetendő helyi iparűzési adó csökkentése

A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által az ideiglenes tevékenységre tekintettel az adóévben megfizetett iparűzési adó. [Htv. 40/A. § (1) bekezdés a) pont]

A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. [Htv. 40/A. § (1) bekezdés b) pont]

☛ A 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművek (teherautók) után fizetendő, a megtett úttal arányos, elektronikus útdíj (e-útdíj) 2013. július 1-jétől történt bevezetésével a fuvareszközzel (közúti teherszállításra alkalmas járművel) rendelkező vállalkozások költségei jelentősen emelkednek, ezért a fuvareszközzel rendelkezők ettől az időponttól kezdődően levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben megfizetett útdíjak 7,5 százalékát.

Az adócsökkentés a fenti két esetben adóalap-arányosan történhet az adóalap-megosztás szabályai szerint a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes adóalap és az önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában. [Htv. 40/A. § (2) bekezdés]

Az önkormányzat rendeletével 2016. január 1-jétől valamennyi vállalkozóra egységesen meghatározhatja továbbá, hogy az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés címén az adóévben elszámolt közvetlen költség 10 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját. [Htv. 40/A. § (3) bekezdés]

☛ Az önkormányzat ebben az esetben kizárólag arról dönthet, hogy rendeletbe iktatja-e az új adókedvezményt vagy sem, egyéb szabályt nem alkothat, így nem szabályozhatja az adóelőny mértékét, tartalmát vagy alanyi körét.

Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő iparűzési adó

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani, azzal, hogy minden megkezdett nap egy napnak számít. [Htv. 39. § (3) bekezdés]

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő helyi iparűzési adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint lehet. [Htv. 40. § (2) bekezdés]

Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. [2017. évi CL. tv. 3. számú melléklet II./A/2. pont]

Az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység ideiglenes (alkalmi) jellegűnek minősül abban az esetben, ha az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

▸ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, és mindkét esetben feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, azonban a 181 napot nem éri el; [Htv. 37. § (2) bekezdés a) pont]

▸ az előző bekezdésben nem szereplő bármilyen más tevékenységet végez és annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, ebben az esetben feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. [Htv. 37. § (2) bekezdés b) pont]

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység végzésének napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, mert építőipari tevékenység, illetőleg természeti erőforrás feltárása esetén a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 180 napot mégis meghaladta, akkor legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. [Htv. 37. § (3) bekezdés]

A jelentéktelen összegű helyi iparűzési adó megfizetése

Ha az esedékes helyi iparűzési adó összege az ezer forintot nem éri el, azt az adózónak kizárólag akkor kell megfizetnie, amikor a meg nem fizetett és a jövőben esedékessé váló helyi iparűzési adó együttes összege az ezer forintot eléri. [2017. évi CL. tv. 3. számú melléklet II. rész/Általános rendelkezések]

☛ Az ezer forintot el nem érő, korábban esedékessé vált helyi iparűzési adó után az adónemben ezer forintot elérő adófizetési kötelezettség esedékességéig késedelmi pótlék nem számítható fel.

Az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adóban túlfizetésként fennálló, ezer forintot el nem érő adót nem téríti vissza, azt a jövőben esedékes (az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott) adóra, egyéb közteherre számolja el. [2017. évi CL. tv. 3. számú melléklet II. rész/Általános rendelkezések]

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személy és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősülnek és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, amelyet adószámuk közlésétől számított 15 napon belül kell megnyissanak, továbbá figyelemmel kell lenniük a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [2017. évi CL. tv. 114. §]

☛ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

☛ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a helyi iparáűzési adó és az előleg megfizetését készpénz-átutalási megbízással és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagyis bankkártya használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

☛ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a magánszemélyként nyitott saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti.

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

☛ Ha a helyi iparűzési adó előlegének megfizetési határideje szeptember 15. vasárnapra esik, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje szeptember 16. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [2017. évi CL. tv. 63. §]

☛ A bankszámláról átutalással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a bankszámla megterhelésének napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A határidőben meg nem fizetett helyi iparűzési adó után az adóévet követő év második felében késedelmi pótlék kerül felszámításra, amelynek általános mértéke minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás), ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható az adóbírság után felszámított késedelmi pótlék esetében. [2017. évi CL. tv. 208. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [2017. évi CL. tv. 209. § (1) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jétől az 5000 forintot el nem érő (jelentéktelen összegű) késedelmi pótlékot nem írja elő, azt az adózónak nem is kell megfizetnie. [2017. évi CL. tv. 207. § (2) bekezdés]

A hosszabb időn keresztül folyamatosan fennálló adótartozásnak további jogkövetkezményei is lehetnek, amelyekre az adózónak megfelelő figyelmet kell fordítania.

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság kizárólag a magánszemélyt terhelő helyi iparűzési adó tartozás összegét mérsékelheti vagy engedheti el a magánszemély kérelme alapján, ha annak megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [2017. évi CL. tv. 201. § (1) és (2) bekezdés]

☛ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban bármely adózó esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [2017. évi CL. tv. 201. § (3) bekezdés]

☛ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott helyi iparűzési adóra az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezett személy, kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [2017. évi CL. tv. 198. § (1) bekezdés]

☛ Természetes személy esetében a fizetési könnyítés a fentiek figyelmen kívül hagyásával akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. [2017. évi CL. tv. 198. § (4) bekezdés]

☛ Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés fentiek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során. [2017. évi CL. tv. 198. § (5) bekezdés]

Adózási információk - Adózási útmutatók