Kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetése

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) megfizetése

A kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek jelentős javítása érdekében bevezetett kedvezményes adózási forma jogszerű választása esetén az adófizetési kötelezettségek jelentős része az előírt bevételi értékhatár eléréséig egyösszegű tételes adó megfizetésével teljesíthető.

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) az egyéni vállalkozók, az egyéni cég, továbbá a kizárólag magánszemély taggal működő betéti társaságok és közkereseti társaságok számára kínál rendkívül kedvezményes adózási lehetőséget az adminisztrációs kötelezettségek nagymértékű csökkentésével együtt, amennyiben az adóévben nem szereztek bevételt saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből és a törvényben előírt további feltételeket maradéktalanul teljesítik.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az időarányosan számított évi 12 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén nem szűnik meg, viszont ilyen esetben a tételes adó megfizetésén kívül a bevételi értékhatárt meghaladó bevétel rész után további százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni.

☛ A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-éig köteles az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyilatkozatot tenni az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, illetve ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. [Katv. 11. § (1)-(2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozásban közreműködő tagok bejelentése

A kisadózó vállalkozásban személyes közreműködésre köteles tagokat, a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagokat, valamint a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tagokat a kisadózó vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság ideje alatt a bejelentett főállású kisadózó biztosítottnak minősül, azonban a társadalombiztosítási ellátások és az álláskeresési járadék számításának alapja 2017. január 1-jétől a főállású kisadózó esetében 90 000 forint, illetve a magasabb összegű tételes adó megfizetése esetén pedig 150 000 forint, az előbbi azonban a minimálbér összegénél alacsonyabb és emiatt a nyugdíj összegének számítását kedvezőtlenül befolyásolja. [Katv. 10. § (1) bekezdés]

☛ A legalacsonyabb összegű tételes adót fizető nem főállású kisadózók a kisadózó jogviszonyuk alapján nem minősülnek biztosítottnak és a kisadózó jogviszonyuk alapján társadalombiztosítási ellátásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szereznek külön jogosultságot, azonban ők egyéb jogviszonyuk, illetve jogállásuk alapján általában már biztosítottnak minősülnek.

☛ A jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka (több tag esetén annak fejenként egyenlő része), de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. [Katv. 10. § (3) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre, ennek a szabálynak a megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. [Katv. 7. § (2) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás által kisadózóként kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységében (nem munkaviszony keretében) közreműködő tag(ok) bejelentésére van lehetőség, így a kisadózó vállalkozásban tagi jogviszonnyal nem rendelkező alkalmazottak kisadózóként történő bejelentése nem lehetséges a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint. [Katv. 2. § 11. pont]

A kisadózó vállalkozás által a kisadózóként bejelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként fizetett összeg (osztalék) után sem a kisadózóként bejelentett tagnak, sem a kisadózó vállalkozásnak nem keletkezik külön teljesítendő adókötelezettsége. [Katv. 9. § (1) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként fizetett összeg esetében viszont az osztalékjövedelemre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. [Szja. tv. 66. § (1) bekezdés af) pont]

Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának választása esetén saját magát, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként a bejelentkezéskor. [Katv. 7. § (1) bekezdés]

A tételes adó megfizetése

A kisadózó vállalkozás a kisadózóként bejelentett tag(ok) után tételes adó fizetésére köteles.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózóként bejelentkezett tagok után a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. [Katv. 8. § (5) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. [Katv. 8. § (1) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. [Katv. 8. § (4a) bekezdés]

☛ Az a kisadózó minősül főállású kisadózónak, aki a tárgyhó egyetlen napján sem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem: legalább összesen heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony(ok)ban áll, kiegészítő tevékenységet folytatónak, külföldön biztosított személynek, más államban biztosítottnak minősül; 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. [Katv. 2. § 8. pont]

☛ A kisadózó magánszemély 2014. január 1-jétől nem minősülhet főállású kisadózónak, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül (mint például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó magánszemély tag), ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]

☛ Amennyiben a kisadózó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, attól még főállású kisadózónak minősül, ha a főállású kisadózóra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek.

Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, abban az esetben az adott hónap egészére a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint, illetve a magasabb összegű tételes adó választása esetén 75 ezer forint. [Katv. 8. § (4) bekezdés]

A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet, esetükben a magasabb összegű tételes adó fizetése nem választható. [Katv. 8. § (2) bekezdés]

☛ Az a kisadózó nem minősül főállású kisadózónak, aki a tárgyhó minden napján megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: legalább összesen heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony(ok)ban áll, kiegészítő tevékenységet folytatónak, külföldön biztosított személynek, más államban biztosítottnak minősül; 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.. [Katv. 2. § 8. pont]

☛ Az a kisadózó sem minősül főállású kisadózónak 2014. január 1-jétől, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak is minősül (mint például korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében ellátó társas vállalkozó magánszemély tag), ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. [Katv. 2. § 8. pont g) alpont]

☛ Ha a kisadózóként szabályosan bejelentkezett egyéni vállalkozó egy nem kisadózó társas vállalkozás tagjaként egyben társas vállalkozónak is minősül, például, ha a társaság ügyvezetési feladatait nem munkaviszony keretében látja el, abban az esetben az egyéni vállalkozásában kizárólag nem főállású kisadózónak minősülhet, így az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózóként már nem lesz biztosított, vagyis társas vállalkozóként alapesetben legalább a járulékfizetési alsó határ összege után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, és a kisadózó egyéni vállalkozásában az alacsonyabb összegű tételes adó fizetésére köteles.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, abban az esetben a tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön kell megfizetnie. [Katv. 8. § (3) bekezdés]

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden egyes naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. [Katv. 8. § (4) bekezdés]

☛ Ha a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya mellett a tételes adó hatálya alá tartozó kisadózó magánszemély munkaviszonya megszűnik és az adott hónapban akár egyetlen napon nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal és a főállású kisadózóra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek, abban az esetben az adott hónapra vonatkozóan 25 ezer forint helyett 50 ezer forint, illetve a magasabb összegű tételes adó választása esetén 75 ezer forint tételes adó fizetésére köteles, amennyiben a munkaviszonya megszűnését követő napon a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága még továbbra is fennáll és egyébként az alábbiak szerint nem mentesül a tételes adó megfizetése alól.

Mentesülés a tételes adó megfizetése alól

A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, vagy fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. [Katv. 8. § (9) bekezdés]

☛ A kisadózó vállalkozás nem mentesül a tételes adó megfizetése alól abban az esetben, ha a bejelentett kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó bármilyen munkát végez.

A kisadózó vállalkozásnak nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó után azokra a hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a kisadózó számára a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása, továbbá katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vagy fogvatartott státusza megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot a mentesülés egész hónapjain kívül még legalább másik 30 napon fennállt, kivéve azonban, ha annak megszűnése előtt az adott hónapban a kisadózó a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végzett. [Katv. 8. § (10) bekezdés]

☛ A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó kizárólag abban a hónapban mentesül a tételes adó megfizetése alól, amelynek egészében az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

A százalékos mértékű adó megfizetése

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az időarányosan számított évi 12 millió forintos bevételi értékhatár túllépése esetén nem szűnik meg, hanem a tételes adó megfizetésén kívül az értékhatárt meghaladó bevétel rész után ekkor további százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni.

A kisadózó vállalkozás a naptári évben elért bevételének összegéből alapesetben a 12 millió forintot meghaladó rész után köteles 40 százalékos mértékű adót fizetni. [Katv. 8. § (6) bekezdés]

Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót fizetni, abban az esetben az éves bevételének összegéből az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának és 1 millió forintnak a szorzatát meghaladó rész után köteles 40 százalékos mértékű adót fizetni. [Katv. 8. § (6) bekezdés]

A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

Amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság év közben szűnik meg, abban az esetben a százalékos mértékű adó megfizetését a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell teljesíteni. [Katv. 11. § (3) bekezdés]

Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetése

A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig köteles megállapítani az osztalék utáni adó alapját, ha az üzleti évben először tesz bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról. [Katv. 26. § (1) bekezdés]

☛ Az osztalék utáni adót kiváltó adót a felhalmozott vagyonnak a tárgyi eszközök és immateriális javak összesített értékét meghaladó része után kell megfizetni a bevételi nyilvántartás alkalmazására való áttérés miatt.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke tizenhat százalék, amelynek összegét három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társasági adóról szóló, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló adóbevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig kell megfizetni. [Katv. 26. § (3) bekezdés]

☛ Az osztalék utáni adót kiváltó adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni, az első részlet az áttérés alkalmával benyújtott bevallással egyidejűleg esedékes, majd a további részleteket a következő két adóévben az adóév február 25-éig kell megfizetni, illetve ha előbb megszűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, akkor legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését követő év február 25-ig kell megfizetni a fennmaradó részt.

Az adófizetés módja

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással forintban köteles teljesíteni. [Art. 38. § (1) bekezdés]

☛ Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak minősül és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amelyet adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitnia és figyelemmel kell lennie a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó rendelkezésekre is. [Art. 38. § (2) bekezdés]

☛ Az új Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaságok jogi személyiség szerinti megkülönböztetése megszűnt, ennek megfelelően már minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásnak minősül. [Ptk. 3:88. § (1) bekezdés]

☛ A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a tételes adó és a százalékos mértékű adó megfizetését készpénz-átutalási megbízással vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (például bankkártya vagy hitelkártya) használatával nem teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni, illetve az előzőeken kívül a kijelölt ügyfélszolgálatok bármelyikén nyitvatartási idő alatt bankkártya használatával is teljesítheti.

☛ Az általános forgalmi adó fizetésére például alanyi adómentesség választása következtében nem köteles egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak minősül, aki külön vállalkozói számla nyitására nem köteles és adófizetési kötelezettségét a saját belföldi fizetési számlájáról átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (sárga csekkel), illetve az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainak bármelyikén bankkártya használatával teljesíti. [Art. 38. § (1) és (1a) bekezdés]

A határidők számítása

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, abban az esetben a határidő csak a legközelebbi munkanapon jár le. [Ket. 65. § (3) bekezdés]

☛ Így például ha a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetési határideje április 12. szombati napra esik, akkor a határidő csak a legközelebbi munkanap végén jár le, ezért a megfizetés tényleges határideje április 14. (hétfő) 24 óra lesz.

Az adó megfizetésének időpontja

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. [Art. 37. § (2) bekezdés]

A fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

☛ A fizetési számláról történő átutalással és a készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén tehát nem az adóztatási számlára történő megérkezés időpontja, hanem a fizetési számla megterhelésének napja, illetőleg a postára adás napja minősül a megfizetés időpontjának, amely a határidők betartása szempontjából lényeges lehet.

Az adófizetési késedelem

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. [Art. 165. § (2) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. [Art. 167. § (1) bekezdés]

☛ A késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot nem kell fizetni. [Art. 165. § (2) bekezdés]

Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő (jelentéktelen összegű) késedelmi pótlékot nem írja elő, azt az adózónak nem is kell megfizetnie. [Art. 165. § (2) bekezdés]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]

☛ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló jogszabály 2015. január 1-jétől hatályos módosítása következtében az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozásoknál a végrehajtható, nettó módon nyilvántartott adótartozás fennállását és annak összegét már nem negyedévenként, hanem csak minden naptári év végén vizsgálja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, abban az esetben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával szűnik meg, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. [Katv. 6. §]

Igazolási kérelem előterjesztése a késedelem kimentésére

A határidők elmulasztása nem minden esetben róható fel a kötelezettségét nem teljesítőnek, ezért annak érdekében, hogy a határidő önhibán kívül bekövetkezett elmulasztáshoz hátrányos következmények ne kapcsolódjanak, az adózó igazolási kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. [Ket. 66. § (1) bekezdés]

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni és az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. [Ket. 66. § (4)–(5) bekezdés]

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azonban ennek az igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. [Art. 166. §]

A fizetési kedvezmények

Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, abban az esetben az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. [Art. 1. § (6) bekezdés]

Az adóhatóság a magánszemélyt terhelő adótartozás, valamint bírság- vagy pótléktartozás összegét mérsékelheti vagy elengedheti a magánszemély kérelme alapján, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. [Art. 134. § (2) bekezdés]

☛ A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálata az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes mérlegelésével történik, tekintettel a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeire, rezsiköltségekre, lakást terhelő havi törlesztő részletre, egyéb támogatásokra és ellátásokra.

Az adóhatóság a jogi személyek és egyéb szervezetek adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást azonban a magánszemélyeken kívül más adózók esetében is kivételes méltányosságból mérsékelheti, illetve elengedheti különösen akkor, ha azok megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. [Art. 134. § (3) bekezdés]

☛ A gazdasági tevékenység ellehetetlenülésének feltétele komplex vizsgálatot igényel és mivel az ellehetetlenülés törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, ezért a tartozás mérséklését csak abban az esetben indokolt alkalmazni, ha annak következtében a gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, tehát amennyiben a gazdálkodás már teljesen ellehetetlenült, abban az esetben nincs helye a mérséklés engedélyezésnek.

Az adóhatóságnál nyilvántartott kisadózót terhelő tételes adóra és százalékos mértékű adóra az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezhető abban az esetben, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az tőle elvárható, továbbá megállapítható, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. [Art. 133. § (1) bekezdés]

☛ Magánszemély esetében fizetési halasztás és részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. [Art. 133. § (4) bekezdés]

Teljesítési határidők - Adófizetési határidők